Mi az evás bevétel megszerzésének időpontja?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az egyszerűsített vállalkozói adóra vonatkozó éves bevallás (1443) kitöltése időszerűvé teszi, hogy foglalkozzunk azzal a kérdéssel, milyen és mikori bevételt kell számításba vennünk a 2014. évre vonatkozó éves bevallásban. A kettős könyvvitelt vezetők esetében a számviteli törvény szerinti teljesülést kell figyelembe venni, tehát ez nem okoz különösebb problémát.

Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is.

Vagyoni érték különösen

a pénz,
az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére),
a dolog,
az értékpapír,
az igénybe vett szolgáltatás és
a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint
az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.

Tehát bevétel, a bármely formában mástól megszerzett áfás vagyoni érték, köztük az igénybe vett (kapott) szolgáltatás is.

A nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany a bevétel megszerzésének időpontját a következő időponttal állapítja meg.

– Pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, a jóváírás napja.

– Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja.

– Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem).

– Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult.

– Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.

A fel nem sorolt esetekben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban – Második, átdolgozott kiadás
A szerzők a számla és egyéb bizonylatok kiállításának, valamint az elektronikus számlázásnak az alapvető szabályait foglalják össze. További információ és megrendelés >>

Mindezektől függetlenül a bevétel megszerzésének időpontja a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt az előzőekben felsoroltak szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg.

Bizonylat módosítása esetén, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat kiállításának napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.

Gondot okozhat a bevétel megszerzésének időpontja igénybevett szolgáltatás esetén. Az „igénybe vett szolgáltatás” fogalma a számviteli törvényben van meghatározva. Eszerint igénybe vett szolgáltatás: minden olyan szolgáltatás, amely nem tartozik a közvetített szolgáltatás, illetve az egyéb szolgáltatás körébe.

Ilyen különösen az utazásszervezés, a szállítás-rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás.

Elgondolkodtató egyébként, hogy pont azokra az eva alanyokra vonatkozik a szabályozás, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá.

Az eva törvény megfogalmazása az igénybe vett szolgáltatás bevételére vonatkozó szerzési időpont vonatkozásában kétséges. Kétféleképpen érthető.

Egyrészt az evás (bevételi nyilvántartást vezető) vállalkozás értékesíthet olyan szolgáltatást, amelynek fajtája az igénybe vett szolgáltatások körébe tartozik.

A másik esetben ingyenesen kaphatunk valakitől ilyen szolgáltatást, melynek piaci értékét bevételként veszünk számba.

Mindkét esetben az áfa keletkezésének időpontja a bevétel megszerzésének időpontja? Ez év végén különösen fontos kérdés, bár év közben is befolyásolja a fizetendő evát.

Az eva alapját kizárólag az adóalany által megszerzett bevételek képezik, módosítva az eva-törvényben meghatározott jogcímekkel.

Véleményem szerint, ha például reklámszolgáltatást értékesítek, mint evás vállalkozó, és az ellenérték pénzben kifejezett, akkor az összeg jóváírásának napján válik bevétellé az eladásom. Ha viszont a számlán szereplő ellenértéket a vevőm nem fizeti ki, akkor a számla keltétől számított 30. napon kell nyilvántartásba venni a (nem létező) bevételt.

Az eva törvény szerinti bevételi nyilvántartást vezető adóalany esetében, a mástól ingyen kapott, igénybevett szolgáltatás szokásos piaci értéke evás bevételként része az eva alapnak. Bevételként a törvény 7.§-ának (3) szerint kell elszámolni, vagyis azon a napon, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem).

Ha az egyéni vállalkozó adóalanynak a saját tulajdonában álló ingatlanában van a vállalkozási székhelye, akkor nem keletkezik evás bevétele az igénybevett szolgáltatás (ingyenes székhely használat) miatt, mivel a vagyoni érték nem mástól származik, így az nem sorolható az eva törvény 6. § (2) bekezdésében meghatározott fogalom alá.

---