Mi történik, ha egycélú utalvány utólagosan többcélúvá válik?

Szerző: Sztankó Dániel
Dátum: 2018. október 29.
Címkék: ,
Rovat:
2019-től egycélú utalványnak minősül az az utalvány, amelynél már a kibocsátáskor ismert az utalvány tárgyát képező termék teljesítési helye, illetve a fizetendő adó összege. Az utalványok témakörében egy újabb „jogértelmezési rejtélyre” szeretnénk rávilágítani: az „utólagosan” többcélúvá vált utalvány problémájára.

Kérdésként merül fel, hogyan kell kezelni azt az esetet, amikor az utalvány kibocsátásakor az utalvány beváltója kizárólag normál adókulcsú termékeket forgalmaz és az utalvány a beváltó által forgalmazott összes termékre vonatkozik, de az utalvány beváltásakor az utalvány beváltója már kedvezményes adókulcsú termékeket is forgalmaz.

Kalapok és könyvek utalványdilemma

Példánk szerint a „Kalapok Ura Kft.” az utalvány kibocsátásakor csak kalapokat forgalmaz és az utalvány az összes forgalmazott termékre beváltható. Az utalvány beváltásakor azonban a Kft. már a kalapokról szóló könyveket is árul.

1. Az egycélúként kibocsátott utalvány egycélú marad bármire is váltják be

Az áfatörvény egyik értelmezése szerint, az utalvány kibocsátásakor ismert az utalvány tárgyát képező termékek teljesítési helye és adó összege, tehát ha a forgalmazott termékek köre nem változott volna, akkor egycélú utalványnak minősülne az utalvány. Ha a kibocsátott utalványt egycélú utalványnak tekintenénk, akkor az áfa megfizetésére már az utalvány kibocsátásakor sor kerülne. Ebben az esetben, amennyiben beváltáskor a vásárló úgy döntene, hogy kedvezményes adókulcsú termékre váltja be az utalványt, akkor az állam több áfához jutna a készpénzes vásárláshoz képest (lényegében 27 %-os áfával vásárolta meg a könyvet) – ez pedig ütközne az áfa alapelvével.

Az egyik kiút ebből a problémából abban rejlik, hogy korlátozzuk az utalvány beválthatóságát a kibocsátáskor forgalmazott termékkörre. Tehát hiába szól az utalvány az összes forgalmazott termékre, ezt valójában úgy kell értelmezni, hogy beváltható a kibocsátáskor forgalmazott összes termékre. Ezzel az értelmezéssel biztosítjuk azt, hogy beváltáskor – a jogszabályi rendelkezésekkel és az áfa szellemével összhangban – az utalványért kapott termék áfakulcsa összhangban lesz a kibocsátáskor fizetett áfa összegével.

Ezzel a megközelítéssel azonban két újabb probléma merül fel, hiszen a beváltónak pontosan tudnia kell, hogy

  • mikor került sor az utalvány kibocsátására (ami egyes utalványok esetén nem egyszerű, pl. egyes feltöltőkártyák feltöltésénél),
  • milyen termékek voltak forgalomban az utalvány kibocsátásakor (ezt nagyon nehéz követni és egy külön algoritmust kell felállítani, amely mindezt figyeli, konkrét termékpalettával nem rendelkező kereskedőknél pedig lehetetlen).

2. Az egycélú utalvány többcélúvá válhat

Létezhet természetesen egy olyan értelmezés is (szerintünk szintén nem helyes),miszerint az utalvány kibocsátásakor az utalvány egycélú volt, a termékpaletta utólagos kibővítése során azonban többcélúvá vált. Ha ez az értelmezés nyerne teret, akkor a korábban az egycélú utalvány kibocsátása miatt kibocsátott számlát sztornózni kellene (méghozzá a termékpaletta bővítése időpontjában),hiszen teljesítést követően egy olyan körülmény következett be, amely a teljesítést utólagosan lehetetlenné tette. Ilyenkor a kibocsátáskor keletkezett fizetendő áfát „vissza kell kérni” az adóhatóságtól, az utalvány beszerzőjénél esetleg keletkezett áfát pedig visszakorrigálni. Az eredeti egycélú utalvány kibocsátásáról szóló számla helyett egy számviteli bizonylatot kell kibocsátani az utólagosan többcélúvá vált utalvány kibocsátásáról (hacsak az utalványt magát nem tekintjük számviteli bizonylatnak). Hasonló korrekcióra kell, hogy sor kerüljön az utalvány-értékesítési lánc minden egyes résztvevőjénél. Ez jelentős adminisztratív terhet jelentene a vállalkozások számára (ha egyáltalán megvalósítható).

3. Az utalvány már eleve többcélú volt

A szerintünk helyes értelmezés szerint, a kibocsátó explicite nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a beváltó az utalvány beváltásakor kedvezményes adókulcsú termékeket is fog forgalmazni. Ezért kibocsátáskor nem állíthatjuk teljes bizonyossággal, hogy kibocsátáskor ismert az utalvány tárgyát képező termékek után fizetendő áfa összege. Következésképpen az utalvány már kibocsátáskor többcélú volt.

Ha viszont ezen értelmezést fogadja el az adóhatóság, akkor meglepően könnyen lehet „többcélúsítani” az utalványt. Azonban ilyenkor is sok kérdés merül fel, amit csak a szerződéses konstrukció teljes ismeretében lehet megválaszolni! Például szükséges-e az utalványhoz kapcsolódó háttérdokumentációban kifejezetten kizárni azt a lehetőséget, hogy a beváltó beváltáskor más adómértékű terméket nem fog forgalmazni. Elegendő, ha a háttér-dokumentáció szerint „nem kizárt, hogy a beváltható termékek köre megváltozik” kifejezés szerepel?

Mindezen jogértelmezési problémák erős szakmai kihívást jelentenek a társaságok számára. Adótanácsadóként azonban mindenképpen az a javasolt, hogy úgy oldjunk meg egy problémát, hogy kerüljük el a kritikus helyzeteket és az ezekkel együtt járó összes jogértelmezési nehézséget. Mennyivel könnyebb lenne az élet a Kalapok Ura Kft. számára, ha az utalvány kibocsátásakor az utalványhoz kapcsolódó dokumentáció úgy rendezné a beváltható termékek körét, hogy ilyen jogértelmezési kérdések fel se merülhessenek?

A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary vezető adószakértője. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Ingatlan átruházás: változnak a szabályok
2019. január 21.

Az év elejétől változtak az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályok - hívja fel a figyelmet az adóhatóság a honlapján.

Szocho-kedvezmények 2019-ben
2019. január 21.

A munkahelyvédelmi akcióterv által bevezetett kedvezmények 2014-ben léptek hatályba, de azóta is folyamatosan változnak, hogy minél szélesebb kör számára elérhetők legyenek. A szociális hozzájárulási adó (szocho) mértéke továbbra is 19,5 %, 2019. július 1-től viszont várhatóan 17,5 %-ra csökken.