Miért jó őstermelőnek lenni? II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Folytatjuk az őstermelők adózását bemutató cikksorozatunkat, további részletekkel ismertjük meg olvasóinkat.


Előző cikkünkben bemutattuk az őstermelőkhöz kapcsolódó alapfogalmakat, az őstermelői adózási választási lehetőségeket, adókedvezményeket és adómentességeket, valamint az adóelőleg és adófizetés rendszerét. E cikkünkben további részleteket is az őstermelők adózásáról.

1. Mikor adómentes az őstermelői bevétel és mikor kell a bevallást benyújtani?

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek – függetlenül attól, hogy a jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg – a támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg a 600 ezer forintot, akkor nem kell jövedelmet számolnia és ezt a bevételét nem is kell bevallania.

Amennyiben a magánszemély tételesen számolja el költségeit és az előzőekben ismertetett szabályok szerint arról nyilatkozik, hogy az adóévben nem volt a mezőgazdasági kistermelésből jövedelme (nemleges nyilatkozatot ad), akkor nem kell az őstermelői tevékenységére tekintettel a jövedelmét levezetnie. A nyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásban tehető meg, de a nyilatkozatételi jogával az is élhet, aki munkáltatói elszámolást, vagy adóhatóság közreműködésével egyszerűsített bevallást ad.

Minden más esetben a jövedelmet főszabályként a 2016. május 20-áig benyújtandó 1553-as bevallásban kell bevallania. Ha a mezőgazdasági őstermelő áfa fizetésére kötelezett vagy egyéni vállalkozó is, akkor a bevallást 2016. február 25-éig kell benyújtania.

Kiskönyvtár az áfáról sorozat két új kötete + Vacsora-kódex

A csomag tartalma:

– Számlakiállítás és elektronikus számlázás a gyakorlatban

– Különös adózási módok az áfa rendszerében és a

– Vacsora-kódex

Rendelje meg most >>

2. Mikor válik az áfa alanyává az őstermelő?

Az Áfa tv. adóalanyiságra vonatkozó főszabálya szerint azok a személyek/szervezetek az alanyai ennek az adónak, akik jogképesek és saját nevükben gazdasági tevékenységet végeznek. Az Áfa tv. gazdasági tevékenység fogalmából adódóan a magánszemély akkor válik adóalannyá, ha üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel olyan tevékenységet folytat, amely ellenérték elérésére irányul, feltéve, hogy annak végzése független formában (pl. nem munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében) történik. Tehát alapvetően az őstermelő az Áfa tv. alanyává válik.

Nem áfa-alany viszont az olyan magánszemély, aki közös őstermelésben, családi gazdaságban vesz részt úgy, hogy tevékenysége nem terjed ki terméknek illetve szolgáltatásnak a saját nevében (és ellenérték fejében) történő értékesítésére (feltéve, hogy egyébként áfa-alanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége nincs).

Nem áfa-alany az a magánszemély, aki a saját szükségletei fedezése céljából termel, és az esetleges felesleget alkalomszerűen értékesíti (feltéve, hogy egyéb áfa adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenysége nincs), függetlenül attól, hogy egyéb jogszabályok alapján őstermelőnek minősül-e.

3. Mit jelent a kompenzációs felár és mikor jár az őstermelőnek?

A mezőgazdasági tevékenysége tekintetében az adóalanyt különleges jogállás illeti meg (kompenzációs rendszerben adózik) akkor, ha az Áfa tv-ben meghatározott feltételeknek megfelel és az e feltételeknek való megfelelése okán fennálló különleges jogállását nem változtatta meg, vagyis a kompenzációs rendszer alkalmazásáról nem mondott le.

Az Áfa tv. alkalmazásában az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az adóalanyt kompenzációs felár illeti meg. Ennek megfelelően mezőgazdasági tevékenység:

– az Áfa tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek értékesítése,

– feltéve, hogy e termékek előállítását, feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi

– és a termék beszerzője olyan áfa adóalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra (ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is) nem jogosult.

Mezőgazdasági tevékenység továbbá az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében meghatározott szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja (egyéb módon hasznosítja) és a szolgáltatás igénybevevője olyan áfa adóalany (vagy másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra (ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is) nem jogosult.

4. Mikor minősül különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az őstermelő?

Az adóalany különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak minősül akkor, ha:

  • gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön és
  • egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat és
  • mikro-vállalkozásnak minősül és
  • önálló vállalkozásnak minősül és
  • nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának a jogával.

A különleges jogállású adóalanynak adószámmal kell rendelkeznie akkor is, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító ügyletet teljesít. A különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra jogosító ügyletei tekintetében áfa fizetésre nem kötelezett, ugyanakkor ezen ügyleteivel összefüggésben adólevonásra nem jogosult.

5. Mennyi a kompenzációs felár mértéke?

A kompenzációs felár mértéke az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében meghatározott szolgáltatások (pl. talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés, betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; permetezés, öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása) esetén 7 százalék.

Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész A. pontjában meghatározott termékek (pl. burgonya; étkezési célra alkalmas zöldségfélék, gyökerek, gumók; szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió; fűszernövények; gabonafélék; különféle magvak; ipari és gyógynövények; mákgubó, takarmánynövények; feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség, gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, szőlőtörköly) esetében 12 százalék.

Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész B. pontjában meghatározott termékek (pl. ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok, puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; tej, tejtermék, friss tojás, természetes méz) esetében 7 százalék.

6. Mikor mentesül az őstermelő a számlaadási kötelezettség alól?

Amennyiben az adóalany a kompenzációs felárra jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást belföldön nyilvántartásba vett (és kompenzációs felárra nem jogosult) adóalany felé teljesíti, mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve, hogy rendelkezik a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany által kiállított felvásárlási okirattal.

7. Választhat-e alanyi adómentességet az őstermelő?

Az adóalany alanyi adómentességet akkor választhat, ha annak az Áfa tv-ben meghatározott feltételei fennállnak. Az alanyi adómentesség választására a tevékenység kezdetekor, illetve a tárgyévet megelőzően van lehetőség (a bejelentő/változás bejelentő lapon).

Alanyi adómentességet csak olyan adóalany választhat, akinek a termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített (vagy megtérítendő) ellenérték – éves szinten göngyölített összege – nem haladja meg a 6 millió forintot sem a tárgyévet megelőző évben ténylegesen, sem a tárgyévben ésszerűen várhatóan.

A különleges jogállású adóalanynak az alanyi adómentesség választásának bejelentésekor különös gondossággal kell eljárnia, a bejelentő/változás bejelentő lapon egyértelműen jelölnie kell, hogy a választott alanyi adómentesség mellett fenntartja-e a különleges jogállását, vagy az alanyi adómentesség választásával egyidejűleg lemond a különleges jogállásáról. A különleges jogállású adóalany kompenzációs felárra jogosító ügyleteinek az ellenértéke az alanyi adómentesség választására jogosító 6 millió forintos értékhatárba nem számítandó bele.

Forrás és további információk a témáról és az őstermelők biztosítottá válásáról, járulékfizetési kötelezettségéről:

http://nav.gov.hu//data/cms357126/6._sz._fuzet_Mez_gazdasagi__stermel_k.pdf

A szerző  Lakatos Zsuzsa, transzferár- és adószakértő Tax Revolutions Kft. www.taxrevolutions.hu

 


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).