Mikor adómentes a borravaló?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a munkaadó begyűjti mindenkitől a borravalót és utána újraosztják a munkavállalók között, akkor biztosan nem adómentes, s még számos más esetben sem – áttekintjük a szabályozást.


Először is különböztessük meg a borravalót a felszolgálási díjtól! Ez nem olyan könnyű, mint gondolnánk, mert mindkettő a felszolgáló munkájához kapcsolódik. A borravaló jellemzői:

  • nem vonatkozik rá rendelet, így nem lehet „bevezetni”, tehát a nyújtása teljesen önkéntes,

  • a fogyasztó és az őt kiszolgáló személy közötti közvetlen kapcsolatból következhet,

  • több szakmára jellemző, nemcsak a vendéglátóiparra,

  • a borravaló összege nem szerepel a nyugtán vagy a számlán,

  • főszabály szerint a cég bevételének nem része, de majd később meglátjuk, hogy lehetnek kivételek is,

  • klasszikusan a vendég elégedettségének megnyilvánulása, bár manapság úgy tűnik, hogy szinte elvárják a felszolgálók.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú melléklete rendelkezik a magánszemély adómentes bevételeiről. A 4. pontjában felsorolják az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes jövedelmeket. Ezen belül szerepel a 4.21. pontban, hogy adómentes a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló.

Tehát, ha a pincér közvetlenül kap borravalót a vendégtől és az az övé, vagyis elteszi, akkor nem kell az összeg után személyi jövedelemadót fizetnie.

 

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 26.§. (7) bekezdése értelmében, a vendéglátó üzlet felszolgálója a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló után 15% nyugdíjjárulékot fizethet. A vendéglátó üzlet felszolgálója a borravaló után fizethető járulékot a személyi jövedelemadóról benyújtott bevallásában vallja be, a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg, továbbá a bevallásában adatot szolgáltat a 15% nyugdíjjárulék alapjáról és összegéről. Ezt az előírást érdekességként kezelhetjük, mert a dolgozó saját maga dönthet a 15% nyugdíjjárulék fizetéséről. Ha fizeti, akkor beleszámít a borravaló a nyugdíjának alapjába, ha viszont úgy dönt, hogy nem fizet járulékot, akkor nem.

A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú mellékletének 7. pontja sorolja fel azokat a jövedelmeket, melyek „egyéb indokkal” adómentesek. A 7.2. pont szerint a magánszemély részére más magánszemély által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett) vagyoni érték adómentes. De nem alkalmazható az adómentesség, ha a juttatás (a fizetés) a magánszemély vagy más által teljesített termékértékesítésre (vagyoni érték átengedésére), szolgáltatásnyújtásra tekintettel vagy azzal összefüggésben történik (így különösen nem adómentes a magánszemély által, hálapénz címén megszerzett vagyoni érték).

Márpedig a borravalót jellemzően éppen a kapott szolgáltatással való elégedettség, kifejezéseként, ellenszolgáltatás jelleggel adják. Tehát mikor nem alkalmazható az adómentesség? Mivel a borravalót szolgáltatásnyújtásra tekintettel adják, ezért a fent idézett adómentesség nem alkalmazható ha

  • a borravaló a szolgáltató pénztárába kerül (például, ha a vendég bankkártyával fizet, és így ad borravalót a szolgáltatásért) az a cég bevételének minősül, akkor is, ha az alkalmazottak járandóságát ebből egészíti ki a munkáltató. Ez a kiegészítés a munkavállaló bérjövedelmeként adó- és járulékköteles.

  • megbízási szerződéssel foglalkoztatott dolgozó esetén a borravaló a magánszemély önálló tevékenységből származó bevétele, melynek 90 százaléka után kell 15 százalék szja-t és 22 százalék ehót fizetni.

  • Ha egyéni vállalkozó kapja a borravalót, akkor azt az egyéni vállalkozó bevételeként kell számbavenni.

Amennyiben a munkaadó begyűjti mindenkitől a borravalót és utána újraosztják annak érdekében, hogy a szakács, a pultos és a kézilány is többletjövedelemhez jusson belőle, akkor a borravalót munkabérként kell kezelni.

 

De hogyan kezelik a borravalót?

A borravaló kezeléséről a foglalkoztatónak a foglalkoztatottakkal előzetesen meg kell állapodnia.Alapvetően három lehetőség adott, és mindhárom szabályos:

  1. A felszolgálók azonnal elteszik az általuk kapott borravalót.

  2. Elkülönítve – például egy borravalós dobozkában – gyűjtik, és később kerül szétosztásra egy előre megállapodott rendszer szerint.

  3. Vagy bekerül az online pénztárgép kasszájába. Ehhez feltétlenül szükséges a pénztárbizonylat kiállítása! (Tanulmányozzák a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 4. számú melléklet 6.5. Pénzmozgás bizonylat, sorszám: 6., befizetés ok: 07 – borravaló!) Ezzel egyenértékű az az eset, amikor a vendég a bankkártyájáról ad borravalót.

Látható, hogy csak az első eset adómentes.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).