Mikor jár az ajándékozási illetékmentesség?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Egyenes ági rokonok között illetékmentes az ajándékozás, ám az ügyletet így is be kell jelenteni az adóhatóságnak.
A legfontosabb alaptézis az ajándékozási illeték esetében az, hogy az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás 2010. augusztus 16-ától mentes az illetékteher alól. Az illetékmentesség tényétől függetlenül azonban a vagyonszerzést be kell jelenteni az állami adóhatósághoz, mégpedig az ajándékozásról szóló szerződésről kiállított okirat aláírása napjától, vagy – ha írásbeli szerződés nem született – a vagyonszerzéstől számított 30 napon belül.
Az egyenes ági rokonok közötti öröklési és ajándékozási illetékmentességet az állami adóhatóság hivatalból figyelembe veszi. Azonban célszerű ezt jelezni is a hivatal felé, mert sok esetben az adóhatóság nem rendelkezik információval arról, hogy a vagyonszerzési ügyben a felek egymással milyen rokoni kapcsolatban állnak. Az illetékkiszabásra történő bejelentés alkalmával okirattal (például születési anyakönyvi kivonattal, örökbefogadás esetén gyámhatósági határozattal) kell igazolni ennek tényét.
A bejelentés formája nincs meghatározva, de az állami adóhatóság az ingó vagyontárgy és az ingóhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog ajándékozás útján történő megszerzésére a12AVBA elnevezésű formanyomtatványt rendszeresítette, amelynek használata nem kötelező. Az okirat kiállítása nélkül is illetékköteles jogügyletet (ingóság ajándékozása esetén ez 150 ezer forintot meghaladó forgalmi értéknél lép be) szóban is be lehet jelenteni. A szóbeli bejelentést írásba kell foglalni, és a bejelentés megtörténtéről az állami adóhatóság az ügyfélnek igazolást köteles adni.
Ingatlan ajándékozásakor más a helyzet, hiszen az adóhatóság által rendszeresítettB400-as nyomtatványona vagyonszerző a mentességéről nyilatkozhat. Ez a nyomtatvány a földhivatali eljárás része is, tehát ebben az esetben könnyebb a bejelentést lefolytatni.
A takarékbetét ingyenes megszerzése szintén mentes az ajándékozási illeték alól. A takarékbetét alatt egyszerűsítve a bankszámlapénzt érti a törvényalkotó, tehát például amikor bankszámlára utalnak pénzt, az illetékmentes tranzakciónak minősül, de ennek ellenére ezt is be kell jelenteni. Egyenes ági rokonok között a mentesség akkor is érvényesül, ha az átutalt pénzösszeg nem a megajándékozott bankszámláján jelenik meg, például sok esetben ingatlanvásárláskor a szülő közvetlenül az eladónak utalja át a vételárat (a szóban forgó jogügylet az ajándékozási illeték tárgyát képezi, de az egyenes ági rokonok közötti ajándékozás mentes az ajándékozási illeték alól). Amennyiben a vételárból származó pénzösszeget átadja gyermekének (ideértve az örökbefogadott gyermeket, de a mostoha és nevelt gyermeket nem), akkor az ajándékozás után ajándékozási illetéket nem kell fizetnie.
A követelés az illetéktörvény értelmében ingyenes vagyonszerzés esetén vagyoni értékű jognak minősül. Az ajándékozási illeték tárgya a vagyoni értékű jogról (követelésről, tartozásról) ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás is. Azonban mentes az ajándékozási illeték alól a követelés gazdálkodó szervezetek közötti ajándékozása (beleértve a követelés elengedését és a tartozás átvállalását). Tehát gazdálkodó szervezetek között a követelés elengedése, tartozás átvállalása mentes az ajándékozási illeték alól. Magánszemélyek esetében az ajándékozási illetékfizetési kötelezettség azonban fennáll, kivéve, ha egyenes ági rokonok (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) között történik a követelés elengedése, illetve a törvény nevesít közüzemi intézmények, hitelintézetek, pénzügyi intézmények követelésének bizonyos korlátozó feltételekkel történő elengedése esetére is illetékmentességet.
A bejegyzés szerzője Héhn Miklós, az RSM DTM Hungary Zrt. számvitel-üzletág vezetője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.