Milyen állásokra ront rá a válság?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mint mindig, a gazdasági válság idején is a szakképzetlenek munkahelye van a leginkább veszélyben, de teljes biztonságban a középosztály sem érezheti magát – olvasható a Figyelő 36 oldalas Válságmellékletében.

Veszélyben az állásom? – teszik fel sokan a kérdést manapság a mind fenyegetőbb recesszió árnyékában. Az aggodalom mértékét mutatja, hogy már 5 ezren kötötték meg a mindössze öt hónapja elérhető, munkanélküliség esetén védő biztosítást.

Abban egyetértenek a szakemberek, hogy a munkanélküliség emelkedni fog, csak az a kérdés, mennyivel. A Pénzügykutató Zrt. novemberi előrejelzése szerint jövőre a foglalkoztatottak száma 100 ezerrel csökken, de más szakértőktől ennél már kisebb és nagyobb számok is elhangzottak. A 2009. évi munkanélküliségi rátát a Pénzügykutató mindezek alapján 9,2 százalékra becsüli. (Az idei harmadik negyedévben ez a mérték 7,7 százalék, egy éve 7,3 százalék volt). S a teljes képhez hozzátartozik, hogy az állástalanok Magyarországon az elmúlt években átlagosan másfél esztendei keresgélésre kényszerültek, míg új munkához jutottak.

Kik vannak veszélyben?

Bizonyosan az „aki szegény, az a legszegényebb” elv fog érvényesülni. A cégek elsősorban a szakképzetlen munkaerőt bocsátják majd el, azokat, akik betanított munkát végeznek gyártósor mellett. Elsőként válnak meg a vállalatok az amúgy is labilis helyzetű kölcsönzött munkaerőtől.

Azok aggódhatnak tehát, akik ilyen állásokban és a veszélyeztetett iparágakban dolgoznak (lásd külön). A hátrányos helyzetű régiókat fokozottan sújtja a válság, hiszen itt egy-egy leépítés után nehezen találni másik céget, amelyik felszívná az elbocsátottakat.

Ugyanakkor a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a középosztály tagjai sem védettek a válsággal szemben, ők is elveszíthetik az állásukat. Akinek megmarad a munkahelye – márpedig például akkor, ha a nemzetközi válság netán a magyar pénzintézeteket is végképp utoléri, a bankok, a biztosítók és az ágazat egyéb szereplői elkerülhetetlenül létszámleépítésekre kényszerülnek majd –, fizetésemelésre az se számítson: várhatóan a cégek befagyasztják a béreket. Ami pedig a közszférában dolgozókat illeti, ők jobb, ha meghúzzák a nadrágszíjat. Náluk a juttatások csökkentése – például a 13. havi fizetés megvonása – várható.

Mindezeknek a munkanélküliség-növekedési kilátásoknak mi a háttere? Nos, Magyarország kis ország – márpedig ez a közhely a gazdaságban fokozott jelentőséggel bír. Azt jelenti ugyanis, hogy nagyon sok terméket nem tudunk magunk megtermelni, vagy éppen a hozzá szükséges alapanyagokat importból tudjuk csak beszerezni. Hasonló a helyzet akkor is, amikor devizahitelt igényel valaki. A kölcsönt euróban vagy svájci frankban veszi fel, amelyet bár forintban folyósít a bank, neki magának az eredeti külföldi pénznemben – pontosabban a gyakorlatban forintban, de az éppen aktuális árfolyamon – kell azt visszafizetnie.

Nem mindegy az árfolyam

Mindennek következtében Magyarországnak folyamatosan nagyon sok devizára van szüksége ahhoz, hogy importigényeit és esedékes tartozásait ki tudja elégíteni. Ennek forrása lehet az exportált termékekért cserébe kapott deviza, vagy például az újonnan felvett devizahitel is, amelyet a kereskedelmi bank aztán forintra vált át. Hasonló eredménnyel járnak a külföldi befektetők portfólió-vásárlásai – például tőzsdei értékpapíroké – vagy közvetlen befektetései, mondjuk egy üzem megvétele vagy létesítése, fejlesztése. Az elmúlt hetekben a világ tőkepiacaihoz hasonlóan a magyar piacokon is pánikhangulat uralkodik. Bizalmatlanok a befektetők, más piacokon sokat buktak, kétszer is meggondolják, hogy mibe és milyen távra fektessék a pénzüket. Abban a pillanatban viszont, ha a külföldi tőke bizalmatlan, elapad a Magyarországra áramló deviza.

Jövőre recesszió

Ha pedig nehéz külföldről forrásokhoz, devizához jutni, ráadásul a bankrendszer szigorítja a hitelhez jutás feltételeit, akkor a belső fogyasztás és beruházás is visszaesik. Ráadásul, ha külföldön is hasonló a helyzet – márpedig most hasonló –, a magyar termékek iránti külföldi kereslet is csökken. Innen kezdve ez már nem piaci turbulencia, hanem gazdasági visszaesés.

A harmadik negyedévben Magyarország GDP-je a tavalyi hasonló időszakhoz képest mindössze 1,0 százalékkal emelkedett. Ha megnézzük az előző negyedéveket, akkor azt látjuk, hogy egyre kisebb a GDP növekedési üteme. A harmadik negyedéves adat elmarad a várakozásoktól, ami arra utal, hogy a pénzügyi válság recessziós hatása a korábban becsültnél gyorsabban – és talán mélyebben is – érint minket. A közgazdászok hivatalosan azt nevezik recessziónak, amikor a GDP két egymást követő negyedévben csökken.

Nem mindegy persze, hogy ez mekkora mértékű. A kormány hivatalos prognózisa szerint Magyarországon a GDP jövőre 1,0 százalékkal csökken majd. Van olyan közgazdász, aki szerint mínusz 1,5 százalék lesz a „növekedés”, van, aki 3-at, 5-öt mond, sőt olyan is, aki szerint a legrosszabb esetben akár a 7 százalékot is elérheti a visszaesés. (Ez utóbbi szerencsére nem túl valószínű.)

A sok eltérő becslés azért van, mert nagyon nehéz pontosan megmondani, sőt, akár csak durva becsléssel megadni, hogy a fentebb leírt hatások – a kereslet csökkenése, a tőkehiány – milyen mértékben és milyen ütemezésben „fojtják meg” a gazdaságot.

A prognózisok abban többé-kevésbé megegyeznek, hogy 2009-ben recesszióba süllyed Magyarország, s abból a legjobb esetben is csak 2010-ben lábalhat ki valamelyest. Ez utóbbi azt is jelentheti, hogy a növekedés abban az évben 0,5–1,0 százalék körül alakulhat, de azt is, hogy legalább megáll a visszaesés. Recesszió idején pedig a legnagyobb veszély, amely a magánemberekre leselkedik, az az, hogy a feleslegessé váló munkaerőt elbocsátják a cégek.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).