Mindent az energiahatékonysági beruházások adókedvezményéről – 1. rész

Szerző: Bagdi Lajos
Dátum: 2020. április 16.
Címkék:
Rovat:
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások után igénybe vehető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy energiahatékonysági adókedvezmény) már több, mint 3 éve van benne a magyar társasági adó rendszerében, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan.

Cikksorozatomban megvizsgálom a jogszabály jelenlegi rendelkezéseit, azok korábbi változásait, egyúttal bemutatom, hogy az adókedvezmény kihasználása még messze nem teljeskörű. Végigveszem továbbá azon beruházásokat, felújításokat amelyek kapcsán feltétlenül gondolni lehet az adókedvezmény igénybevételére. Kitérek továbbá az elszámolható költségek körére és az energetikai audittal kapcsolatos tudnivalókra. Végezetül a hatósági megközelítést vázolom fel a jövőre nézve fontos következtetések megfogalmazásával. Az első részben a jogszabályi háttérről, az adókedvezmény érvényesítésének időtartamáról és az adókedvezmény mértékéről írok.

Jogszabályi háttér

A jogszabály részletes vizsgálata során a pontos jogszabályi szöveg is minden esetben feltüntetésre kerül annak érdekében, hogy egyrészt az adott jogszabályi rendelkezés változása bemutatható legyen, másrészt pedig azonosítani lehessen a megfogalmazásból adódó esetleges értelmezési kérdéseket.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezménye

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény [a továbbiakban: Tao. tv.] 22/E. §-a értelmében adókedvezmény vehető igénybe az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás és felújítás megvalósítása és üzemeltetése esetén.

„Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén…”  

Egyúttal a Tao tv. 4. § 11a. szerint energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás:

„az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás, amely révén az energiahatékonyságról szóló törvény szerinti végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor”

Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény [a továbbiakban: EH. tv.] 1 § 32. pontja alapján a végső energiafogyasztás:

„az ipar, a közlekedés, a háztartások, a szolgáltatások és a mezőgazdaság számára szolgáltatott energia, az energiaátalakítási ágazatnak és az energetikai iparnak szolgáltatott energiaszállítás kivételével”.

Az EH tv. 1 § 3. pontja alapján az energia:

„az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek minden formája, éghető üzemanyagok, hő, megújuló energiák, villamos energia vagy az energia bármely más formája;”

A fentiek alapján tehát energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak az EH tv. szerinti energiahatékonyság növekedését eredményező beruházás, felújítás minősül, amely révén végsőenergia-fogyasztás csökkenését eredményező energiamegtakarításra kerül sor. Praktikusan elmondható, hogy minden olyan beruházás, felújítás ebbe a körbe tartozhat, amelynek eredményeként akár már 1 GJ energiamegtakarítás kimutatható. Az energiamegtakarítást mért adatok alapján i) becsléssel/számítással vagy ii) méréssel szükséges alátámasztani.

Fontos hangsúlyozni, hogy nincs megkötés arra vonatkozóan, hogy ez milyen energiaforrásra, fajtára vonatkozik. Így a fentiek értelmezhetőek villamosenergia, földgáz, PB gáz, üzemanyagok – benzin, gázolaj -, távhő és sok egyéb energiaforrás esetében is.

Elfogadható, ha a végsőenergia-fogyasztás abszolút értékben nem csökken, de egységre vetítve energiamegtakarításra kerül sor, azaz fajlagos energia-megtakarítás történik;

Az adókedvezmény érvényesítésének időtartama

Az adókedvezmény 6 adóévben érvényesíthető. Az adókedvezmény igénybevételének kezdő időpontja – az adózó döntésétől függően – a beruházás üzembe helyezésének adóéve, vagy pedig az azt követő adóév.

„Az adózó adókedvezményt vehet igénybe energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás üzembe helyezése és üzemeltetése esetén a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő adóévben – vagy döntése szerint a beruházás, felújítás üzembe helyezésének adóévében – és az azt követő öt adóévben.”  

Az adókedvezmény a 2017. január 1-jét követően megkezdett, energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásokra tekintettel volt először érvényesíthető. Itt fontos kiemelni, hogy 2018. július 26-ától a beruházásokon túl a felújításokra is kiterjed az adókedvezmény igénybevételének lehetősége.

Beruházás, felújítás fogalma

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény [a továbbiakban: Szt. tv.] 3. § (4) 7. pont alapján beruházás:

tárgyi eszköz beszerzése…a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a hiteligénybevételt, a biztosítást is); beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt;”

Az Szt. v. 3. § (4) 8. pont alapján felújítás:

az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak; felújítás a korszerűsítés is.”

A tárgyi eszköz fogalmába az Szt. tv. rendelkezéseinek megfelelően minden olyan eszköz (pl. épület, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, stb.), beletartozik, amelyek tartósan szolgálják az adott vállalkozás tevékenységét. Így a kézenfekvőnek tűnő ingatlanokon túl például ide tartozhat egy gyártósor, de akár a személygépjárművek is.

A fenti definícióhoz szorosan kötődik még a beruházás megkezdésének napja:

„az építkezés kezdetének a napja, vagy a beruházás célját szolgáló első tárgyi eszköz megrendelésének a napja, vagy bármely olyan kötelezettségvállalás, amely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, azzal, hogy ezen időpontok közül a legkorábbit kell figyelembe venni; nem minősül a beruházás megkezdésének különösen a földterület vásárlása vagy az építésügyi hatósági engedélyek megszerzése vagy a megvalósíthatósági tanulmányok készítése; létesítmény felvásárlása esetén a beruházás megkezdésének napja a felvásárolt létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök tulajdonba vételének napja;”

Az adókedvezmény mértéke

Az adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken c, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget. A százalékos mérték a beruházás megvalósulásának földrajzi elhelyezkedéstől függ a lenti táblázat szerint. Fontos még felhívni a figyelmet arra, hogy a támogatási intenzitás a kisvállalkozások esetén 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében további 10 százalékponttal növelhető.

„Az adózó által igénybe vehető adókedvezmény mértéke nem haladhatja meg adózónként, továbbá beruházásonként, felújításonként, a beruházáshoz, felújításhoz igényelt összes állami támogatással együttesen, jelenértéken a beruházás, felújítás elszámolható költsége

  1. a) Közép-Magyarország régió kormányrendelet szerint nem támogatható településein 30 százalékának,
  2. b) Közép-Magyarország régió kormányrendeletben meghatározott támogatható településein 35 százalékának,
  3. c) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl, Közép-Dunántúl vagy Nyugat-Dunántúl régióban 45 százalékának

megfelelő mértéket, de legfeljebb a 15 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

Az adókedvezmény (2) bekezdés szerinti mértéke kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal, középvállalkozásoknak nyújtott támogatás esetében 10 százalékponttal növelhető.

Az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható beruházási költségek százalékos mértékeit az alábbi táblázat szemlélteti:

Méret Beruházás elszámolható költségének mértéke*
  Közép-Magyarország – támogatható település Közép-Magyarország – nem támogatható település Egyéb
Nagyvállalat 30% 35% 45%
Középvállalat 40% 45% 55%
Mikro- és kisvállalat 50% 55% 65%

* Maximum 15 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

Ezzel összefüggésben fontos kiemelni, hogy korábban, a 2018. július 26-ai jogszabályváltozásig területi elhelyezkedéstől függetlenül az elszámolható költségek 30%-a minősülhetett adókedvezménynek (azzal, hogy a kis- és középvállalkozások esetében ezt már korábban is növelni lehetett a fentiek szerinti mértékekkel), viszont a 2018. nyári módosítások eredményeképpen a Közép-magyarországi régión kívül már magasabb támogatási intenzitással lehet kalkulálni.

Az energiahatékonysági adókedvezmény – a legtöbb adókedvezményhez hasonlóan – legfeljebb a számított társasági adó 70%-áig vehető figyelembe.

A szerző, Bagdi Lajos adószakértő, a Niveus Consulting Group partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Tállai: kétezer milliárd forint marad a lakosságnál és a cégeknél
2020. május 25.

A hiteltörlesztési moratóriumnak köszönhetően 2020-ban kétezer milliárd forint többletforrás marad a lakosságnál és a vállalatoknál - mondta a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős operatív törzs hétfői online sajtótájékoztatóján.

PDF-számla: tökéletes megoldás, vagy időzített bomba?
2020. május 25.

A veszélyhelyzet elmúltával a NAV által felkínált lehetőségek már nem állnak nyitva, ugyanakkor az adóalanyok részéről továbbra is lesz igény arra, hogy a számlákat minél egyszerűbben továbbíthassák partnereik részére. Most a PDF-számla elfogadásának hosszabb távú lehetőségeit vizsgáljuk.