Mindent az energiahatékonysági beruházások adókedvezményéről (2.rész)

Szerző: Bagdi Lajos
Dátum: 2020. április 23.
Címkék:
Rovat:
Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások után igénybe vehető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy energiahatékonysági adókedvezmény) már több, mint 3 éve van benne a magyar társasági adó rendszerében, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan.

Cikksorozatomban megvizsgálom a jogszabály jelenlegi rendelkezéseit, azok korábbi változásait, egyúttal bemutatom, hogy az adókedvezmény kihasználása még messze nem teljeskörű. Végigveszem továbbá azon beruházásokat, felújításokat amelyek kapcsán feltétlenül gondolni lehet az adókedvezmény igénybevételére. Kitérek továbbá az elszámolható költségek körére és az energetikai audittal kapcsolatos tudnivalókra. Végezetül a hatósági megközelítést vázolom fel a jövőre nézve fontos következtetések megfogalmazásával.

Az első részben a jogszabályi háttérről, az adókedvezmény érvényesítésének időtartamáról és az adókedvezmény mértékéről írtam (link). Most az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó egyéb szabályokról, arról, hogy mikor nem vehető igénybe az adókedvezmény, illetve az elszámolható költségekről lesz szó.

 Az adókedvezmény igénybevételére vonatkozó egyéb szabályok

Az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adott társaságnak az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezni kell az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet (176/2017. (VII. 4.) Korm. rendelet az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól, a továbbiakban: Kormányrendelet) szerinti igazolással. A Kormányrendelet szerinti igazolás beszerzésére vonatkozó kötelezettség 2017. június 20-a óta áll fenn.

 „Az adókedvezmény igénybevételének feltétele, hogy az adózó az adókedvezmény igénybevételének első adóévében az adóévi társasági adóbevallása benyújtásáig rendelkezzen az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendelet szerinti igazolással, amely alátámasztja, hogy beruházása, felújítása energiahatékonysági célokat szolgáló beruházásnak, felújításnak minősül. Megújuló energiaforrásból nyert energia felhasználását célzó beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész tekintetében adókedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a beruházás, felújítás vagy beruházásrész, felújításrész energiahatékonyság növekedésével jár.

 Az adókedvezmény igénybevételének további fontos feltétele, hogy valamennyi eszközt használatba kell venni és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig üzemeltetni, illetve használni szükséges. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos vállalkozási tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést természetesen hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.

„Az adókedvezmény akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás, felújítás részét képező valamennyi eszközt használatba veszi, és ezeket az eszközöket a beruházás, felújítás üzembe helyezését követő legalább öt évig (a továbbiakban: kötelező üzemeltetési időszak) a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint üzemelteti, illetve használja. Ha az adózó az üzembe helyezett, az elszámolható költség összegénél figyelembe vett eszközöket a kötelező üzemeltetési időszakon belül a befektetett eszközök közül pótlás nélkül kivezeti, vagy pótlás nélkül nem üzemelteti a hatályos, jogerős engedélyben foglaltak szerint, akkor az ilyen eszközök bekerülési értéke az adókedvezmény alapjául szolgáló elszámolható költséget csökkenti.”

Az energiahatékonysági adókedvezményt igénylő adózók esetében külön nyilvántartás vezetése elvárt, amely tartalmazza a beruházás, felújítás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz bizonyos paramétereit;

„Az adózónak külön nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a beruházás, felújítás keretében üzembe helyezett, nyilvántartásba vett, az elszámolható költség részét képező, továbbá a kötelező üzemeltetési időszak alatt az állományból kikerült, illetve a szinten tartást szolgáló valamennyi eszköz

  1. a) üzembe helyezésének, nyilvántartásba vételének időpontját és helyét;
  2. b) bekerülési értékét;
  3. c) többletköltségét;
  4. d) állományból történő kikerülésének időpontját, indokát.”

 Az adókedvezményt igénybevevő adózókat a NAV kötelezően ellenőrzi, mégpedig az igénybevételt követő három éven belül.

„Az adókedvezmény feltételeinek teljesítését az állami adóhatóság az adókedvezmény első igénybevételét követő harmadik adóév végéig legalább egyszer ellenőrzi.”

 Kapcsolt vállalkozások közötti eszközbeszerzések esetében a szokásos piaci ár elvét természetesen követni kell.

„Az elszámolható költséget szokásos piaci áron kell figyelembe venni, ha az az adózó és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel.”

 Az energiahatékonysági adókedvezmény a fejlesztési adókedvezménnyel együttesen nem alkalmazható.

„Ugyanazon beruházás tekintetében az e § szerinti adókedvezmény együttesen nem alkalmazható a 22/B. § (1) bekezdése szerinti adókedvezménnyel.”

 A társasági adómegtakarításon túl az energiaellátók jövedelemadójában (Robin Hood adóban) érvényesíthető az a rész, amelyet az adózó társasági adóban nem tudott érvényesíteni, legfeljebb a számított adó 50 százalékáig. Fontos megjegyezni, hogy amennyiben társasági adóban nincs lehívás, csak az energiaellátók jövedelemadójában, az is megfelel a jogszabálynak.

 Mikor nem vehető igénybe az adókedvezmény?

 Az adókedvezmény az alábbi esetekben NEM vehető igénybe:

  • Ha az adózó a fejlesztést azért hajtja végre, hogy a beruházás, felújítás megkezdésének időpontjában már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg, még akkor sem, ha az uniós szabványok még nem léptek hatályba;
  • Ha az adózó nem teljesíti az e törvényben és az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás adókedvezményének végrehajtási szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt feltételeket;
  • Ha az adózó nehéz helyzetben lévő társaság, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy végelszámolását bejelentette a bírósághoz;
  • A halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termelését, feldolgozását és értékesítését szolgáló beruházáshoz, felújításhoz;
  • Ha az adózóval szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan európai bizottsági határozat eredményeként, amely valamely támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított.

Fontos továbbá rögzíteni, hogy az adókedvezmény csak akkor vehető igénybe, ha a kötelező üzemeltetési időszakban vagy – ha az későbbi időpont – az adókedvezmény igénybevételének utolsó adóévéig

  • az adózónál az adóhatóságoknál nyilvántartott adótartozás miatt – ide nem értve a késedelmi pótlék miatt fennálló tartozást – adóhatóság végrehajtási eljárást nem indított, vagy indított ugyan, de azt sikeresen foganatosította, vagy az eljárás keretében fizetési könnyítést engedélyezett, amelynek feltételeit az adózó betartotta, és
  • az adózót az állami adó- és vámhatóság be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt mulasztási bírsággal nem sújtotta, vagy ha sújtotta, akkor annak összegét arra tekintettel mérsékelte, hogy az adózó a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét az adóellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette.

 Elszámolható költség

A jelenlegi jogszabályok alapján az elszámolható költség meghatározására két megközelítés van:

  • Az egész beruházás/ egy része: az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak
  • Többletköltség: az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz viszonyítva többletköltségeként merül fel, amelyet kedvezmény nélkül végrehajtott volna

„E § alkalmazásában elszámolható költségnek minősül

  1. a) az energiahatékonysági beruházás, felújítás célját szolgáló, a kizárólag a magasabb energiahatékonysági szint elérését elősegítő tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értéke, értékének növekedése, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül a kizárólag energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak, vagy

„b) az energiahatékonysági célokat közvetlenül szolgáló beruházás, felújítás részét képező tárgyi eszköz, immateriális jószág bekerülési értékének, értéknövekedésének az a része, amely egy hasonló, kevésbé energiahatékony beruházáshoz, felújításhoz viszonyítva többletköltségként merül fel, amely kevésbé energiahatékony beruházást, felújítást az adózó az e § szerinti adókedvezmény és a beruházáshoz, felújításhoz igénybe vett más állami támogatás hiányában hitelt érdemlően végrehajtott volna, amennyiben az elszámolható költség az a) pont szerinti módszerrel nem határozható meg.”

Itt hangsúlyozni kell, hogy a definíció 2019. augusztus 23-ával változott. Korábban az volt az álláspont, hogy a beruházás teljes költsége elszámolható költségnek minősült, amennyiben a beruházás, felújítás összköltségén belül az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás költségei külön beruházásként, felújításként meghatározhatóak voltak. 2019. augusztus 23-tól jelentős szűkítés, hogy a teljes költséges megközelítés a kizárólag energiahatékonysági célt szolgáló beruházásra, felújításra működik. A jogszabály indoklása és a Pénzügyminisztérium álláspotja szerint ezen rendelkezés az uniós joggal összhangban módosult, bár a jogszabály megszövegezése alapján más következtetésekre is juthatunk, ezért további egyeztetések szükségesek a hatóságokkal.

A Kormányrendelet alapján nem elszámolható költségek az alábbiak:

  • a nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló adózótól beszerzett eszköz,
  • a villamos energiáról szóló törvény szerinti megújuló energiaforrásból villamosenergia termelésére alkalmas bármely energiatermelő berendezés beruházási költsége, de elszámolható a megújuló energiaforrásból saját fűtési, hűtési és ipari hőtermelési célra energiát előállító, villamosenergia-termelésre nem képes, saját tevékenységet szolgáló berendezés (pl. napkollektor) bekerülési értéke,
  • annak a beruházásnak a bekerülési értéke, amelyre elfogadott Európai Uniós rendelet, vagy már elfogadott jogszabály minimum energiahatékonysági követelményt ír elő, e követelmény teljesítését biztosító beruházás bekerülési értéke erejéig,
  • az olyan tárgyi eszköz és immateriális jószág bekerülési értéke, amely élettartamára, üzemben tarthatóságára az Európai Unió rendelete vagy jogszabály tiltást vagy korlátozó rendelkezést határoz meg.

Sorozatunkat folytatjuk.

A szerző, Bagdi Lajos adószakértő, a Niveus Consulting Group partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Mindent az energiahatékonysági beruházások adókedvezményéről – 1. rész
2020. április 16.

Az energiahatékonysági célokat szolgáló beruházások, felújítások után igénybe vehető adókedvezmény (a továbbiakban: adókedvezmény, vagy energiahatékonysági adókedvezmény) már több, mint 3 éve van benne a magyar társasági adó rendszerében, de átfogó, a jogszabályi rendelkezéseken túl a hatósági hozzáállást is bemutató cikk még nem jelent meg ezzel kapcsolatosan.