Minimálbér – 100 ezer fölött lenne fair


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mint az elmúlt hetek híradásai is rávilágítottak, a jövedelmek felső határa a csillagos ég, az alsó határa azonban nagyon is földközeli. Olyannyira, hogy a legkisebb, törvényesen adható bérből nem lehet megélni – a Központi Statisztikai Hivatal szerint sem.

Magukért beszélnek a számok: a minimálbér nyomába sem ér a létminimumnak, s ezen az sem változtatott volna lényegesen, ha a munkaadók elfogadták volna a munkavállalók 80 ezer forintos ajánlatát az országos érdekegyeztetésen.

A minimálbér és a létminimum fogalmából szervesen következne, hogy a minimálbér legalábbis elérje a létminimumot, ám ez a gyakorlatban mégsem történik így.

Sokan keresnek keveset
A minimálbér környékén keresők csaknem a munkavállalók egyharmadát teszik ki. A kormányzat által használt statisztikák szerint a versenyszférában a minimálbér és a 100 ezer forint közötti jövedelemsávban található a munkavállalók 30 százaléka.

Egyes politikusok időről időre arra utalnak nyilatkozataikban, hogy a minimálbér közelében keresők jelentős része „zsebbe kapja” a fizetését. Így könnyen az a benyomás keletkezhet, hogy a minimálbér környékén keresők tulajdonképpen adóelkerülők.

A valóság azonban más. Általában elmondható, hogy a nagyobb vállalatoknál a fizetések is magasabbak, de a mezőgazdaság, a könnyűipar, a kiskereskedelem olyan szektorok, ahol a legnagyobb, legtőkeerősebb vállalatoknál is meglehetősen alacsony a bérszínvonal. Az ezekben a szektorokban dolgozók közül sokan biztos hogy valóban a minimálbér környékén keresnek – tudtuk meg Adler Judittól, a GKI kutatójától.

Számos minimálbér környékén kereső van a kisebb cégeknél, ezek egy részénél valóban gyakorlat a „zsebbe fizetés”, de hogy mekkora részüknél, azt becsülni sem lehet – tette hozzá a kutató.

Nyomott a magyar bérszínvonal
Nemcsak a minimálbér alacsony, általában véve nyomott a magyar bérszínvonal – mondta Adler Judit. Sokan gondolják, hogy az alacsonyan tartott bérek versenyképességi előnyökkel járnak, s segítenek megőrizni a foglalkoztatottságot. Valójában azonban itt nincsenek szoros összefüggések, s ez a stratégia hosszabb távon visszaüt. A színvonalas, termelékeny munka nem fér össze tartósan az alacsony bérszínvonallal – vélte a kutató.

A vállalkozások érdekvédői gyakran érvelnek azzal a minimálbéremelés – sőt, általában a minimálbér – ellen, hogy nem tudják kigazdálkodni a többletköltségeket. A másik gyakori érv – amelyet egyes, liberális elveket valló közgazdászok hangoztatnak -, hogy miért fizessen a vállalkozó többet annál, mint amit a munka ér. Ha a munka értéke nem éri el a minimálbér értékét, akkor miért kellene akár a minimálbért kifizetni – kérdezik e közgazdászok. (Többek között így vélekedik e kérdésről Simor András jegybankelnök is, akinek egyébként a fizetése több mint duplája az amerikai jegybankelnökének – bár ez elvi szempontból természetesen mellékes.)

Mindezek jogos fölvetések Adler Judit szerint is, de hozzáteszi, a vállalkozásoknak alapvetően olyan tevékenységeket kellene végezniük, amelyeknek van akkora jövedelemtermelő képességük, hogy a munkavállalóik a létüket fönn tudják tartani.

További sajátos dimenzióját adja a minimálbér kérdésének, hogy az állam többet vár el minimális járulékalapként, mint a minimálbér. A 2006-ban bevezetett dupla minimálbér – amelynek alkotmányosságáról az Alkotmánybíróság máig nem döntött – rendszere helyett jövőre lép életbe a „tevékenységre jellemző kereset”.

A cikk teljes terjedelemben elolvasható a Figyelőneten.

Forrás: Figyelőnet


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.