Mit csináljunk még a számlákkal?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hiába hívják az egyik előírást áfa nyilatkozattételi kötelezettségnek, a másik adatszolgáltatást pedig adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatásnak, nincs egységes, minden ellenőrzési funkciót kielégítő rendszer.


Van nekünk egy „a számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról, valamint az elektronikus formában megőrzött számlák adóhatósági ellenőrzéséről” szóló 23/2014. (VI. 30.) NGM rendeletünk. E rendelet 11.§-ának előírása, hogy az adóalany köteles az általa használt számlázó program

a) nevét, azonosítóját;

b) fejlesztőjének nevét, és – ha van – adószámát;

c) értékesítőjének, rendelkezésre bocsátójának nevét, adószámát;

d) beszerzésének, használata megkezdésének vagy – saját fejlesztésű program használata esetén – a rendeltetésszerű használatbavételének időpontját

a d) pont szerinti időpontot követő 30 napon belül az adóhatósághoz, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenteni.

A 11/A.§. azt írja elő, hogy a számlázó programnak olyan önálló, de a programba beépített, „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval kell rendelkeznie, amelynek elindításával adatexport végezhető

a) a kezdő és záró dátum (év, hónap, nap) megadásával meghatározható időszakban kibocsátott, illetve

b) a kezdő és a záró számlasorszám megadásával meghatározható sorszámtartományba tartozó számlákra.

Az adatexport azt jelenti, hogy a hivatkozott rendelet 2016. január 1-jétől hatályos előírása szerint az adóalany a számlán szereplő adatokat a jogszabály 2. számú mellékletében és a 3. számú mellékletében meghatározott adatszerkezetben bocsátja az adóhatóság rendelkezésére. De csak akkor, ha a vállalkozást az adóhatóság ellenőrzi! Tehát a számlák adatait nem kell rendszeresen megküldeni az adóhatóságnak.

Az adatexport során főszabály szerint a számlán szerepeltetett adatokat kell átadni azzal, hogy ezen adatok átadása attól függetlenül kötelező, hogy valamely adat számlán történő szerepeltetésére jogszabályi kötelezettség, vagy adózói döntés alapján történt.

A számlázó szoftverek gyártói természetesen felkészültek az idei évre az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” elnevezésű funkcióval.

Rengeteg probléma merült fel a gyakorlatban, melyet a rendelet nem tisztázott. Például nem tudtuk, hogy az online pénztárgépeknek nem kell adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás elnevezésű funkcióval rendelkezniük, függetlenül attól, hogy alkalmasak számla kibocsátására is.

Többször nem teljesült az a követelmény sem a sietség miatt, hogy, ha a már használatba vett számlázó programba az „adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás” funkció, mint módosítás került beépítésre, akkor a felhasználói dokumentáció kiegészítendő, illetve módosítandó. Ezt a rendelet is leírja.

 

Az adózás rendjéről szóló törvény 31/B.§-a szerint az általános forgalmi adó alanya termék beszerzése, szolgáltatás igénybevétele esetén azon számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó összege az 1.000.000 forintot eléri vagy meghaladja, arról az adó-megállapítási időszakról teljesítendő általános forgalmi adóbevallásban, amelyben az ügylet teljesítését vagy az előleg megfizetését tanúsító számla alapján adólevonási jogot gyakorol, számlánként nyilatkozni köteles:

a) a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó általános forgalmiadó-alany – ideértve az egyszerűsített vállalkozói adóalanyt is – adószámának, csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyéről,

b) a nevére szóló számlában feltüntetett általános forgalmi adó alapjáról és áthárított általános forgalmi adó összegéről, a számla sorszámáról, valamint

c) a számlában az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. § g) pontja szerint feltüntetett időpontról, ennek hiányában a számla kibocsátásának keltéről.

Ugyanez a vevők felé kibocsátott számlákra is vonatkozik, vagyis az általános forgalmi adó alanya termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetén azon számlákról, amelyekben egy másik, belföldön nyilvántartásba vett általános forgalmi adó alanyra áthárított általános forgalmi adó összege az 1.000.000 forintot eléri vagy meghaladja, számlánként nyilatkozik az előírt adatokról.

2017. július 1-től 100.000 forintra csökken ennek az adatszolgáltatási kötelezettségnek az értékhatára. Ehhez kapcsolódik az a módosítás is, hogy 2017. július 1-től az értékesítési számlákra vonatkozó nyilatkozattételi kötelezettséget már az online adatszolgáltatás váltja majd fel. A különböző számlázó-programokat tehát úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok az adott számla kibocsátásakor a NAV felé is automatikusan elküldjék a számlaadatokat elektronikus módon. Jobb lesz, ha már most felkészíttetjük a programot a beérkező számlák teljes körének elektronikus küldésére is.

Hiába hívják ezt az előírást áfa nyilatkozattételi kötelezettségnek, a másik adatszolgáltatást pedig adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatásnak, a lényeg az, hogy nincs egységes, minden ellenőrzési funkciót kielégítő rendszer. A számlázó programokat pedig folyton módosítani kell, ami a vállalkozóknak pénzbe kerül.

Már most is sok problémát említenek az újságokban az adószakértők ezzel kapcsolatban, miközben azt halljuk, „csökkentik az adminisztrációt”.

Túlságosan bíznak az online rendszerekben az adóhatóságnál, pedig nem kellene. Ilyen mértékű adóterhelés mellett nem lehet felvenni újabb dolgozót, és nem lehet megélni sem. Ezek a tényezők is akadályozzák a gazdasági növekedést.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.