Mit jelent a chipsadó a vásárlóknak?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szakértőnk a chipsadó példáján keresztül megvilágítja, hogy ha a fogyasztást adóztatjuk meg, – ami adótechnikailag egy ajánlott módszer, – annak árfelhajtó hatása kihat a fogyasztás visszafogására. Így valószínűsíthető az is, hogy a kisebb adómérték a gazdaság egészére is kedvező hatással lenne.


Mit jelent az a chipsadó? Hivatalos nevén népegészségügyi termékadó. A rá vonatkozó és már többször módosított 2011. évi CIII. törvény szerint ennek a 2011. szeptembertől bevezetett új adófajtának az a célja, hogy

  • a nem egészséges élelmiszerek fogyasztását visszaszorítsa,
  • előmozdítsa az egészséges táplálkozást, és
  • a befolyt adóból támogatni tudják az egészségügyet.

Azt, hogy ezek a célok milyen mértékben valósulnak meg, mindenkinek magának kell eldönteni.

A népegészségügyi termékadót bizonyos termékcsoportok után kell fizetni:

  • üdítőital,
  • energiaital,
  • előrecsomagolt cukrozott készítmény,
  • sós snack,
  • ételízesítő,
  • ízesített sör,
  • alkoholos frissítő,
  • gyümölcsíz.

Azonban a termékkör meghatározása nem ilyen egyszerű.  A törvény nagyon pontos meghatározást ad statisztikai számjel illetve termékösszetétel segítségével arról, hogy például mely ételízesítők adókötelesek.

Ezt a következőképpen fogalmazza meg a törvény: „a 2103, 2104 VTSZ szám alá tartozó – gyermektápszernek, fogyasztásra kész levesnek vagy mártásnak nem minősülő – termék, ha sótartalma meghaladja az 5 gramm só/100 gramm mennyiséget (a továbbiakban: ételízesítő), kivéve a mustár, a ketchup és az olyan, nem szárított, aprított vagy pépesített, sózott ételízesítő zöldség készítményt, amelynek sótartalma nem haladja meg a 15 gramm só/l 00 gramm mennyiséget”.

Ezzel az idézettel azt érzékeltethető, hogy ezek a meghatározások gyártási szakembernek valók, és nem nagyon érthető a fogyasztó számára.

A népegészségügyi termékadó mértéke:

  • a) az egyik üdítőital-csoport esetében 7 forint/liter, a másik csoport üdítőital esetében 200 forint/liter,
  • b) energiaitaloknál az egyik csoport után 250 forint/liter, a másik csoport után 40 forint/liter,
  • c) cukrozott kakaópor esetében 70 forint/kilogramm, más előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 130 forint/kilogramm,
  • d) sós snack esetében 250 forint/kilogramm,
  • e) ételízesítő esetében 250 forint/kilogramm,
  • f) ízesített sör és alkoholos frissítő esetében 20 forint/liter,
  • g) gyümölcsíz esetén 500 forint/kilogramm.

A lakosságot kevéssé érdeklik az adókötelezettséget érintő szabályok, vagyis hogy az értékesítési láncolatban melyik cég köteles a chipsadót megfizetni. A lényeg az, hogy a népegészségügyi termékadó összege benne van a termék fogyasztói árában.

Tehát ha egy kilogramm ételízesítő eladási ára 1500 forint lenne, akkor azt az adóval együtt 1750 forintért értékesíthetnék áfa nélkül.

De a népegészségügyi termékadó beletartozik a felszámított általános forgalmi adó alapjába. Ennek oka az áfa-törvény 70.§-a, melynek értelmében a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében az adó alapjába beletartoznak az adók, vámok, illetékek, stb.

Kiskönyvtár az áfáról 3. rész: Áfalevonás és áfa-visszaigénylés

Gyakorlati példákon keresztül bemutatjuk az adólevonási jog természetét, szabályait, az adólevonás általános és különös feltételeit, kitérve a speciális termék- és szolgáltatáskörökre. Ismertetjük az adólevonás tárgyi feltételeit, valamint az áfa-visszaigénylés jelenleg hatályos rendszerét.

Rendelje meg most! Ára mindössze 2990 Ft+ 5% áfa

Így a példában szereplő termékünk eladási ára (1750 * 1,27=) 2223 forint lesz (kerekítve).

A termék összes adótartalma 250 + 473 = 723 forint, ami a termék bruttó árának 32,5 százaléka.  Amennyiben nem lenne népegészségügyi termékadó, akkor a példabeli ételízesítőt 1905 forintért vásárolhatnánk meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.

2024. április 17.

Digitalizálódó adózás Afrikában

Számos érdekességet tartogatnak számunkra is az afrikai országok áfarendszerei. Amennyiben összességében nézzük a folyamatokat, kijelenthetjük: Afrika digitalizálódik.