Mit várjunk az új kormánytól?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A legvalószínűbb forgatókönyv szerint hamarosan szakértői, válságkezelő kormányunk lesz, így az eddig beharangozott megszorításoknál keményebb intézkedésekre kell lélekben fölkészülni.

Bár Gyurcsány mindenkit – beleértve saját pártját és a politikai elemzőket is – meglepett és összezavart azzal a szombati, a szocialisták tisztújító gyűlésén tett bejelentésével, hogy le kíván mondani a miniszterelnökségről, mára nagyjából kitisztult a kép.

Gyurcsány, az önbuktató
Gyurcsány Ferenc a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét fölhasználva – Gulyás Gergely alkotmányjogász szerint az Alkotmány szellemével ellentétesen – buktatná meg a saját kormányát, s szolgálna javaslattal egy új kormányfőre. Az új kormány programjáról hajlandó tárgyalni az SZDSZ és az MDF is az MSZP-vel.

A Fidesz ugyan visszautasította a tárgyalást az új kormányról, és hétfőn a parlament feloszlatását s a választások előrehozását kezdeményezi, de aligha jár sikerrel, hiszen a számbeli fölényben lévő MSZP és SZDSZ ezt nem fogja megszavazni.

Újra diktálhatnak a liberálisok
A legvalószínűbb forgatókönyv tehát, hogy új kormány fog alakulni, az MSZP és valamelyik parlamenti kis párt támogatásával. Voltaképpen teljesen mindegy, hogy melyik kis párttal tud az MSZP megállapodni, hiszen az SZDSZ és az MDF gazdasági elképzelései szinte teljesen egybevágnak, mind a két kis párt felsorakozott korábban a Reformszövetség – összetételéből adódóan főként a munkaadói érdekeket előtérbe helyező – programja mögött. Elemzők azt látják valószínűnek, hogy az MSZP végül az SZDSZ-szel egyezik meg, s ezt így látja az MDF elnökhelyettese, Herényi Károly is.

Az SZDSZ és az MDF korábbi nyilatkozatai alapján az is valószínűnek tűnik, hogy szakértői kormány alakul majd, azaz nem pártpolitikus vezeti majd a kormányt, de az őt támogató politikai pártoktól kap majd fölhatalmazást egy válságkezelő – vagy legalábbis annak szánt – program véghezvitelére. Nem a kormányfő személyén, hanem az MSZP és az egyik kis párt megállapodásán múlik majd, milyen intézkedéseket hoz majd az áprilisban felálló új kormány.

Megszorításból több lesz
Az új kormánynak két kemény körülménnyel kell majd szembenéznie: tartania kell majd az IMF-nek megígért hiánycélhoz (2,6 százalékos, de a megengedőbb IMF-es nyilatkozatok szerint is legfeljebb 3 százalékos lehet GDP-arányosan), s mindezt várhatóan a gazdaságnak a korábban vártnál erősebb visszaesése (4-5 százalék), csökkenő adóbevételek mellett kellene megtennie.

A Kopint-Tárki friss előrejelzése szerint a GDP 4-5 százalékos zsugorodása valószínűsíthető. A háztartások fogyasztása mintegy 5 százalékkal csökkenhet, a nettó reálkeresetek 2 százalék körüli csökkenése, a foglalkoztatás erőteljes mérséklődése és a megtakarítások miatt.

A költségvetés elfogadásának időszakában a vártnál alacsonyabb növekedés – beavatkozás nélkül – az államháztartási hiány 3 százalék alatt tartását veszélyeztetné. Ezért a Pénzügyminisztérium februárban egy 210 milliárd forintos megtakarítási csomagot dolgozott ki.

Valószínűleg ez nem lesz elég, ezért az állami kiadások további 60-80 milliárdos lefaragására lesz szükség – vélik a Kopint-Tárki elemzői.

Annyi tehát biztos – amint maga Gyurcsány is említette – hogy a korábban bejelentett megszorító intézkedések nem elegendők, többre lesz szükség. Ezeket azonban már nem Gyurcsány fogja elővezetni.

Hogy mihez kezd majd az új kormány, arra nézve iránymutató lehet az SZDSZ törvényjavaslata, amelyet a Reformszövetség programja alapján terjesztett be, illetve legújabb takarékossági javaslatuk. Ugyanakkor az új kormány reformprogramjában helyet kaphatnak Gyurcsány elképzelései is, hiszen újraválaszttatta magát az MSZP elnökeként, s valószínűleg érdemben bele tud majd szólni a program kidolgozásába, illetve utódja kiválasztásába.

Mi lesz a szociális elégedetlenséggel?
Kérdés még, hogy a válságkezelő kormány mit tud majd kezdeni a szociális elégedetlenséggel, illetve elég meggyőző választ tud-e majd adni a szakszervezetek azon kérdésére, hogy miért alul, miért nem felül kell megszorítani, s el tudja-e kerülni a tüntetéseket, sztrájkokat. A szakszervezetek április 4-re országos demonstrációt szerveztek a Gyurcsány-csomag ellen, hamarosan azonban alighanem egy sokkal keményebb csomagra kell majd reagálniuk.

Íme néhány intézkedés, amit a reformprogram kidolgozói várhatóan erősen megfontolnak majd.

1. Az áfa megemelése.

A Gyurcsány-program 23 százalékot javasolt, a Reformszövetség 24-et. Könnyen lehet, hogy a végén 25 lesz belőle. Az emelés immár nem egyszerűen a munkát terhelő adók csökkentése miatt fontos, hanem inkább azért, hogy legyen valami, ami ellensúlyozza a gazdasági visszaesés miatt csökkenő adóbevételeket. Az áfaemelés ennek egyszerű, biztos és jól számítható módja, még akkor is, ha a fogyasztás várhatóan csökken az áfaemelés hatására, s jócskán csökkenne az emelés nélkül is.

2. Gyors privatizáció.

Az SZDSZ az adósságszolgálat csökkentésének hatékony módjaként ajánlja a még megmaradt állami cégek gyors privatizációját. Mindemellett jól illeszkedik az intézkedés az SZDSZ liberális, kevesebb államot ideológiájába. Egy alternatív magyarázat szerint „a közszolgáltatások privatizációja” pártpolitikai (azaz valójában üzleti) érdekek mentén történik: a politikai erők hátterében jelen lévő támogatók, különböző gazdasági erőt képviselők számára szűkültek a honi reálgazdaságban megszerezhető pozíciók. Megoldásként olyan új lehetőségek nyújtása merült fel, ami a közszféra szolgáltatásainak, az állami funkciók piacosításához (magánkézbe adásához) köthető – írták Kovács Árpád és Báger Gusztáv (számvevőszéki szakemberek) közös tanulmányukban. Bárhogy is legyen, ennek az intézkedésnek jó esélye van a programba kerülésre.

3. A 13. havi közszolgálati bér teljes elvétele.

Az SZDSZ egyik törvényjavaslatában, s legutóbb az Országos Érdekegyeztetési Tanács ülésen is fölmerült a kompenzáció elvétele a közszférában dolgozóktól. Nagy lépés lenne a hiánycsökkentés, a káosz és a tüntetések felé is, hiszen egy ilyen intézkedés szinte biztosan országos közszolgálati sztrájkot provokálna. Annál is inkább, hiszen ez a lépés egy már megkötött megállapodás felrúgását jelentené. Kérdés, merné-e ezt a lépést az új kormány vállalni.

4. A nyugdíjkorhatár fölemelése 3 évvel, 3 év alatt.

5. Az energiaár-támogatások, s a lakásépítési kedvezmények fokozatos leépítése, szigorítása.

6. Általában a jóléti juttatások, családtámogatások visszavágása, rászorultságalapúvá tétele.

Forrás: Figyelőnet

---