MNB: áthárították az illetéket


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bankrendszer a pénzügyi tranzakciós illeték egészét áthárította ügyfeleire, sőt a szolgáltatások drágulása az illeték mértékénél is nagyobb volt – derül ki a jegybank friss tanulmányából. Az illeték bevezetése bankhasználati szokásainkat nem változtatta meg.


A pénzügyi tranzakciós illeték áthárítása a készpénzfelvételek és az átutalások esetében jellemzően közvetlenül a tranzakcióra terhelve történt meg. A kártyás vásárlásoknál a közvetlen áthárítás átlagos mértéke jóval alacsonyabb volt, a fizetési kártyák éves díjai azonban jelentősen emelkedtek, így a bankok kommunikációjával ellentétben jellemzően itt is megtörtént a teljes, sőt több bank esetében még annál is nagyobb mértékű áthárítás 2013 októberéig – olvasható a Magyar Nemzeti Bank elemzői által jegyzett tanulmányban.

Az MNB-szemle 2014 márciusi számában megjelent, a „A pénzforgalmi szolgáltatások díjainak és a pénzforgalom szerkezetének alakulása a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetését követően” című tanulmányának szerzői szerint a 2012. december és 2013. október közötti időszakban a pénzforgalomhoz kapcsolódó díjemelések mértéke összességében meghaladta a tranzakciós illeték miatt indokolható szintet.

A szerzők, Ilyés Tamás, Takács Kristóf és Varga Lóránt elemzése szerint bankolási szokásaink az illeték bevezetése nyomán nem változtak: továbbra is az elektronikus tranzakciók lassú térnyerése jellemző, míg a vállalatok jellemzően nem vonták össze banki tranzakcióikat az illetékfizetés optimalizálása érdekében, és    pénzforgalmukat sem telepítették külföldre.

A Transzferár-szabályozás elmélete és gyakorlata

Szakmai fórum és képzés: 2014. április 8.

Jelentkezzen most!

Megjegyzik ugyanakkor, hogy a „tranzakciós illeték kulcsának 2013. augusztusi emeléséhez kacsolódóan azonban az adatok rendelkezésre állását követően az alkalmazkodásra vonatkozó vizsgálatokat 2013 második félévére is el kell végezni”.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.