Mosószert hamisítottak, de lecsapott a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hamis mosószert gyártó üzemeket talált Budapesten a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) ellenőrzési csoportja.


A közlemény szerint a pénzügyi nyomozók megközelítőleg 74,5 tonna mosóport, több mint 1100 hektoliter folyékony mosószert, ezen kívül az üzemben felhasználásra váró 10 tonna sót, 750 kilogramm nátrium-benzoátot, 6 tonna ismeretlen eredetű por mosószert és több tízezer darab csomagolóanyagot foglaltak le. Az ügyben iparjogvédelmi jogok megsértése miatt folyik a nyomozás, jelenleg négy gyanúsított van. A jogtulajdonosok előzetes tájékoztatása szerint az okozott kár meghaladja a 150 millió forintot.

 

A NAV közleményében ismertette, hogy a nyomozók a 23. és a 15. kerületi raktárépületben folyó munka közben leplezték le a mosószer-hamisítókat. Az eddigi információk alapján a mosószerek alapanyagát Szlovákiából rendelték egy román cég nevében, majd a kész termékeket magyar cégeken keresztül értékesítették Németországba. Úgy tűnik, kizárólag külföldi piacra dolgoztak.

A hamisítók saját, fejlett technológiájú gyártósorral dolgoztak, a gyártást receptúra könyv segítette: a hozzávalók között étkezési só és festékanyag is szerepel. A két helyszínen összesen heten dolgoztak – olvasható a tájékoztatásban.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.