Mulasztási bírság – mi változik?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Art. változása a mulasztási bírságok területét és körét is érinti, néhány elem kikerülhet a törvényből jövőre. Megszűnhet az adószám-felfüggesztés intézménye, a tervezet ugyanakkor rögzíti a szankcióként alkalmazandó adószámtörlés eseteit és alkalmazásának részletszabályait is.


A mulasztási bírság esetei

A törvénytervezet (adó)kötelezettségek megszegése esetére általános bírságszabályként továbbra is fenntartja a természetes személy adózók esetében a 200 ezer forint, míg nem természetes személy adózók esetén az 500 ezer forint bírságmaximumot. A kötelezettség megszegésének minősül a kötelezettség hibás, hiányos, valótlan adattartalommal történő vagy késedelmes teljesítése, illetve teljesítésének elmulasztása. 

Az „ügyfélbarát” adóhatósági koncepcióhoz igazodóan azonban a mulasztási bírság kiszabása – bizonyos esetek kivételével – továbbra sem automatikus, hanem kétlépcsős felhívás előzi meg. Az adóhatóság 15 napos határidő kitűzésével hívja fel az adózót az adókötelezettség jogszerű teljesítésére.

Ez alól a bejelentkezési kötelezettség, a foglalkoztatotti bejelentés, a gépjármű, pótkocsi tulajdonjogának, vagyoni értékű jogának megszerzésével kapcsolatos bejelentési, valamint az EKAER-bejelentési kötelezettség esete jelent kivételt. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

 Amennyiben a felszólítás nem vezetett eredményre, a NAV a természetes személy adózót 50 ezer forint, a nem természetes személy adózót 100 ezer forint mulasztási bírsággal sújtja, és – a következményekre való figyelmeztetés mellett – 15 napos határidővel ismételten felhívja  kötelezettségei teljesítésére. A kötelezettség határidőn belüli teljesítése esetén a kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető. Amennyiben azonban a második felhívás is eredménytelen, úgy az általános (200 ezer forintig/ 500 ezer forintig terjedő) mulasztási bírságtétel kerül kiszabásra.

Meghatározott körben az Art. tervezete a mulasztási bírság szabályozásának egyszerűsítésére törekszik, ennek érdekében a jelenlegi szabályozásból kivezeti az alábbi, bírság kirovását megalapozó eseteket:

  • a háztartási alkalmazott bejelentésének elmulasztása, 
  • az adókülönbözet 20 százalékáigáig a jogszerűtlen adóelőleg mérséklés (Néha banális tévedések automatikus bírságolást generáltak, ugyanakkor a szabályozás az egyedi körülmények mérlegelését, a bírságtétel mérséklését korlátozta, az adóhatóság részéről pedig többletmunkát eredményezett.),
  • a számlatartási kötelezettség megsértése (az áru/ igénybevett szolgáltatás forgalmi értékének 20 százalékáig),
  • üzletlezárást helyettesítő bírság (200 ezer forintig/500 ezer forintig).

A következő bírságtényállások változatlan formában maradnak fenn a tervezet szerint:

  1. Az üzletlezárás akadályozása.
  2. A munkáltató kijelölésére vonatkozó szabály megsértése.
  3. Adóköteles tevékenység folytatása adószám hiányában.
  4. A foglalkoztatott bejelentésére vonatkozó szabályok megsértése.
  5. Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER-bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése.
  6. Beszámoló letétbe helyezési és közzétételi szabályának megsértése.
  7. Számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség, valamint iratmegőrzési kötelezettség szabályainak megsértése.
  8. Általános forgalmi adó összesítő jelentésének nem előírásszerű teljesítése.
  9. Nyilvántartási, iratmegőrzési kötelezettség megszegése szokásos piaci ár meghatározása, valamint ellenőrzött külföldi társaságokkal folytatott ügyletek esetén.
  10. A feltöltési szabályok megsértése.
  11. Az adólevonási, adóbeszedési kötelezettség megsértése.
  12. A készpénzfizetési szabály megsértése.
  13. A pénztárgéppel összefüggő szabályok megsértése.
  14. A munkabérek nettó értékének megőrzését célzó adókedvezmény jogosulatlan igénybevétele.

Fenti esetekben egy későbbi adóellenőrzés során a mulasztásokra hamar fény derül, miközben a mulasztási bírság sok esetben ekkor is megelőzhető lenne. Ezért érdemes rendszeresen áttekinteni, hogy a cég működése megfelel-e az aktuális adóügyi előírásoknak, a jogszabályok megfelelően épültek-e be a gyakorlatba.   

Az adóhatóság intézkedéseit érintő változások

Az adóhatóság által alkalmazott intézkedések köréből kikerülhet az adószám-felfüggesztés. Ennek oka, hogy az adószám-felfüggesztés hatálya alatti adózók sajátos adózási státusza (korlátozott jogokkal rendelkeznek, adókötelezettségeiknek eleget kell tenniük, egyebekben azonban folytathatják gazdasági tevékenységüket) nehezen értelmezhető, a felfüggesztés általában rövid időtartamot érint, amely legritkább esetben fedi le az adómegállapítási, adóbevallási időszakokat. 

A tervezet ugyanakkor rögzíti a szankcióként alkalmazandó adószámtörlés eseteit és alkalmazásának részletszabályait, amely hiánypótlónak mondható. 

A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM Hungary adómenedzsere. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.

2024. október 9.

A részesedés kivezetéséhez kapcsolódó adóalap-csökkentés a társasági adóban

Ha a részesedést értékesítik és a tulajdonos társaságnál árfolyamnyereség keletkezik, az társaságiadó-alapot képez és meg kell fizetni utána az adót, kivéve, ha bejelentett részesedés értékesítésére kerül sor, amelyet a tulajdonos a kivezetést megelőzően legalább egy évig folyamatosan az eszközei között nyilvántartott. Ebben az esetben a keletkezett árfolyamnyereséggel csökkenthető az adózás előtti eredmény.