Nagyon elszaladt a költségvetési hiány Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A koronavírus-járvány miatt nagyon megugrott a az első féléves költségvetési hiány, bár az adónemek többségéből több bevétel folyt be, mint egy évvel korábban.

A járványügyi kiadások, a gazdaságvédelmi intézkedések és az uniós fejlesztések előfinanszírozásának eredményeként az év első hat hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1837,0 milliárd forintos hiánnyal zárt – erősítette meg szerdán kiadott részletes jelentésében a Pénzügyminisztérium. Az előző év azonos időszakában a központi alrendszer hiánya 390,0 milliárd forintot tett ki.

Az államháztartás önkormányzatok nélkül számolt központi alrendszerének félévi deficitje egész évre vonatkozó 367 milliárd forint pénzforgalmi hiány előirányzat 500,5 százaléka.

A központi költségvetés 1534,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 313,9 milliárd forintos deficitet, az elkülönített állami pénzalapok pedig 11,2 milliárd forintos többletet mutattak.

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) korábbi közleménye azonban emlékeztetett arra, hogy a kormány a koronavírus-járvány gazdasági hatásait mérsékelni hivatott fiskális politikai lépésekre tekintettel a GDP 2,7 százalékáról a GDP 3,8 százalékára emelte a 2020-as költségvetés eredményszemléletű hiánycélját, ennek megfelelően az államháztartás központi alrendszerének előre jelzett idei pénzforgalmi hiánya 1890 milliárd forintra emelkedett.

A központi alrendszer első félévi 10 684,4 milliárd forint bevétele 575,8 milliárd forinttal, 5,7 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. A kiadások június végéig 12 521,4 milliárd forintot tettek ki, 2022,8 milliárd forinttal, 19,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának összegét.

Nőttek a személyi jövedelemadóból, a társasági adóból, valamint a nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékokból származó bevételek. A kiadások növekedése elsősorban a költségvetési szervek, az egyéb szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint az uniós programok kiadásainak az egy évvel korábbihoz mért emelkedésével függ össze – közölte a Pénzügyminisztérium, hozzátéve, hogy magasabb volt még a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összeg is.

Június végéig 520 milliárd forintot meghaladó összeget tettek ki a koronavírus-járványhoz kapcsolódó egészségügyi eszközbeszerzések (például védőmaszkok, további védőeszközök, lélegeztetőgépek beszerzése) – olvasható a jelentésben.

Az államháztartás személyi jövedelemadóból származó bevétele 1210,5 milliárd forint volt az év első hat hónapjában, 54,9 milliárd forinttal magasabb az egy évvel korábbinál. Az eltérés okaként a magasabb bérkiáramlást jelölte meg a PM jelentése, de itt jegyezték meg azt is, hogy “a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai már harmadik hónapja jelentkeznek a pénzforgalmi adatokban”.

Társasági adóból az év első hat hónapjában befolyt 188,4 milliárd forint bevétel 58,1 milliárd forinttal magasabb az előző év azonos időszakához képest.

A jövedéki adóból származó bevétel az év első hat hónapjában 541,7 milliárd forintot tett ki, 2,0 milliárd forinttal alacsonyabb volt az az egy évvel korábbinál. Az üzemanyagok jövedéki adójából 20,2 milliárd forinttal, az egyéb termékekhez kapcsolt jövedéki adóból 4,2 milliárd forinttal kevesebb, a dohánytermékek után 22,4 milliárd forinttal több adó folyt be.

(MTI)



Kapcsolódó cikkek

2022. január 14.

Niveus: nem tehetők áfamentessé az alapvető élelmiszerek

Egyes élelmiszerek árát befagyasztotta a kormány, ennek kapcsán merült fel kritikaként, hogy miért nem az áfát csökkentették az árrögzítés helyett. A jelenlegi EU-s szabályok alapján erre korlátozott lehetőségük lenne. A csirke- és sertéshús, a tej már most is 5%-os áfakulcs alá esik, amit sem eltörölni, sem tovább csökkenteni nem lehet. Az olaj, a liszt és a cukor áfája viszont minden további nélkül csökkenthető lenne. A magyar kormány áfacsökkentési lehetőségeit járta körül a Niveus Consulting Group.

2022. január 14.

Dante-700 – Miszticizmus és tudomány (3. rész)

A középkorban az asztronómia, mint a hét szabad művészet része, magában foglalta a csillagászattal és a csillagjóslással kapcsolatos ismereteket is. Dante az Isteni színjátékban igen széleskörűen használja ezeket, sokszor egészen meglepő kijelentéseket tesz. A megállapításai egyes esetekben kimerítik az eretnekség akkori kritériumait, ezért a megfogalmazásai gyakran mutatják óvatosságát.

2022. január 13.

Transzferár-ellenőrzések napjainkban – 2. rész

A kapcsolt vállalkozások között alkalmazott elszámoló árak vizsgálata továbbra is az adóellenőrzések egyik kiemelt területe és az adóhatóság folyamatosan fejleszti a transzferárakkal kapcsolatos ellenőrzési gyakorlatát. A háromrészes cikksorozat keretében a szerző azt járja körül, hogy jelenleg mire számíthatnak az adózók egy esetleges ellenőrzés során, amennyiben kapcsolt ügyleteket is bonyolítottak a vizsgált időszakban.