Nagyszabású társaságiadó-reformot javasol az EB


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vállalatok adóztatásának átalakítására tett javaslatot kedden délután az Európai Bizottság, amelynek célja egy növekedésbarát és tisztességes társaságiadó-rendszer létrehozása az uniós egységes piacon.


A brüsszeli testület tájékoztatása szerint „a társaságiadó-reformmal kapcsolatos átfogó csomagba beemelt közös konszolidált társaságiadó-alap (kkta) könnyebbé és olcsóbbá teszi az üzleti tevékenységet az egységes piacon, és egyúttal az adóelkerülés elleni küzdelem hasznos eszközeként szolgál”.

Közölték, a kkta bevezetésével a vállalkozások első ízben kapnak uniós szinten egységes szabálykönyvet az adóköteles nyereségük kiszámítására vonatkozóan. Az új rendszer kötelező lesz a multinacionális vállalatcsoportokra nézve, biztosítva, hogy az évi 750 millió eurót meghaladó bevétellel rendelkező cégek a nyereségük tényleges keletkezési helyén adózzanak. Ez arra fogja ösztönözni a vállalatokat, hogy tevékenységüket hitelfelvétel helyett sajáttőke-bevonással és a piaci lehetőségek kiaknázásával finanszírozzák.

A közös konszolidált társaságiadó-alap emellett a várakozások szerint az innovációt is támogatni fogja, teljes körű alkalmazása esetén 3,4 százalékkal is megnövelheti a beruházások teljes összegét az Európai Unióban.

A kkta előnyösebbé teszi az egységes piacot a vállalkozások számára, amelyeknek immár elég lesz egyetlen szabályrendszert alkalmazniuk, és valamennyi uniós tevékenységük vonatkozásában egyetlen adóbevallást benyújtaniuk a hazai adóhatósághoz. A cégek ráadásul könnyebben tudják majd elindítani külföldi tevékenységüket.

A bizottság a mielőbbi előrelépés érdekében a kkta gyakorlati megvalósítását egy könnyebben kezelhető, kétlépcsős folyamatra bontotta. A közös adóalapról rövid időn belül megállapodás születhet, hogy elérhetővé váljanak a legfontosabb előnyök a vállalkozások és a tagállamok számára. Röviddel ezután kerülne sor a konszolidáció bevezetésére, aminek nyomán a rendszer kínálta valamennyi előny megvalósulna – olvasható az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény által kiadott közleményben.

 

Brüsszel a kettős adóztatással kapcsolatos uniós viták rendezésének továbbfejlesztésére is javaslatot tett, a szakértők meglátása szerint ez ugyanis jelentős akadályt gördít a vállalkozások útjába, aláássa a kiszámíthatóságot, valamint szükségtelen kiadásokkal és pénzforgalmi problémákkal jár.

„Az adópolitikát a gazdasági növekedésre és a társadalmi igazságosságra vonatkozó uniós célkitűzések szolgálatába kell állítanunk. A ma bemutatott javaslatok célja a növekedés és a beruházások élénkítése, a vállalkozások támogatása és a méltányosság biztosítása” – hangsúlyozta Valdis Dombrovskis, a bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke.

Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi uniós biztos szerint „a pénzügyminisztereknek friss szemmel kell megvizsgálniuk ezt az ambiciózus és korszerű csomagot, amely a 21. század követelményeinek megfelelő, jól megalapozott adórendszert hoz létre”.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.