NAV-figyelő, 1. hét: hatályba léptek a behajthatatlan követelés miatti adóalap-csökkentés szabályai

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Uniós szinten egységes a vevői készlet feltételrendszerréről tájékoztatott a NAV. Új információs füzetek jelentek meg, többek között a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéről. Itt vannak az adóelőleg-nyilatkozatok 2020-ra.

1. Csökkenthető az áfa adóalap a behajthatatlan követelés miatt

Január 1-én léptek hatályba a behajthatatlan követelés miatti áfa adóalapcsökkentést lehetővé tevő szabályok.

Ki és hogyan élhet ezzel a lehetőséggel?

A termék értékesítője és a szolgáltatás nyújtója. Önellenőrzés keretében, de számlahelyesbítés nélkül. Az önellenőrzéssel egyidejűleg, az adóalany (termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó) az adóhatóság felé nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre a NAV ígérete szerint nemcsak a 2020. évi, 2065 számú bevallás, hanem a 2016 – 2019. évek bevallásai is fel lesznek készítve.

Az adóalapot csökkenteni kívánó adóalanynak a nyomtatványon nyilatkozni kell:

• a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról,
• az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról,
• az adóalap-csökkentés összegéről,
• a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint
• arról hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.

A NAV felhívta a figyelmet arra, hogy nem adóalany vevő partner esetében behajthatatlan követelés jogcímén az adóalap nem csökkenthető.

További fontos szabályok:

• A vevőnél adóvisszatérítési kötelezettség keletkezik.
• Kizárólag a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú ügyleteknél alkalmazható.
• Az Áfa tv. saját fogalmat ad a behajthatatlan követelésre (Áfa tv. 259. § 3/A.)

Az értékesítést teljesítő adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó együttes feltételek:

(Áfa tv. 77. § (7)-(10) bekezdései)

• az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
• az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a jogszabályban meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
• az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,
• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,
• a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve,
• az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről,
• a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, és
• a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.

2. A vevői készlettel kapcsolatos egységesített szabályok

A vevői készletes egyszerűsítés lényege Magyarországon nem változott. Az EU-ban problémát eddig az jelentett, hogy egyes tagállamok elfogadtak a magyarhoz hasonló egyszerűsítést, míg mások nem. Amely tagállamban élt ez a jogintézmény, azokban sem volt uniós szinten egységes a szabályozás. Az egységes alkalmazást hivatott szolgálni az a változás, hogy 2020. évtől minden tagállamban kötelező bevezetni a vevői egyszerűsítést és a feltételrendszer is egységessé vált.

Mik a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának törvényi feltételei?

Azt, hogy mi minősül a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő termék továbbításnak, 2020. január 1-jétől új, az Áfa irányelv módosításával összhangban meghatározott feltételek figyelembevételével kell megállapítani.

Ezeket a feltételeket az Áfa tv. 12/A. § (2) bekezdése határozza meg. E szerint a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő terméktovábbítás akkor valósul meg, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

a termék másik, rendeltetési hely szerinti tagállamba továbbítása abból a célból valósul meg, hogy azt megérkezése után egy későbbi időpontban értékesítsék egy olyan adóalanynak, aki a terméket továbbító adóalannyal fennálló megállapodása alapján jogosult e termék tulajdonjogát megszerezni (a továbbiakban: tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany),

a terméket továbbító adóalany nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák,

a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany adószámmal rendelkezik abban a tagállamban, amelybe a terméket továbbítják,

a terméket továbbító adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának kezdetekor már tudja, hogy ki jogosult azon a későbbiekben tulajdonjogot szerezni (potenciális vevő), és ismeri ennek az adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát,

a terméket továbbító adóalany rögzíti annak továbbítását a vevői készletről vezetett nyilvántartásában,

a terméket továbbító adóalany az összesítő nyilatkozatában feltünteti a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát.

Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor nem áll be a termék továbbításához fűződő joghatás.

További részletes információkat arról, hogy mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a terméket továbbító adóalanynak, a NAV honlapján talál.

3. Emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum

A minimálbér  összege 161.000 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimumának összege pedig 210.600 Ft-ra emelkedett 2020.01.01-jétől.

A NAV-figyelőben a fentieken túl olvashatnak az adóhatóság hátralékos kisadózóknak szóló intelmeiről, a NAV frissen megjelent információs füzeteiről, a hatályos NAV-számlaszámok jegyzékéről, és arról, hol kattog az adótraffipax az év elején.  

A NAV-figyelő további fontos híreit itt találja.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

---