NAV-figyelő, 12. hét: tanmesével jelentkezett a NAV


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jogesetet ismertetet a NAV, amelynek tanulsága: a hatóság és a bíróság eredeti tartalmuk szerint értékelik az ügyleteket, akkor is, ha a felek meggondolták magukat.


1. Tanmese az ingatlan adás-vételi szerződés felbontásáról

Tanulságos történettel rukkolt elő a NAV a múlt hét során. Történt ugyanis, hogy az áfakiutalást kérő adózó értékesítette ingatlanát és az ügyletről számlát bocsátott ki a vevő részére. A vételár kiegyenlítése és a tulajdonjog bejegyzése után a felek úgy döntöttek, hogy felbontják a szerződést és visszaállítják az eredeti állapotot. Ennek megfelelően az eredeti eladó kiállított egy sztornó számlát.

A NAV megállapította, hogy mind az értékesítő, mind a vevő maradéktalanul teljesítette a szerződésben vállalt kötelezettséget, és a felek érvénytelenségi ok nélkül bontották fel az ingatlanértékesítési szerződést. Ezt az álláspontot az adóhatóság másodfokon is megerősítette, és hozzátette, hogy nem a szerződés felbontásáról, hanem az ingatlan visszaértékesítéséről van szó. A bíróság is osztotta ezen NAV-álláspontot és hangsúlyozta továbbá, hogy a felek az eredeti adásvételi szerződésben nem kötöttek ki olyan feltételt, amely alapján felmerülhetett volna annak utólagos felbontási lehetősége.  Kimondta, hogy az ingatlan visszavásárlása új termékértékesítésnek minősül, amiről az eladónak, az eredeti vevőnek kell számlát kiállítania. Az, hogy a két fajta elszámolás a költségvetés szempontjából adósemleges, nem indok az egyszerűbb elszámolásra.

A mai tanulság tehát, hogy az ügyleteket mindig eredeti tartalmuknak megfelelően kell kezelni, és az adójogban lekövetni.

2. Minden, amit az ÜCC-ről tudni kell

megtalálható a NAV tájékoztatójában.

3.Áprilisban alkalmazandó átlagárak

Fémkereskedelmi engedélyköteles anyagokra vonatkozó piaci értékek

Brent napi jegyzési adatok alapján meghatározott átlagárak

4. Információk az AEO státusról

A 3002/2018. útmutató célja, hogy tájékoztatást adjon az engedélyezett gazdálkodó (a továbbiakban: AEO) státusról a jogalkalmazók részére, figyelembe véve az uniós vámjogszabályok 2016. május 01-jén bekövetkezett változásokat, valamint a 2018. január 01-től hatályos hazai rendelkezéseket.

Itt pedig a már iktatott verziót érhetjük el.

5. 12. heti feketelistások

Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók

6. Frissítették az EU listákat

Az ENSZ BT határozatai a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedések legfrissebb listáját itt érjük el.

Valamint ismét frissítésre került az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések listája.

 

7. Részletes információk a közbeszerzésekről

Megjelent a NAV 2018. évre vonatkozó közbeszerzési terve. A terv a tervezett árubeszerzéseket és szolgáltatás igénybevételeket tartalmazza. A tervek itt tekinthetőek meg.

A vonatkozó jogszabályi előírásnak megfelelően közzétételre kerültek a nettó 5 millió Ft-ot elérő illetve azt meghaladó értékű szerződések.

A 2018-ban eddig megkötött közbeszerzési szerződések pedig itt találhatók.

8. VI. Országos Bérügyviteli Bajnokság

Idén immáron 6. alkalommal kerül megrendezésre.

Jelentkezés feltételei és részletek itt.

9. Hirdetmény… 

…a 60300-520/2018. bűnügyi számon iktatott hivatalos irat kézbesítéséről.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Az utalványok uniós áfaszabályozása (3. rész)

Az Európai Unió Bizottsága a közelmúltban jelentést készített az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az Irányelv 410b cikke alapján az utalványok fogalommeghatározása, forgalmazási láncai és a be nem váltott utalványok áfaszabályozásáról. E jelentés alapján megvizsgáljuk az utalványok témakörét az áfa-rendszerében.

2024. december 6.

A civil szervezetekre vonatkozó szabályok a társasági adóban

A civil szervezetek gazdaságban betöltött egyedi szerepére tekintettel, ezen szervezetek társaságiadóalap-megállapítási és -fizetési kötelezettségeit a jogalkotó az általános, valamennyi gazdálkodóra vonatkozó szabályokat szem előtt tartva, de az egyedi sajátosságokat figyelembe véve határozza meg. Írásunkban a civil szervezetekre vonatkozó rendelkezéseket és azok gyakorlati alkalmazását ismertetjük, figyelmet fordítva a közhasznú minősítéssel rendelkező szervezetekre vonatkozó speciális szabályokra is.