NAV-figyelő, 19. hét: így működik a KIVA


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Elmagyarázta a KIVA szabályait és frissítette feketelistáit a NAV.


1. Áttérés KIVA-ra

Ahogy azt az adóváltozásokról szóló hírlevelünkben említettük, a kisvállalati adó 2017. évi módosításainak megfelelően a KIVA szerinti adóalanyiságot az az adóalany választhatja, melynek az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt. Kecsegtető az adó mértéke, ami 14%-ra módosult. A kisvállalati adóalanyiság akkor szűnik meg, ha a létszámnövekedés miatt az adóalany átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladta a 100 főt. A kedvezőbb szabályoknak köszönhetően 2017-től több vállalkozás áttért a KIVA szerinti adózásra.

Az adózási szabályok mellett azonban a számviteli előírásokra is fontos figyelnünk, a Katv. 15. §-ában foglaltak szerint a Katv. előírásait a számviteli törvény rendelkezéseire tekintettel, azokkal összhangban kell értelmezni, továbbá kimondja, hogy a kiva-adóalany a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozik. Ezen felül a Katv. 19. § (1) bekezdésének előírása szerint a kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Ebből következik, hogy a KIVA-ra áttért adóalanyokra is alkalmazandó az áttérést megelőző üzleti évre vonatkozóan a beszámoló készítési, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettség.

 

2. Útmutatók érvénytelenítése

Megjelent a 3011/2017. útmutató az egyes útmutatók érvénytelenítéséről.

3. Frisültek a feketelisták

Az elmúlt hét során az alábbi listák kerültek frissítésre:

Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók nyilvánosságra hozatala

Fontos figyelni, hogy az alkalmazottak bejelentése határidőn belül (legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt) megtörténjen, mert súlyos bírság fenyegeti a mulasztókat.

Az állami adóhatósághoz teljesítendő bejelentési kötelezettségüket elmulasztó adózók

A bejelentés elmulasztása magánszemélyek esetében 200 ezer, más adózók esetében akár 500 ezer forint mulasztási bírságot is vonhat maga után, ezért célszerű a kezdetekkor, valamint minden változás során körültekintően eljárni, és a kötelező bejelentést megtenni.

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.