NAV-figyelő, 22. hét: célkeresztben a kiskereskedelem

Szerző: Kertész Gábor
Dátum: 2018. június 4.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A transzferár-ellenőrzések tartalmi hibáit, és az összehasonlításhoz használt adatok tipikus hibáit összegezte a NAV.


1. Célkeresztben – Kiskereskedelmi egységek!

Június 4-től általános adóhatósági razzia várható, ugyanis a NAV megyei (fővárosi) igazgatóságai a jellemzően kiskereskedelmi tevékenységet folytató, különösen a több éve bevallást be nem nyújtó, illetve az online pénztárgép által szolgáltatott adatokhoz képest bevallási adataikban jelentős eltéréssel rendelkező adózókat vizsgálják.

2. Online pénztárgépekkel kapcsolatos tájékoztatás

A NAV tájékoztatója az online pénztárgépek euró átállás technikai dátumának megváltoztatásához ad segítséget. Ennek a funkciónak akkor lesz jelentősége, amikor Magyarország hivatalos fizetőeszköze forintról euróra változik. A pénztárgépekben jelenleg technikai dátumként 2020. január 1-je szerepel, mint az átállás dátuma. Tekintettel azonban arra a tényre, hogy az euróra történő átállás dátuma jelenleg ismeretlen, ezért módosítani kell a technikai dátumot. A technikai dátum megváltoztatásával kapcsolatban ad a NAV információkat, hogy a különböző pénztárgépektípusok esetében erre miként van lehetőségünk.

3. Transzefár-ellenőrzések tapasztalatai

Múlt heti összefoglalónkban már írtunk a NAV transzferár ellenőrzési tapasztalatairól. Azóta további két összefoglaló látott napvilágot, melyek a következő témákat ölelik fel:

Tipikus tartalmi hibák:

  • Dokumentációs kötelezettség alóli mentesség félreértelmezése
  • Ingyenes termékek és szolgáltatások nyújtása kapcsolt vállalkozások részére
  • Gazdasági ésszerűség.

Az összehasonlító adatok megképzéséhez használt adatbázis szűrési hibái:

  • Adatbázis szűrés hibái
  • Az összehasonlító minta elemei
  • A választott mutató alkalmazásának hibái.

 

[htmlbox gdpr_komm]

4. Egészségügyi szolgáltatási járulék – mentességek

Az a belföldi magánszemély, akinek nincs biztosítási jogviszonya, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek havi összege: 7 320 forint, napi összege: 244 forint. A Tbj. kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult a 1993. évi III. törvény 54. § alapján szociálisan rászorultnak minősülő személy.

A fentiekre hivatkozva a rászoruló személy szociális helyzetére tekintettel kérheti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását, annak ellenére, hogy egyéb okokból kifolyólag nem lenne arra jogosult, illetve jövedelmi helyzetéből adódóan nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.

Szociálisan rászorult személynek minősül

  1. akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 forint),
  2. aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42 750 forint) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.

A kérelmet a járási hivatalhoz kell eljuttatni, aki 1 évig hatályos hatósági bizonyítványt állít ki. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé. A bizonyítvány hatályossága alatt nem kell a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, azonban ezzel kapcsolatban bejelentést kell tennie az adóhatósághoz a 18T1011-es nyomtatványon.

5. Határozatok listája

A terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések listája ismét frissítésre került az elmúlt hét során.

6. NAV évkönyv 2017

Strandra kötelező olvasmány: NAV évkönyv 2017 – Tények, információk a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és annak 2017. évi tevékenységéről.

7. Nemzeti jogszabályok

A jövedéki adóval kapcsolatos nemzeti jogszabályok itt találhatók.

8. Jövedéki statisztikák

[htmlbox art_tukor]

 

A legújabb statisztikai jelentések már az áprilisi adatokat is tartalmazzák.

9. Feketelisták szereplői

Be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztatók

Aki a listába bekerül, az 2 éven át élvezheti a „tagságot”. Ugyanis a listából 2 év elteltével kerül törlésre, feltéve, ha nem követte el újra a bejelentés elmulasztásával kapcsolatos jogszabálysértést.

10. Hirdetmény

Innen tölthető le.

 

A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.


Kapcsolódó cikkek:


Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei
2019. október 18.

Egységesek lesznek jövőre az EU-n belüli áfamentes értékesítés adatkövetelményei

A vevői készlet egyszerűsítés egységes uniós szabályozása minden tagállamban azonos követelményeket állít fel az áfamentesség feltételeként, mind a vevőre, mind az eladóra, mind a készletekre vonatkozóan. Amennyiben ezeket az adatokat és paramétereket a két EU tagországban működő érintett cégek pontosan nyilvántartják, 2020. januártól egyszerűbb adóadminisztrációval dolgozhatnak.

Kis magyar pénztörténet – … és megszületik a forint (7. rész)
2019. október 18.

A pénzeknek is megvan a maguk története. Ez gyakran kapcsolódik nevezetes történelmi eseményekhez, uralkodókhoz, de az is előfordult – többször is –, hogy magával a pénzzel írtak történelmet. Ilyen események a magyar históriában is előfordultak. A Magyar Nemzeti Bank megalakulása, majd a koronát beváltó pengő bevezetése, az új nemzeti valuta stabilizálódása egy új felvirágzás ígéretét hordozta. Hogy mégsem így lett, azt ma már tudjuk.

Iparűzési adó: évtizedes gyakorlatot írt felül a Kúria
2019. október 17.

A Kúria közelmúltbeli döntései egy évtizedek óta bevett iparűzésiadó-kezelési gyakorlatot írtak felül. A magyar gazdaság számos szereplőjénél - például kiskereskedelem, autóipar, vendéglátás - is utólag többlet iparűzésiadó-fizetési kötelezettség keletkezhet.