NAV figyelő 31. hét: nyugtaadási kötelezettség
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A vásáron történő értékesítéstől a nyugdíjas szövetkezetekig számos témában tájékoztatott múlt héten a NAV.
1.Fesztiválszezonban kit terhel a nyugtaadási kötelezettség?
Amikor azt vizsgáljuk, hogy ki kötelezett online pénztárgép használatára, legfontosabb szempont mindig a TEÁOR szám, ami alá az adott termék vagy szolgáltatás besorolásra került. 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza azon tevékenységek listáját, melyek esetén kötelező a nyugtaadást pénztárgéppel teljesíteni.
Különös a helyzet azonban a vásárok, fesztiválok, alkalmi rendezvények esetében. Alkalmi (ünnepi) vásáron történő értékesítésnek minősül az ünnepekhez, rendezvényekhez, eseményekhez kapcsolódó alkalomszerű – legfeljebb 20, indokolt esetben 30 napig tartó – vásáron való értékesítés. Alkalmi rendezvénynek minősül az olyan nem rendszeres, hanem bizonyos ünnepi vagy más alkalmakból szervezett rendezvény, amelyen nem a kiskereskedelmi tevékenység a fő cél, de az a rendezvényhez szolgáltatásként kapcsolódik, és ott a rendezvény jellegéhez kapcsolódó termékeket forgalmaznak, ideértve a megrendelő által meghatározott helyen eseti alkalommal végzett étkeztetést, illetve italszolgáltatást. Mind a kéttípusú tevékenység a TEÁOR 08.47.8 alá tartozik, mely nem szerepel az NGM rendelet mellékletében, így az ilyen árusok nem kötelezettek pénztárgépes nyugtaadásra.
Vásárokon, fesztiválokon, alkalmi rendezvényen elkészített és értékesített ételek a TEÁOR 08.56.1 alá sorolandók. Kizárólag a mozgóvendéglátás esetében lehet mentesülni a gépi nyugtaadás alól, mivel azt a rendelet kiemeli a TEÁOR 08.56.1 és 56.3 szerinti vendéglátás tevékenységi köréből kivételként. Mozgó vendéglátásnak minősül például a rendezvény területén folyamatos mozgásban lévő fagylaltos kocsi. Esetében az értékesítési hely nem adott helyhez kötött, hanem a vendégek igényeihez igazodva változik. Ez nem alkalmazható azokra az árusokra, akiknek bérelt helyük van és például egy járműben alakítottak ki vendéglátóegységet. Esetükben továbbra is kötelező a pénztárgép használata.
A pénztárgép üzemeltetési helyének változását csak abban az esetben kell bejelenteni, ha az üzemeltetési hely tartós megváltoztatásra kerül. Az alkalmi kitelepülés nem minősül tartósnak, az csak átmeneti, ideiglenes jellegű, így bejelentési kötelezettséget nem von maga után.
2. Áfa – levonható?
Számlát valós gazdasági eseményről lehet kiállítani. A szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valós gazdasági tartalmuk alapján kel minősíteni. Az adóhatóság az ellenőrzés során az ügyletre vonatkozó összes körülményt megvizsgálja, valamint azt, hogy rendeltetésszerűen történt-e a joggyakorlás. Amennyiben megállapítható, hogy a számlán feltüntetett ügylet nem valósult meg, akkor az előzetesen felszámított áfa levonását az adóhatóság megtagadja. Továbbá akkor is megtagadja a levonási jogot, amennyiben megállapítja, hogy a felek között létrejött szerződés megkötésének alapvető, elsődleges célja, valós üzleti szándék és gyakorlatilag egyéb gazdasági racionalitás nélkül, az adójogszabályokban foglalt adókötelezettség megkerülése, kijátszása, jogosulatlan adóelőny elérése volt; valamint ha a valós gazdasági esemény tartalmilag nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.
További hasznos információkat találunk a NAV útmutatójában.
3. Munkavállalás külföldön? Ne felejtkezzünk el a bejelentésről!
Manapság igen gyakran előfordul, hogy külföldi munkavégzés végett átmenetileg vagy végérvényesen elhagyja a magánszemély Magyarországot. Ilyen esetben nem elég a személyes dolgait elrendeznie, és becsomagolni a bőröndöt, hanem adózási és társadalombiztosítási oldalról is érdemes megnézni, hogy milyen bejelentési kötelezettsége van.
Utóbbi esetben az érvényben lévő szociálpolitikai egyezmény alapján, a magánszemély kizárólag egy tagállamban lehet biztosított. Biztosítási jogviszonyát az ún. A1 igazolással tudja igazolni, mely abban a tagállamban igényelhető, amelyben biztosítási jogviszonnyal rendelkezik.
Aki egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére volt kötelezett, annak be kell nyújtania a kötelezettség megszűnését (vagyis amikortól él a külföldi biztosítási jogviszonya) követő 15 napon belül a 17T1011 Adat és változásbejelentő lapon. Ezzel megszűnik a járulékfizetési kötelezettsége. Ezen felül az egészségbiztosító felé is be kell jelenteni a külföldi biztosítási jogviszony keletkezését, valamint annak megszűnését. A bejelentésre rendelkezésre álló határidő szintén 15 nap.
Továbbá minden esetben, amikor külföldről szerzünk jövedelmet, célszerű tanulmányozni az adott ország és Magyarország között hatályban lévő kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, hogy megbizonyosodhassunk, hol kell adózni az adott típusú jövedelem után.
4.Mentesülés az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése alól
Az a belföldi magánszemély, akinek nincs biztosítási jogviszonya, köteles egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, melynek havi összege: 7 110 forint, napi összege: 237 forint. A Tbj. kimondja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult a 1993. évi III. törvény 54. § alapján szociálisan rászorultnak minősülő személy.
A fentiekre hivatkozva a rászoruló személy szociális helyzetére tekintettel kérheti az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságának megállapítását, annak ellenére, hogy egyéb okokból kifolyólag nem lenne arra jogosult, illetve jövedelmi helyzetéből adódóan nem képes az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére.
Szociálisan rászorult személynek minősül
a) akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 forint),
b) aki egyedülélő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
A kérelmet a járási hivatalhoz kell eljuttatni, aki 1 évig hatályos hatósági bizonyítványt állít ki. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé. A bizonyítvány hatályossága alatt nem kell a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni, azonban ezzel kapcsolatban bejelentést kell tennie az adóhatósághoz a 17T1011-es nyomtatványon.
5. Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek
27. heti összefoglalónkban már foglalkoztunk a témával. Most a tájékoztató kibővített verzióját találhatjuk meg itt. Néhány praktikus gyakorlati információval lett kiegészítve.
6. Üzemanyagárak
Bár július 14-én egyszer már felkerültek az üzemanyagárak a NAV oldalára, most augusztus 1-én újra feltették a táblázatot. Változás nem történt az augusztus hónapra kihirdetett árakat illetően.
Az Szja tv. lehetővé teszi, hogy a kifizető a magánszemélynek adómentesen megtérítse a magánszemélynek a saját személygépkocsi használata miatt fizetett költségtérítés összegéből a kiküldetési rendelvényben feltüntetett km-távolság szerint az üzemanyag-fogyasztási norma és legfeljebb az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár, valamint maximum 15 Ft/km általános személygépkocsi normaköltséget.
Év elején egy kormányrendelet-módosítás „visszaváltoztatta” a munkába járás költségtérítésének mértékét 15 Ft-ról gyakorlatilag (9+6) Forintra. Ez azonban nem befolyásolja a kiküldetés esetén elszámolható kilométerenkénti átalány fenntartási költséget, amely így maradt 15 Ft.
A NAV által közölt üzemanyagár alkalmazása nem kötelező. Ha az adott benzinkúton a literenkénti egységár ennél magasabb volt, akkor ha ezt számlával tudja igazolni a kiküldött magánszemély, úgy a valójában fizetett egységár szerint számíthatja ki a térítendő összeget. Általános tapasztalat azonban, hogy a NAV által közzétett árak túlnyomó többségben magasabbak, mint amit a magyar kutak alkalmaznak. A számla szerinti egységár alkalmazása autópályák melletti kutak vagy nyugati országokban történt tankolás esetén lehet előnyös.
7. Határozatok
Az elmúlt hét során is frissítésre került az ENSZ BT határozatai a terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi es vagyoni korlátozó intézkedéseket tartalmazó lista.
8.Változó jövedéki fajtakódok
A NAV oldalán megtalálhatóak a szeptember 1-től alkalmazandó jövedéki adó fajtakódok.
9.Vámudvarok elérhetőségei és nyilvántartási adatai
10. Útmutató a nyilatkozattevő nyilvántartásába való bejegyzésről szóló 3009/2016. útmutató módosításáról
11. Részvételi felhívás Simunition lőszer beszerzésre
Részletek itt.
12. Kresz Géza – korszerűsítés
A NAV Pest Megyei Adó- és Vámigazgatósága Kresz Géza utcai épület biztonságtechnikai rendszerének teljes körű korszerűsítésére, tervezésére és kiépítésére vonatkozó ajánlati felhívást ezen a linken lehet megtekinteni.
A cikk szerzője, Kertész Gábor az Accace Hungary adómenedzsere. Az Accace az Adó Online szakmai partnere.
