Nem érdemes késni az adóbevallással


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Május 21-én lejár a személyi jövedelemadó bevallási és befizetési határideje. Aki nem vagy késve tesz adóbevallást, késve fizeti be adóját vagy hibásan teljesíti kötelezettségét, pótlékra és bírságra számíthat az adóhatóságtól.

A késedelmes bevallást igazolási kérelemmel ki lehet menteni, de csak akkor, ha a határidő elmulasztásának nyomós indoka volt (például tartós kórházi kezelés). Ilyenkor az akadály megszűnését követő 15 napon belül kell a bevallási kötelezettségnek eleget tenni. A határidő elmulasztása miatti igazolási kérelmet csatolni kell a bevalláshoz . Hat hónapon túl azonban igazolási kérelemmel már nem lehet élni.

Késedelmi pótlék

Aki késedelmesen fizeti meg az adót, az esedékesség napjától késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A pótlék alapját adónként és költségvetési támogatásonként külön-külön veszik figyelembe, kivéve, ha azokat egy számlán tartják nyilván. Az így megállapított alapot csökkentik a más adóval kapcsolatos túlfizetés összegével. Az adózó saját számítása szerint, az értesítéstől függetlenül is megfizetheti a pótlékot. A tévesen felszámított késedelmi pótlékot az adóhatóság hivatalból vagy kérelemre törli.

Önellenőrzési pótlék

Amikor az adózó önellenőrzéssel maga helyesbíti az adót, a költségvetési támogatást, akkor önellenőrzési pótlékot kell fizetnie. A pótlék a helyesbített összeggel egyidejűleg esedékes. Az önellenőrzési pótlék a késedelmi pótlék 50 százaléka, aki viszont ugyanazt a bevallást ismételten önellenőrzi, már a késedelmi pótlék 75 százalékát kell, hogy önellenőrzési pótlékként befizesse. Az adózó az önellenőrzéssel megállapított helyesbített adóalap, adó, illetve költségvetési támogatás bevallásával mentesül az adóbírság, mulasztási bírság alól, és késedelmi pótlékot sem kell fizetnie.

A személyijövedelemadó-bevallás önellenőrzésekor nem kell önellenőrzési pótlékot fizetni, ha a munkáltató vagy a kifizető hibás igazolást ad, de a hibát csak a bevallás benyújtása után fedezi fel az adózó. Ugyanez vonatkozik arra is, ha a munkáltató vagy a kifizető olyan későn állítja ki az adózó jövedelemigazolását, hogy az a határidőben benyújtott adóbevallásban nem tudja feltüntetni a pontos adatokat.

Adóbírság

Akinél adóhiányt állapítanak meg, annak adóbírságot kell fizetnie. Az adóbírság megállapítása nem érinti a késedelmipótlék-fizetési kötelezettséget, tehát aki emellett késedelembe is esik, az az adóbírság mellett késedelmi pótlékot is fizet. Adóhiánynak az adózó terhére megállapított adókülönbözet minősül. Az önadózásnál viszont csak akkor van így, ha az adókülönbözetet az esedékesség időpontjáig nem fizette meg, illetve a költségvetési támogatást igénybe vette. Akkor is adóbírságot állapít meg az adóhatóság, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság még a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyenkor a jogosulatlanul igényelt összeg. Az adóbírság mértéke az adóhiány 50 százaléka.

Amennyiben a munkáltató állapította meg az adót, az adóhatóság az adóhiány utáni adóbírságot, illetve a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye.

Mulasztási bírság

Mulasztási bírságra egyebek mellett akkor számíthat az adózó (a felsorolás nem teljes!), ha:

  • a bevallási kötelezettségét a bevallás határidejét követően, de az adóhatóság felszólítását, ellenőrzését megelőzően késedelmesen teljesíti és késedelmét nem menti ki (bevallási késedelem),
  • bejelentési (bejelentkezési, változásbejelentési), adatszolgáltatási kötelezettségét, továbbá bevallási kötelezettségét nem teljesíti,
  • vállalkozói igazolványhoz, illetőleg cégbejegyzéshez kötött tevékenységet vagy adóköteles tevékenységet adószám hiányában folytat,
  • nem ad számlát, vagy nem a teljes összegről állít ki számlát,
  • be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat, vagy igazolatlan eredetű árut forgalmaz.

A bírság mértékét egységesen határozza meg a törvény, magánszemély adózók maximum 100 ezer, más adózók maximum 200 ezer forint bírságra számíthatnak. A mulasztási bírság méltányosságból mérsékelhető.

Amennyiben a benyújtott bevallás hibás, a magánszemély 10 000 forintig, más adózó 100 000 forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Amennyiben a késedelmesen benyújtott bevallás hibás, csak a késedelmért szankcionálhat az adóhatóság.

Forrás: Origo



Kapcsolódó cikkek

2022. december 9.

Niveus: Továbbra is döbbenetes a magyar áfafegyelem

December 8-án hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság az áfarésről* szóló legújabb jelentését, ami 2020-ig dolgozza fel az adatokat. Figyelemreméltó, hogy míg a tavalyi jelentésben a 2020-as becslés még 6,1%-os áfarést prognosztizált Magyarország esetén, a végső érték még ennél is egy nagyságrenddel jobb, 5,1% lett. Ezzel az EU tagállamok közül Magyarország érte el a legjobb eredményt az áfacsalással szembeni küzdelemben – derül ki a Niveus Consulting Group elemzéséből.

2022. december 9.

Brutálisan megemelték a telekadót Pilisjászfalun

A válság miatt Pilisjászfalu is a telek- és építményadó emelésére kényszerült a napokban; főként a telekadó emelése érinti súlyosan a falu lakosságának egy részét, esetükben sokszorosára, több százezer forintra ugorhat az éves kifizetendő összeg – adta hírül a Telex.