Nem lesz ingatlanadó


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lélekben már leszámoltak a kormánypárti képviselők azzal, hogy jövőre sor kerülhetne komolyabb adóreformra, mi több, a pénzügyi tárcánál is úgy látják, hogy erre egyre kisebb az esély.

Láttam az erről szóló sajtóhíreket, és a belügyi tárca anyagát. A közigazgatási államtitkári értekezleten nem tárgyalták a dokumentumot, és az a kormány előtt sem volt – közölte a kormányszóvivő.

A törvénytervezet helyi adó kivetésének a lehetőségéről szól, és nem arról, hogy ha valaki az ingatlant értékesíti, akkor adót kell befizetnie. Ez akkor állhat elő, ha valaki ingatlant szerzett és az ingatlanszerzési területet időközben átminősítették – magyarázta Giró-Szász András.

Szaló Péter belügyminisztériumi helyettes államtitkár szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta, csak a fejlesztő önkormányzatok fognak élni az értéknövekedési hozzájárulás kivetésével, nekik lenne lehetőségük arra, hogy a fejlesztési költségek egy részét visszakapják, és azt újabb fejlesztésekre fordítsák. A kormány honlapjára szakmai egyeztetési céllal került fel az az építési szabályokat módosító törvénytervezet, amely az értéknövekedési hozzájárulást is tartalmazza. A hozzájárulást akkor kell fizetni, ha az önkormányzat beruházása, illetve településrendezési döntése miatt növekszik egy ingatlan értéke.

(Forrás: MTI)

Teljesen képlékeny a helyzet, így ma megjósolhatatlan, hogy lesz-e komoly adóreform januártól – mondta a NAPI Gazdaságnak a pénzügyminisztérium egy szakértője. Nem arról van szó, hogy a koalíciós pártok huzakodnának egymással, még a két pártnak külön-külön sincs egységes koncepciója, így nem is tézisekről vitatkozunk – jellemezte a helyzetet a szakértő. A Pénzügyminisztériumban úgy látják, hogy a kormánypártok hezitálását tovább erősítheti egy jó féléves államháztartási eredmény – ha a deficit jól alakul, „akkor szinte lehetetlen lesz” komoly változásokról dönteni – fogalmazott forrásunk.

A szocialisták is egyre gyakrabban hangoztatják, hogy nincs bevételi kényszer, így az adórendszer átszabásának csak akkor érdemes nekiállni, ha az egy hatékonyabb rendszert szül. Ugyanakkor nagyon kell arra vigyáznunk, hogy ezek a változtatások még véletlenül se hozzák hátrányos helyzetbe azokat a rétegeket, amelyeket nem akarunk tovább terhelni – szól a nagyobbik kormánypárt magyarázata. A legnagyobb és mindenkit izgató kérdés az ingatlanadó, már csak azért is, mert ennek 2008. januári bevezetése a jelenleg érvényes konvergenciaprogramban is szerepel. Ugyanakkor annak esélye ma már közel egyenlő a nullával – még ha ősszel egyáltalán ilyen javaslat a parlament elé kerül is –, hogy az ingatlanadó bevezetésére 2008 januárjában sor kerüljön – mondták a szocialisták –, akik szerint abban az esetben gyorsulhat fel az adóreform, ha a Gyurcsány Ferenc kormányfő által életre hívott versenyképességi kerekasztal adószekciója június végén előáll konkrét javaslataival. Ám ennek kicsi az esélye, ugyanis a munka még az elején tart – hűtötte le gyorsan várakozásainkat Zara László, az adószekció vezetője, illetve a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesületének elnöke. Zara szerint reálisan ősszel teheti meg javaslatait a kerekasztal és akkor is inkább hosszú távú, 2009–2010-ben életbe léptethető javaslatok várhatóak.

A kerekasztal munkája során megfogalmazódott, hogy a vagyoni és a forgalmi típusú adók növelhetőek, a béreket terhelő adókat pedig csökkenteni kell. Döntés még nincs – hangsúlyozta Zara –, de a vita során az kiderült, hogy az iparűzési adó sokaknak nem tetszik, ám az ingatlanadó körül is sok a tisztázatlan a kérdés, arról nem is beszélve, még az sem egyértelmű, hogy adottak-e a feltételei egy igazságos ingatlanadó bevezetésének.
A menetrend szerinti őszi adócsomag valószínűleg az idén sem marad el, az minden bizonnyal az úgynevezett „kis adók” ritkítására korlátozódik a Pénzügyminisztérium tervei szerint. Ma a mintegy harminc elvonási tételből (járulék, adó, hozzájárulás) mintegy százmilliárd forint kerül a kincstárba; az elképzelés az, hogy ezeket összevonják, a bevallásukat egyszerűsítik. Ebbe a körbe tartozhat az innovációs, a szakképzési, a kulturális járulék, amelyek befizetésére, bevallására külön-külön nyomtatványok szolgálnak.

Mind a költségvetési, mind a gazdasági bizottság általános vitára alkalmasnak találta az új állami vagyonkezelői törvényt. A javaslat szerint 2008 januárjától megszűnik a Kincstári Vagyoni Igazgatóság, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., valamint a Nemzeti Földalap, és az állami vagyon kezelését a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. veszi át. A törvényjavaslat számos cég részleges vagy teljes privatizációja előtt nyitná meg a lehetőséget: a kormány szerint nem szükséges a Szerencsejáték Zrt. állami tulajdonban tartása, és lehetőség nyílik többek közt a Magyar Posta, illetve a Magyar Villamos Művek Zrt. részleges eladására. A bizottsági vita során kiderült, hogy ebben a kérdésben sem a szocialisták, sem a Fidesz nem támogatja teljes mértékben a kormányt.

Forrás: Napi Gazdaság



Kapcsolódó cikkek

2022. december 7.

Adócsalás vádjában bűnösnek találták Donald Trump két cégét

Adócsalás, valamint üzleti adatok éveken át tartó meghamisítása vádjában bűnösnek talált egy New York-i esküdtszék kedden Donald Trump volt amerikai elnökhöz köthető két vállalatot. Donald Trump szerint a cége elleni eljárás politikailag motivált “boszorkányüldözés”.