Nem úszhat el könnyen a vezető tisztségviselők vagyona

Szerző: Adó Online
Dátum: 2014. április 9.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem annyira nagyok az új Ptk. jelentette változások a vezető tisztségviselők felelőssége kapcsán, mint az egyes híradásokban megjelent – hangoztatták a PwC szakértői, ügyvédei egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Továbbra sem felel az ügyvezető a vagyonával a kifizetetlen számlákért, s más aggodalmak sem igazán megalapozottak.


Továbbra is a szerződést kötő társaságot kell perelni, és a károsult nem fordulhat közvetlenül a vezető tisztségviselő ellen, ha szerződés van a károsult és a károkozó vállalkozás között, ebben nincs változás  – hívták  föl a  figyelmet Szűcs László és  Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértői.

Ám ha nincs a kárt okozó vállalkozás és a károsult között szerződéses kapcsolat, akkor már valóban egészen más a jogi helyzet, mint az új Ptk. hatályba lépése előtt volt – derült ki az ügyvédek szavaiból. Ilyen esetekben  a vezető tisztségviselő és a társaság immár egyetemlegesen felel. A károsult eldöntheti, hogy a társaságot vagy a vezető tisztségviselőt pereli, vagy akár mindkettő ellen egyszerre is benyújthatja keresetét.

Ilyen eset lehet például, ha a vállalat a környezetszennyező tevékenységével okoz kárt magánszemélyeknek (persze ehhez az is kell, hogy a környezetszennyezés jogellenesen történjen, polgári jogi értelemben csak ilyenkor történik károkozás). Kelemen Dániel szerint példaként hozható fel akár a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos kartellügye is – egy kartellel olyan személyeknek is kár okozható, akik nem állnak a kartellezőkkel szerződésben, vagy legalábbis nem mindegyikükkel. Így Kelemen szerint azok a bankok és vezetőik, amelyek és akik kárt okoztak azon magánszemélyeknek, akik ugyan nem is voltak ügyfeleik, de a kartell ellehetetlenítette a végtörlesztésüket, egyetemlegesen perelhetők. Ugyanakkor az ügyvédek szerint már nem annyira jó az a példa, amely korábban nyilvánosan elhangzott, miszerint ha az ügyvezető ellop egy üzleti tárgyaláson egy mobiltelefont, akkor cégével egyetemlegesen felel. A PwC szakértői szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezt a lopást az ügyvezető valóban ügyvezetői minőségében követte el. Ám ha a lopás indítéka mondjuk bizalmas üzleti adatok megszerzése volt, akkor már megállhat az egyetemleges felelősség.

A szakértők arra is fölhívták a figyelmet: az új Ptk ugyan március 15. óta hatályos, ám az ügyvezetők munkaszerződéseinek döntő többsége még e határnap előtt készült. Így a vezető tisztségviselők elsöprő többsége egyelőre még a régi Ptk. szabályai szerint visel felelősséget a társaságával szemben. A harmadik személlyel szembeni (fentebb részletezett) szabályok azonban már a régi munkaszerződéssel rendelkező ügyvezetőkre is vonatkoznak.

A vezető tisztségviselők saját társaságukkal szembeni felelőssége keveset változott a korábbi szabályozáshoz képest. Az igazi újdonság – mint azt Kelemen Dániel az Adó Online kérdésére elmondta – az, hogy a vezető tisztségviselők (akik egyébként nem összekeverendők a vezető munkavállalókkal) munkaszerződésükben korlátozhatják a felelősségüket.

Ki  a vezető tisztségviselő?

Egy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének azok a személyek tekinthetők, akiket vezető tisztségviselőként a cég alapítója, illetve tulajdonosaiból álló legfőbb szerv határozattal vezető tisztségviselővé nevezett ki. Kkt., bt. és kft. esetén a vezető tisztviselő az ügyvezető, részvénytársaság esetén pedig szó lehet vezérigazgatóról, igazgatósági tagról vagy igazgatótanácsi tagról is. A cégvezető azonban nem minősül vezető tisztségviselőnek, az általa a társaságnak okozott károkért a munkajog szabályai szerint felel, igaz, általában vezető állású munkavállalóként, mely fogalom nem tévesztendő össze a vezető tisztségviselővel.

A kártérítés megítélésének továbbra is előfeltétele a társasággal megkötött vezetői szerződés megszegése. A vezető tisztségviselő hatáskörét, illetve a különböző ügyekben történő döntéshozatal menetét megfelelően szabályozni kell. A korábbiakhoz képest széles körben lehetővé válik, hogy a tulajdonos egyes döntési jogokat a vezető tisztségviselőktől elvonjon, és azokat a tulajdonos, vagy pedig a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja. Ha ilyen „hatáskörelvonásra” került sor, az adott döntésért természetszerűleg már nem a vezető fog felelni, hiszen nem szegte meg a szerződését.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A rossz üzleti döntésekért azonban önmagában továbbra sem lesz felelősségre vonható a vezető, ha egyébként a döntés meghozatala során a kellő gondosságot tanúsította.

Az ügyvédek szerint  ha a belső szabályzatokat – hogy pontosan ki és miért felelős – gondosan megírták, meg persze ha az ügyvezető nem követ el bűncselekményeket, akkor valójában egyáltalán nem szükséges drága felelősségbiztosításokat kötni pusztán az új Ptk. felelősségi szabályainak megváltozása miatt.


Kapcsolódó cikkek:


Izer: a techóriásoknak adózniuk kell itthon
2021. február 24.

Izer: a techóriásoknak adózniuk kell itthon

Magyarország az egyetlen az Európai Unióban, amely meg tudja adóztatni a nemzetközi digitális óriásvállalatokat - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Izer Norbert, Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkára.

Új fejezet jöhet a francia-amerikai tech-vitában?
2021. február 24.

A francia kormány nyárig hagy időt Biden elnök meggyőzésére a technológiai óriáscégek OECD-szintű adóztatásával kapcsolatban. Tisztán érzékelhető, hogy az eddig inkább demokrata-barátnak tartott vállalatok akár erőteljes demokrata szabályozási lelkesedéssel is szembe találhatják magukat.

Újabb kedvezmények és egyszerűsítések a filmipar hazai adózásában
2021. február 23.

A 2020-as év komoly kihívás elé állította a filmgyártást. A filmipar számára 2021-es év azonban adózási szempontból pozitív változásokat hozott, a filmtámogatás szempontjából elismert költségeket a filmprodukciók a korábbinál kedvezőbb rendelkezések szerint számolhatják el.