Nem úszhat el könnyen a vezető tisztségviselők vagyona


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem annyira nagyok az új Ptk. jelentette változások a vezető tisztségviselők felelőssége kapcsán, mint az egyes híradásokban megjelent – hangoztatták a PwC szakértői, ügyvédei egy budapesti sajtóbeszélgetésen. Továbbra sem felel az ügyvezető a vagyonával a kifizetetlen számlákért, s más aggodalmak sem igazán megalapozottak.


Továbbra is a szerződést kötő társaságot kell perelni, és a károsult nem fordulhat közvetlenül a vezető tisztségviselő ellen, ha szerződés van a károsult és a károkozó vállalkozás között, ebben nincs változás  – hívták  föl a  figyelmet Szűcs László és  Kelemen Dániel, a Réti, Antall és Társai PwC Legal szakértői.

Ám ha nincs a kárt okozó vállalkozás és a károsult között szerződéses kapcsolat, akkor már valóban egészen más a jogi helyzet, mint az új Ptk. hatályba lépése előtt volt – derült ki az ügyvédek szavaiból. Ilyen esetekben  a vezető tisztségviselő és a társaság immár egyetemlegesen felel. A károsult eldöntheti, hogy a társaságot vagy a vezető tisztségviselőt pereli, vagy akár mindkettő ellen egyszerre is benyújthatja keresetét.

Ilyen eset lehet például, ha a vállalat a környezetszennyező tevékenységével okoz kárt magánszemélyeknek (persze ehhez az is kell, hogy a környezetszennyezés jogellenesen történjen, polgári jogi értelemben csak ilyenkor történik károkozás). Kelemen Dániel szerint példaként hozható fel akár a bankok végtörlesztéssel kapcsolatos kartellügye is – egy kartellel olyan személyeknek is kár okozható, akik nem állnak a kartellezőkkel szerződésben, vagy legalábbis nem mindegyikükkel. Így Kelemen szerint azok a bankok és vezetőik, amelyek és akik kárt okoztak azon magánszemélyeknek, akik ugyan nem is voltak ügyfeleik, de a kartell ellehetetlenítette a végtörlesztésüket, egyetemlegesen perelhetők. Ugyanakkor az ügyvédek szerint már nem annyira jó az a példa, amely korábban nyilvánosan elhangzott, miszerint ha az ügyvezető ellop egy üzleti tárgyaláson egy mobiltelefont, akkor cégével egyetemlegesen felel. A PwC szakértői szerint egyáltalán nem egyértelmű, hogy ezt a lopást az ügyvezető valóban ügyvezetői minőségében követte el. Ám ha a lopás indítéka mondjuk bizalmas üzleti adatok megszerzése volt, akkor már megállhat az egyetemleges felelősség.

A szakértők arra is fölhívták a figyelmet: az új Ptk ugyan március 15. óta hatályos, ám az ügyvezetők munkaszerződéseinek döntő többsége még e határnap előtt készült. Így a vezető tisztségviselők elsöprő többsége egyelőre még a régi Ptk. szabályai szerint visel felelősséget a társaságával szemben. A harmadik személlyel szembeni (fentebb részletezett) szabályok azonban már a régi munkaszerződéssel rendelkező ügyvezetőkre is vonatkoznak.

A vezető tisztségviselők saját társaságukkal szembeni felelőssége keveset változott a korábbi szabályozáshoz képest. Az igazi újdonság – mint azt Kelemen Dániel az Adó Online kérdésére elmondta – az, hogy a vezető tisztségviselők (akik egyébként nem összekeverendők a vezető munkavállalókkal) munkaszerződésükben korlátozhatják a felelősségüket.

Ki  a vezető tisztségviselő?

Egy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének azok a személyek tekinthetők, akiket vezető tisztségviselőként a cég alapítója, illetve tulajdonosaiból álló legfőbb szerv határozattal vezető tisztségviselővé nevezett ki. Kkt., bt. és kft. esetén a vezető tisztviselő az ügyvezető, részvénytársaság esetén pedig szó lehet vezérigazgatóról, igazgatósági tagról vagy igazgatótanácsi tagról is. A cégvezető azonban nem minősül vezető tisztségviselőnek, az általa a társaságnak okozott károkért a munkajog szabályai szerint felel, igaz, általában vezető állású munkavállalóként, mely fogalom nem tévesztendő össze a vezető tisztségviselővel.

A kártérítés megítélésének továbbra is előfeltétele a társasággal megkötött vezetői szerződés megszegése. A vezető tisztségviselő hatáskörét, illetve a különböző ügyekben történő döntéshozatal menetét megfelelően szabályozni kell. A korábbiakhoz képest széles körben lehetővé válik, hogy a tulajdonos egyes döntési jogokat a vezető tisztségviselőktől elvonjon, és azokat a tulajdonos, vagy pedig a felügyelőbizottság hatáskörébe utalja. Ha ilyen „hatáskörelvonásra” került sor, az adott döntésért természetszerűleg már nem a vezető fog felelni, hiszen nem szegte meg a szerződését.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A rossz üzleti döntésekért azonban önmagában továbbra sem lesz felelősségre vonható a vezető, ha egyébként a döntés meghozatala során a kellő gondosságot tanúsította.

Az ügyvédek szerint  ha a belső szabályzatokat – hogy pontosan ki és miért felelős – gondosan megírták, meg persze ha az ügyvezető nem követ el bűncselekményeket, akkor valójában egyáltalán nem szükséges drága felelősségbiztosításokat kötni pusztán az új Ptk. felelősségi szabályainak megváltozása miatt.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 20.

A kata-alanyiság megszűnése (II. rész)

Az idei szigorítások nyomán intenzívebbé vált az érdeklődés arra vonatkozóan, hogy mire kell figyelni, ha a vállalkozás immár szabadulna a katától. Cikksorozatunk következő részei a katából való kilépéssel kapcsolatos tudnivalókkal foglalkoznak.