Nettó 60 600: ennyi mindenkinek jár
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Tavaly 239 ezer munkavállalót foglalkoztattak minimálbéren, 439 ezren pedig szakmunkás bérminimumot kaptak. Mibe kerül a havi bruttó 78, illetve 94 ezer forint kifizetése és mennyit lát ebből egyáltalán a dolgozó?
Egy munkavállaló költsége több tényezőből tevődik össze. A legegyszerűbben a bruttó bér és az arra rakodó járulékteher fogható meg, ez adja meg ugyanis, hogy béroldalon a cafeteria-juttatásokkal nem számolva mennyit kell költenünk havonta egy dolgozó foglalkoztatására. A bruttó bérek tekintetében a kiindulópontot a minimálbér jelent. A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb összege 2011. január 1-jétől – havibér alkalmazása esetén – 78 000 forint, hetibér alkalmazásánál 17 950 forint, napibér esetén 3 590 forint. Ha valaki nincs teljes munkaidőben foglalkoztatva, az irányadó órabér 449 forint. (2010-ben a minimálbér összege még havi 73 500 forint volt.)
Az előzőektől eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma teljes munkaidő esetén 2011. január 1-jétől 94 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 21 650 forint, napibér alkalmazásakor 4 330 forint, órabér alkalmazása esetén pedig 541 forint. (Tavaly a garantált bérminimum összege 89 500 forintot tett ki.) Hogy milyen sokakat érint a két alsó bérkategória, az jól látszik abból, hogy a Privátbankár.hu megkeresésére a Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztályánál közölték: 2010-ben a minimálbéren foglalkoztatott munkavállalók száma 238 765 fő volt, míg a garantált bérminimumosok száma 438 610 főt tett ki.
Az általános szabályok szerint a foglalkoztató által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke a tavalyi évhez hasonlóan 2011-ben is 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék pedig 3 százalék. Utóbbi azonban több elemből tevődik össze: a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A társadalombiztosítási járulékon felül 1,5 szakképzési hozzájárulást is fizetni kell, így a bruttó bérre rakódó teljes járulékteher 28,5%-ot tesz ki.
A KSH adatai szerint a 2010-ben teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 202 600 forint volt. Ekkora fizetés mellett a munkáltatói közterhek havi 57 741 forintot tesznek ki, a munkaadó bérköltsége tehát 260 341 forintra rúg. A minimálbérnél a teljes bérköltség 100 230, garantált bérminimum esetén ez az összeg 120 790 forint.
A járulékok másik részét – a személyi jövedelemadóhoz hasonlóan – a bruttó bérből kell levonni, ez tehát plusz költségként már nem jelenik meg a munkáltatói oldalon, ugyanakkor egyrészt ezen terheket is a munkáltatónak kell dolgozói fizetéséből levonnia és az adóhatóság felé befizetnie, másrészt a bértárgyalások szempontjából is jó tisztában lenni a dolgozói közterhekkel, az alkalmazottak számára ugyanis végső soron a nettó bér nagysága az irányadó.
A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 10 százalék (2010-ben még csak 9,5 százalék járulékot kellett e jogcímen fizetni). A magánnyugdíjpénztári tag esetében a járulék mértéke 2 százalék lenne, a pénztártagok ezen felül további 8 százalék tagdíjat fizetnének. A feltételes mód azért indokolt, mert a nyugdíjrendszer átalakítása miatt a 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes, a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke – az előzőektől eltérően – 10 százalék, míg a magánkasszákba fizetendő tagdíj mértéke 0 százalék.
Fontos tudni, hogy az egyénileg fizetendő nyugdíjjárulék vonatkozásában az idei évvel kapcsolatos járulékfizetési felső határ egy naptári napra jutó összege 21 000 forint, ez éves szinten 7 665 000 forintot tesz ki. Ezt a határt a jobban keresőknek, illetve foglalkoztatóiknak kell megjegyezniük: ennél nagyobb éves jövedelem esetén ugyanis már nem kell a 10 százalékos nyugdíjjárulékot megfizetni (a többi járulékfajtánál felső limit nélkül kell eleget tenni a kötelezettségnek).
A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke változatlanul 7,5 százalék. Ezen belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék. A munkavállalói oldalon tehát a járulékteher összesen 17,5%-ot tesz ki.
A korábbi példáknál maradva a 202 600 forintos bruttó átlagkereset – nulla családi kedvezménnyel és a lehetséges maximális adójóváírással számolva – 134 700 forintos nettó bért eredményez, összehasonlításképpen: a KSH szerinti átlagos nettó kereset tavaly 132 600 forint volt. A garantált bérminimum nettója 70 549, a minimálbéré 60 600 forint. Utóbbi esetben a bruttó bérből a járulékokon kívül a gyermektelen munkavállalók esetében – az adójóváírás ellenére – havi 3 750 forint fizetendő adóval is számolni kell. Ez – bár korántsem tekinthető jelentős adóterhelésnek – az adójóváírás ezévi csökkentése miatt az utóbbi évek legnagyobb minimálbéres adóterhelését jelenti. (Utoljára 2006-ban volt teljesen adómentes a minimálbér.)
Forrás: Privátbankár.hu
