NFM: nem lesz jelentős drágulás az útdíj miatt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az útdíj fogyasztói árindexre gyakorolt hatását nem lehet pontosan előre jelezni, de a rendelkezésre álló adatok és a külföldi – köztük szlovák, lengyel – példák alapján megállapítható, hogy annak mértéke nem lesz jelentős – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.


A szaktárca ezt annak kapcsán közölte, hogy a Világgazdaság napilap szerdai cikkében az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségére (ÉFOSZ) hivatkozva azt írta, az olcsóbb alapélelmiszerek ára 30 százalékkal is nőhet az elektronikus útdíj rendszerének bevezetése miatt.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint a makrogazdasági szempontokat figyelembe véve látható, hogy az infláció a visszafogott fogyasztói kereslet, a rezsicsökkentés és az erősödő árfolyam miatt tartósan alacsony szinten maradhat, amelyet az útdíj bevezetése nem veszélyeztet.

RODIN adózási-számviteli szakmai rendezvények

A lengyel és szlovák adatok szerint az e-útdíj bevezetésekor és az azt követő fél évben az alapvető élelmiszerek ára csak kismértékben, 1-4 százalékkal nőtt. Az áremelkedésnek az útdíjak mellett számos egyéb oka is lehetett. Hazai példaként az üzemanyagárak mozgásának alapvető élelmiszerek árára gyakorolt hatásai vizsgálhatók. A 2009-2012 közötti időszakban a 2010-es kimagasló üzemanyag áremelkedéshez a négy év legalacsonyabb élelmiszer árnövekedése társult, vagyis az üzemanyagárak változása nagyon szűk határok között érvényesül az élelmiszerárak változásában – közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

A szaktárca értékelése szerint az egyes áruféleségek értéke és szállíthatósága jelentősen befolyásolja az útdíj bevezetésének árnövelő hatását. Ebből a szempontból sem mindegy, hogy 1 kilogramm közúton szállított áru értéke 100 vagy 1000 forint. A gyakorlati tapasztalatokon alapuló szlovák számítások szerint hosszú távon, nagy tömegben szállított, viszonylag alacsony árú üdítő esetében az árnövelő hatás 0,75 százalék, pékáru regionális szállítása esetén 0,085 százalék.

A szűk kereslet miatt a termelők és kereskedők sok esetben nem tudják érvényesíteni a magasabb előállítási költségeket a fogyasztói árakban. A tavalyi gabona terméseredményeket követően például a pékek jelentős, 20 százalékos kenyér áremelést tartottak volna szükségesnek. Idén áprilisban azonban a kenyér ára mindössze 1,3 százalékkal volt magasabb, mint 2012 augusztusában, ugyanezen időszak alatt a liszt 12 százalékkal drágult – írja az NFM.

A szaktárca számítása szerint a várakozások alapján az e-útdíj felgyorsíthatja a hatékonyság növelését, a rendszerben jelentős tartalékok vannak, például a költségadatok összehasonlítása szerint a bérfuvarozók akár 30 százalékkal olcsóbban is képesek ellátni egy szállítási feladatot a saját rezsiben szállítóknál.

Az új díjstruktúra mindenképpen ésszerűsíti majd a fuvarozást, a hosszabb távú szállításokat nagyobb teherbírású járművekkel, esetleg kombinált áruszállítási módok alkalmazásával fogják végezni, a helyi szállításoknál pedig igyekeznek minél gazdaságosabban felfűzni a fuvarokat és csökkenteni a futásteljesítményt. Az EU hatályos közlekedéspolitikai dokumentuma a 300 kilométer feletti közúti áruszállítások vasútra kerülésének megindítását is felvette a célkitűzések közé. A hatékonyság javítására ösztönző intézkedések a közúti szállítás költségeinek a szállított termékek árába való beépülését is jelentősen mérsékelhetik – tájékoztatott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.

(Forrás: MTI)



Kapcsolódó cikkek

2021. október 18.

Itt a NAV szja visszatérítési kisokosa

Szja-visszatérítési kisokost tett közzé a NAV a honlapján, amely részletesen tartalmazza az összes tudnivalót az adóvisszatérítéssel kapcsolatban.

2021. október 18.

Kamatkedvezményből származó jövedelem – mennyi az adó- és járulékteher?

Cégünk munkáltatói kölcsönt szeretne adni két dolgozójának. Az egyik lakásfelújításra, a másik gépkocsi vásárlására szeretne kölcsönt felvenni. Kedvezményes kamatot szeretnénk felszámolni a kölcsön után. Egyik munkavállaló sem vett fel eddig hitelt, és a mostani összeg sem több 10 millió forintnál. Mind a két kölcsön esetén kell számolni a kedvezményes kamat utáni munkáltatói adó- és járulékteherrel?