NGM: a kormány megvédi az ekáert

Szerző: Ado Online
Dátum: 2017. október 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány az adópolitikáján Brüsszel miatt sem fog változtatni – írta közleményében a Nemzezgazdasági Minisztérium.


A kormány mindent elkövet, hogy megvédje az Európai Számvevőszék által is elismert hazai elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszert (ekáer), amely a leghatékonyabb eszköz a fiktív és adózatlan áruk kereskedelmével szemben – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az Európai Bizottság szerdai döntésére.

A magyar ekáer rendszerben a vállalkozásoknak áfafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. Ez a követelmény a bizottság szerint sérti az áfára vonatkozó uniós irányelvet, mert elsősorban a határokon átnyúló uniós tranzakciókat érintően, a határátlépéshez kapcsolódó adminisztratív formaságokat vezet be. A bizottság levelében felszólította Magyarországot, hogy nemzeti áfaelőírásait hangolja össze az uniós szabályokkal. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.

Az NGM közleményében kifejti: egy hete az Európai Bizottság még az adóelkerülés csökkentésében játszott szerepe miatt emelte ki a magyar ekáert, szerdán viszont kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen éppen az online közúti ellenőrzés rendszere miatt. A szaktárca szerint Brüsszel döntése érthetetlen, és súlyosan veszélyezteti a gazdaság fehérítéséért tett példaértékű magyar intézkedéseket.

[htmlbox felteteles_adomegallapitas]

 

A tagállami költségvetések az Európai Bizottság egy hete publikált áfa-adórés tanulmánya szerint 2015-ben 152 milliárd euró (több mint 47 billió forint) forgalmi adótól estek el. Az ekáer eredményesen szűrte ki az áfacsalásokat, két év alatt az online pénztárgéppel együtt 420 milliárd forintot hozott a kincstárnak. Az online közúti ellenőrzési rendszer kizárta az illegális szféra szereplőit a piacról, a tisztességes cégek így jóval több megrendelést kapnak. Alig néhány hónappal az éles üzem beindulása után – 2015 májusában – a zöldségtermesztők felvásárlási ára 15-20 százalékkal nőtt – írja a szaktárca. 

Az ekáer hatékonyságát nemcsak a költségvetés bevételi adatsora és a vállalkozások pozitív visszajelzése igazolja, hanem a fokozott nemzetközi érdeklődés is. Az utaztatásos áfacsalások kiszűrésére létrehozott rendszert az elmúlt több mint két évben az Európai Unió majd minden tagállama tanulmányozta, és két ország már át is vette a szabályozást. A magyar ekáer alapján kidolgozott lengyel SENT rendszer már 2017. május 1-jén hatályba lépett, és 2018-ban a szlovák adóhivatal is alkalmazza majd az online közúti ellenőrzés új rendszerét – teszik hozzá.

A szaktárca szerint Brüsszel szerdai döntése azért is meglepő, mert az áfarés arányának javulásában játszott szerepe miatt a bizottság egy hete még éppen az ekáer rendszer bevezetését emelte ki. A jelentős javulás az áfa-kiesés arányszámában is lecsapódott: 2015-ben, az ekáer bevezetésének évében 3 százalékponttal csökkent az áfarés, ami az uniós országok között is kiemelkedő teljesítmény. Magyarországon feleakkora az adóelkerülés, mint a régió más országaiban, 13,7 százalék az adórés, míg a régiós átlag 25,5 százalék. 

A gazdaság fehérítése mellett az adók tényleges beszedését is segíti az online rendszer. Csak idén június 30-ig több mint 5,7 milliárd forintnyi tartozást egyenlítettek ki az ekáer szűrőjén fennakadt, végrehajtható adótartozást felhalmozó vállalkozások. 

 

“A kormány az adópolitikáján Brüsszel miatt sem fog változtatni. Magyarországon nem az adók emelését, vagy új adók kivetését szorgalmazza a kormány, hanem a meglévő adókat kívánja hatékonyabban beszedni. Azt pedig, hogy az ekáer alkalmas a csalárd vállalkozások kiszűrésére, az egyik legprudensebb brüsszeli testület, az Európai Számvevőszék is elismerte” – írja közleményében az NGM, hozzátéve: a kormány mindent megtesz azért, hogy megvédje az ekáert. 

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásának következménye túlmutat az országhatáron is, hiszen a döntés a magyar modellt átvevő vagy hasonló rendszer bevezetésén dolgozó tagállamokat is érinti – mutat rá a szaktárca. Közleményében hangsúlyozza: az online közúti ellenőrző rendszerek fennmaradása összeurópai érdek, ugyanis ez az egyetlen olyan eszköz, amely akár el is tüntetheti az áfacsalások legnépszerűbb, egyben legnagyobb kárt okozó módszerét, az utaztatásos áfacsalásokat.

Az elektronikus rendszerrel a hivatal nyomon követheti az ország útjain haladó teherautókat, egyebek mellett az útdíjbefizetést ellenőrző kamerák és a tengely-súlymérő állomások adatainak segítségével. Az áruforgalom kétes szereplői így gyorsan kiszűrhetők, velük szemben szinte azonnali hatósági fellépésre nyílik lehetőség. Az online ellenőrző rendszerrel már akkor lefülelhető a forgalmi adócsalás, amikor az elkövetők még csak az előkészületeknél tartanak – írja a szaktárca.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Világszerte mérsékelnék a társasági nyereségadót az államok
2019. március 25.

Közel harmadával csökkent a társasági nyereségadó mértéke az elmúlt évtizedekben globálisan – derül ki a Tax Foundation 208 országot felölelő legfrissebb nemzetközi elemzéséből. Átlagosan Európában a legalacsonyabb ez az adónem, Magyarország pedig 9 százalékos értékével az egyik legkedvezőbb befektetési környezetet biztosítja a cégek számára a térségben.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása
2019. március 25.

Muzeális autók adózása és költségelszámolása

Egyre többen kacérkodhatnak a gondolattal, hogy beszereznek egy oldtimer autót, vagy a saját autójuk éri el azt a kort, amivel kiérdemelheti ezt a minősítést. Cikkünkben azt mutatjuk be, milyen költségvonzattal, illetve költségelszámolási lehetőséggel kell számolnunk, ha beszerzünk egy muzeális autót. Egyáltalán megéri-e cégre megvenni, vagy jobban járunk, ha magánszemélyként tesszük ezt.

Mit hozott az áfacsökkentés a vendéglátásban?
2019. március 25.

A kétlépcsős áfacsökkentés egyik célja a béremelkedések beindítása volt a vendéglátásban. Bár statisztikai adatok szerint az ágazatban két év alatt közel 20 százalékkal nőttek a fizetések, az adócsökkentés hatásainak megítélése mégsem egyértelmű.

A szocializmus építése (1948-56) – 1. rész
2019. március 22.

Az ország erőltetett újjáépítése valósult meg az úgynevezett Rákosi-korszakban. A kuláküldözés, a magántulajdonon alapuló gazdaság ellenséggé tétele napi gyakorlat volt ebben az időszakban. A politikai vezetés az eszközökben nem nagyon válogatott, a cél elérése érdekében az adózást és az adóztató apparátust is eszközként használták fel.