NGM: csökkennie kell az adóadminisztrációnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A feketegazdaság terjedésében is szerepet játszik, hogy sok az adózással töltött idő. 


Az adózással eltöltött idő a sokféle adó, az adórendszer bonyolultsága miatt rendkívül magas, ez előrevetíti, hogy a következő évek egyik lépésének az adóadminisztráció csökkentésének kell lennie – mondta Hornung Ágnes, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) pénzügyekért felelős államtitkára pénteken egy konferencián. 

Az államtitkár a Nézőpont Intézet gazdaságfehérítésről rendezett konferenciáján kifejtette: a feketegazdaság kiterjedtségében szerepet játszik, hogy az adórendszer sokszínűsége, bonyolultsága miatt rendkívül magas az adózással eltöltött idő. Teret ad a feketegazdaságnak az is, hogy magas a forgalomban lévő készpénzállomány – a GDP 12 százalékát teszi ki -, ami ellentétes az európai trendekkel. A készpénzállomány fenntartása, kezelése egy MNB tanulmány szerint évi 500 milliárd forintba kerül, ha azonban az elektronikus fizetési módokat az EU szintjére sikerülne emelni, 150 milliárd forinttal csökkenne – mondta az államtitkár. 

A feketegazdaság 2015-ben a GDP 21,9 százalékát tette ki, miközben az EU átlaga 18 százalék, a nyugat-európai államoké pedig 7,17 százalék volt. Trendje azonban csökken, amit a kormány intézkedéseivel szeretne továbbra is fenntartani. 

Az eddigi adódminisztrációs intézkedések közül az államtitkár egyebek mellett kiemelte az áfakiutalási határidő növelését, a belföldi áfaösszesítő bevezetését, a havi és negyedéves áfabevallási kötelezettség előírását, a fordított áfa és a megbízható-kockázatos adózói minősítés bevezetését. Utóbbival kapcsolatban megjegyezte, tovább erősítik a megbízható adózók pozitív diszkriminációját. 

Az intézkedések közül a legnagyobb hatása az online pénztárgépek 2013-as bevezetésének, a második legnagyobb hatása pedig a 2015-től működő elektronikus közúti áruforgalmi ellenőrző rendszer (ekáer) bevezetésének volt. Az áfabevételek 2014-ben 11,8, 2015-ben pedig 9,8 százalékkal nőttek, nominálisan 320 milliárd, illetve 270 milliárd forint többlet áfabevétel volt. Az áfanövekményből a fehéredésnek köszönhető (a makropálya alakulásával nem magyarázható) rész 2014-ben a GDP 0,6 százalékát, 2015-ben pedig a GDP további 0,2-03 százalékát tette ki.

 

A 2017-től hatályba lépő adminisztrációs változások közül kiemelte, hogy csökken a megbízható adózók adminisztrációja, az szja-bevallásokat a NAV készíti el, a kata bevételi összeghatára 6-ról 12 millió forintra, az áfa alanyi adómentességi értékhatár pedig 6-ról 8 millió forintra emelkedik, a kiva szabályai pedig egyszerűsödnek. A készpénzállomány csökkentésére, a tranzakciók elektronikus követésére 2017-től az online pénztárgépek használatát további szektorokra terjesztik ki, bevezetik az online számlázást, a bankkártyás fizetés ösztönzésére támogatják a bankkártyaelfogadó terminálok létesítését és az étel-, valamint italautomatákat is bekötik az adóhivatalhoz. Jövőre több termék és szolgáltatás áfája mérséklődik, ami hozzájárul az adóelkerülések, csalások csökkenéséhez – ismertette az államtitkár.

Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) alelnöke a konferencián kifejtette: az államháztartás bevételeinek alakulása lehetővé, sőt időszerűvé teszi az adó- és járulékcsökkentéseket. Az elmúlt években a gazdaság kifehérítésére tett intézkedések elérték céljukat, sőt, az adóbevételek a tervezettnél magasabbak voltak. Kitért arra is, hogy a számvevőszék számára nagyon fontos, hogy ne legyenek ellenőrizetlen területek, egy közpénzfelhasználó se érezhesse úgy, hogy szabadon garázdálkodhat a közpénzzel és közvagyonnal. Ezért ellenőrzéseiket két irányba erősítették: elkezdték az ellenőrök – például a MÁK, a NAV, az MNB, a GVH – ellenőrzését. Másrészt korábban nem ellenőrzött területeket – például nemzetiségi önkormányzatokat, egyetemeket, kórházakat – vontak ellenőrzés alá. 

Hófehér gazdaság akkor alakulhat ki, ha ehhez minden szervezet hozzájárul tevékenységének átláthatóvá, elszámoltathatóvá tételével. Az ÁSZ fontosnak tartja, hogy fenntartható kifehéredés valósuljon meg – hangsúlyozta az alelnök.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.