Nőttek az adóbevételek tavaly


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az államháztartás központi alrendszerének 2013. évi hiánya 929,2 milliárd forint volt, az adat megegyezik az előzetesen közölttel. A központi költségvetés december végi pénzforgalmi adatai a kormány várakozásainál is kedvezőbben alakultak, így az előzetes pénzforgalmi bevételi és kiadási adatok alátámasztják, hogy teljesül a GDP 3 százaléka alatti, uniós módszertan szerinti hiánycél – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdán.


Tavaly december 4-én az Országgyűlés hetedszer módosította 2013-as központi költségvetési törvényt, a változtatással az államháztartás központi alrendszerének hiánya 74,35 milliárd forinttal, 1125,184 milliárd forintra nőtt. Ehhez a decemberben módosított előirányzathoz képest a nemzetgazdasági tárca szerdai közlése alapján az államháztartás központi alrendszerének 2013. évi hiánya 82,6 százalékra teljesült.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter már január 3-án sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a várakozásoknál kedvezőbb, 929,2 milliárd forint lesz a büdzsé hiánya, mintegy 200 milliárd forinttal alacsonyabb a költségvetési törvényben szereplő deficitnél. Hozzátette, hogy ennek alapján a GDP-arányos hiány legfeljebb 2,7 százalék, kedvező esetben akár 2,3 százalék is lehet.

Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok 50,5 milliárd forintos szufficittel, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig nullszaldósan zárták a 2013. évet.

Az NGM emlékeztet: a 2013-as költségvetési év első felében Magyarország ellen még túlzottdeficit-eljárás folyt. Az eljárás lezárása érdekében a kormány tavasszal – noha nem értett egyet az Európai Bizottság makrogazdasági előrejelzéseivel – az államháztartási egyenleg javítását célzó intézkedésekről döntött. Ezen intézkedések két meghatározó eleme az állami működési kiadások csökkentése (például zárolása) és a pénzügyi tranzakciós illetékből származó bevétel-elmaradás pótlása volt.

Számlázási szabályok 2014-ben

Szakmai fórum és képzés: 2014. január 30.

Előadó: Sike Olga, fősztályvezető-helyettes NAV

Jelentkezzen most!

Az NGM közlése szerint az év második felében – a túlzottdeficit-eljárás lezárása után, és az egyre kedvezőbb makrogazdasági adatok alapján – az állam takarékos működése mellett sor kerülhetett több új kiadási tétel teljesítésére (így például a pedagógus-béremelésre, felsőoktatási támogatások növelésére, új EU Önerő Alap létrehozása, egészségügyi intézmények plusz-támogatása is ezek közé tartozik), illetve a zárolások és az egyenleg-javítások célzott mérséklésére.

A közlemény alapján az államháztartás központi alrendszerének egyenlege így összességében jóval kedvezőbben alakult a módosított törvényi előirányzathoz képest a 2013. évre eredetileg tervezettnél feltehetően magasabb gazdasági növekedés és alacsonyabb infláció mellett.

A központi költségvetés 2013. évi bevételei az előző év azonos időszakához képest közel 1564 milliárd forinttal kedvezőbben alakultak. A magasabb teljesülés hátterében egyrészt egyes adóbevételek – az általános forgalmi adó, a személyi jövedelemadó, a regisztrációs adó, valamint a pénzügyi szervezetek különadója – előző évet meghaladó befizetései, valamint a 2013. évben bevezetett új adónemekből befolyt bevételek, másrészt pedig a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételei állnak. 

Emellett jelentős összeget tett ki az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek mérlegsoron a frekvenciahasználati jog meghosszabbításáért fizetett összeg is. Mindezeken felül nagyobb összegben alakultak a helyi önkormányzatok befizetései, az egyéb bevételek és az egyéb uniós bevételek is.
A központi költségvetés 2013. évi kiadásai mintegy 1933 milliárd forinttal haladták meg az elmúlt év azonos időszakit, ami elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak – az intézményi struktúraváltással összefüggő – nagyobb összegű teljesülésével függ össze. Tavaly már központi kiadásként jelentkeznek az átvett egészségügyi, szociális és egyéb intézmények kiadásai, valamint a köznevelésben a pedagógusok illetménye.

Ezenkívül meghaladták az előző évi kifizetéseket az egyedi és normatív támogatások, a közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása, a lakásépítési támogatások, az egyéb kiadások, az EU költségvetéséhez való hozzájárulások és az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is.

A központi költségvetés kiadásai 2013-ban 11 947,5 milliárd forintot tettek ki, bevételei 10 967,8 milliárd forintra rúgtak. Így a központi költségvetés 979,7 milliárd forintos deficittel zárt 2013-ban. A kamatkiadások a 2013. évben 1277,9 milliárd forintot tettek ki, 75,5 milliárd forinttal többet, mint az előző év megfelelő időszakában, a kamatbevételek pedig 132,6 milliárd forintos szintet értek el, 13,3 milliárd forinttal alacsonyabbat az előző évinél. A nettó kamatkiadás így összességében 88,8 milliárd forinttal lett több az előző év hasonló időszakához képest, mely a novemberi és decemberi kötvény-visszavásárlási aukció tervezettnél jóval nagyobb volumenével és az államadósság összegének nominális növekedésével magyarázható.

Az állam finanszírozási költsége, illetve a GDP arányos mértéke 2013-ban csökkent 2012. évhez képest – olvasható az NGM dokumentumában.

A társadalombiztosítási alapok tavaly – a központi költségvetésbe való befizetéssel – nullszaldósan zárták, 2012-ben az alapok együttes hiánya 117,5 milliárd forintot tett ki, a különbség elsősorban bevételi oldalon jelentkezett.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.