Növekedési adóhitel: mire kell figyelni?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

2016. évi adócsomag terv nem adóalap kedvezményt, hanem halasztott adófizetést jelent, azaz az adófizetési kötelezettséget nem csökkenti, csak későbbre tolja ki.

A társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény múlt héten bejelentett módosítása új adótervezési lehetőséget biztosíthat azon adózók számára, amelyek eredménye az egyik évről a másikra hatszorosára változik.

Milyen feltételek mellett lehet élni a növekedési adóhitelt felhasználni?

• A társaság adóalanyisága az adóévet megelőző harmadik adóévben, vagy korábban kezdődött. Azaz, ha valaki 2015-ben kívánja igénybe venni a növekedési adóhitelt, akkor legalább 2012 óta létező céggel kell kell rendelkeznie. Fontos, hogy nincs előírva árbevételi, vagy eredmény kényszer az előző évekre, azaz egy alvó céget is fel lehet használni!
• Az adóévben és az adóévet megelőző három adóévben nem vett részt átalakulásban, egyesülésben, szétválásban. Fontos kikötés ez bizonyos célzott szándékok kordában tartására, de érdekes, hogy a tulajdonosváltás nem került be a korlátok közé! Azaz, ha valaki vásárol egy korábban nulla közeli eredménnyel működő céget, az várhatóan ki tudj használni a növekedési adóhitel rendelkezéseit.
• Az adóévi adózás előtti eredményének a megelőző adóévi adózás előtti eredményét meghaladó része eléri vagy meghaladja az adózó megelőző adóévi adózás előtti eredménye abszolút értékének az ötszörösét. Kiemelendő, hogy adózás előtti eredményről van szó és nem árbevételről, illetve társasági adó (tao) alapról! Az árbevétel nagyon lekorlátozta volna a szóba jöhető vállalkozások körét, míg az adólap figyelése esetén a társasági adó (tao) rendszerének bizonyos korrekciós elemeit lehetett volna célzottan felhasználni. Az adózás előtt eredményből fakad, hogy egy nulla eredmény közeli cég lehet leginkább a kedvezményezettje ennek az új szabálynak. Kiemelendő, hogy a kedvezményezett vállalkozások méret szerinti korlátozása nem szerepel a tervek között, így akár a legnagyobbak is élvezhetik a növekedési adóhitel előnyeit. Ugyanakkor a veszteséges cégek esetében talán még nehezebb lesz az akadályt megugrani, hiszen az ő esetükben az abszolút érték szabály tovább növeli a szakadékot az eléri kívánt céltól.

Szintén feltétel, hogy növekedési adóhitel összegének számításakor a kapott (járó) osztalék, a kapott (esedékes) kamat összegét, valamint az adóévben az adózó kapcsolt vállalkozásától visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás, véglegesen átvett pénzeszköz összegét, és térítés nélkül átvett eszköz értékét, továbbá az adózó kapcsolt vállalkozása által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek adóévi bevételként elszámolt összegét nem lehet figyelembe venni. A fentiek célja bizonyos eredmény volatilitás semlegesítése, mely az osztalék esetében indokolható, de a kamatbevételek esetében talán nem lenne rá szükség, hiszen a nem kapcsolt vállalkozások közötti kamatbevételek nem feltétlenül mesterséges adótervezési kérdések.

A normaszöveg alapján megállapítható, hogy azok a cégek melyek az előző adóévben kaptak támogatást kapcsolt vállalkozásaiktól, engedték el azok kötelezettségüket nehezebb helyzetbe kerültek, mivel a bázisév vonatkozásában nem, csak a folyó adóév tekintetében kell ezeket a bevételeket az eredményből kiszűrni, így szintén nehezebb lehet a vágyott eredményt elérni.

Vélhetően tovább fog növekedni a transzferár ellenőrzések jelentősége, mivel több cégcsoport esetében nehéz lesz ellenállni a mézes madzagnak, mely szerint egyik évben az egyik, másik évben a másik csoporttagnál mutassák ki a jelentősebb adózás előtti eredményt. Különösen érdekes lehet ez egy vertikális integrációt megvalósító cégcsoport esetén.

Sok társaság idén még nem adta be a számviteli beszámolóját, így számukra – a törvényesség keretein belül – lehetőség nyílik az új szabályokra való felkészülés. Fontos hangsúlyozni, hogy a számviteli munkát végző kollégák és a könyvvizsgálók szakmai felkészültsége ennek hatására ismét felértékelődik! Szintén idekívánkozó kérdés, hogy később, a jogszabály vitája során kívánják-e semlegesíteni az év végi árfolyam-különbözetből eredő hatásokat, kockázatokat.

Különös adózási módok az áfa rendszerében
Kiskönyvtár az áfáról címet viselő sorozatunk 5. kötete a különös adózási módok elméleti szabályanyagának a magyarázatán túl konkrét példák bemutatásával segíti az adózók mindennapos hatékony jogalkalmazását. További információ és megrendelés >>

Végezetül aláhúzandó, hogy az ismertté vált tervek nem adókedvezményt, nem adóalap kedvezményt, hanem egy késleltetett – szaknyelven – halasztott adófizetést jelent, azaz az adófizetési kötelezettséget nem csökkenti, csak későbbre tolja ki, azzal együtt nem elvitatható, hogy egy dinamikus növekedési pályán lévő társaság likviditását jelentősen segítheti a tervezett intézkedések.

A bejegyzés szerzője Hegedűs Sándor, az RSM DTM Hungary adóüzletág vezetője. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---