Növekvő körbetartozások a végelszámolások mögött

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Csalárd módon, végelszámolással szabadulnak meg újabban adósságaiktól a trükköző cégek, s mentik át a vagyont újabb társaságokba. A jelenség mögött a morál romlása és a körbetartozások terjedése áll, amelyet a múlt hónapban elfogadott törvénycsomag sem állíthat meg.

A végelszámolások megugró számát a szakértők eddig jellemzően a gazdaság fehéredésével magyarázták (az adóhatóság fokozódó szigora miatt sokan megszabadulnak „kényszervállalkozásuktól”), illetve a megszorító intézkedések keresletet visszafogó hatásával.

Átmentik a vagyont

A hitelminősítéssel foglalkozó Coface Hungary ügyvezetője, Mikael C. Szabo szerint egészen másról van szó: az eladósodott vállalatok újabban végelszámolással tűnnek el hitelezőik elől.
A Coface statisztikái szerint rekordmértékben, 64 százalékkal ugrottak meg az első félévben az újonnan indított végelszámolások. Ilyen módon a törvény szerint akkor szüntethető meg a cég, ha előreláthatólag a vállalkozás minden kötelezettségét ki tudja elégíteni.

Mikael C. Szabo szerint azonban újabban egyre nagyobb számban végelszámolnak akkor is, ha a hitelezők kielégítésére nincs esély, esetleg szándék sem. Az ügyvezető az információját cégének üzleti tapasztalataira alapozza. Mikael C. Szabo felhívta a figyelmet arra, hogy a végelszámolásnál a cég ügyvezetője feltűnés nélkül át tudja menteni a vagyont egy új cégbe. A pórul járt hitelezők gyakran csak a cég megszűnése után szereznek tudomást a végelszámolásról.

A végelszámolást ugyan kötelező bejelenteni a Cégbíróságnak, így arról tudomást lehet szerezni a Cégközlönyből, ám azt nem minden cégvezető olvassa rendszeresen.

Alig jut pénz a hitelezőknek

A terjedő fizetésképtelenség, a körbetartozások okai között Szabo szerint tetten érhető többek között a rossz üzleti stratégiák használata, a túlzott árverseny, a vállalkozások közötti együttműködés és összefogás hiánya, a kockázatkezelés eszközeinek nem ismerete. A morál is romlott: míg régen szégyen volt, ma már szinte divat tartozni – vélte az ügyvezető.

A helyzetet az ügyvezető szerint a körbetartozásokat csökkenteni hivatott, múlt hónapban elfogadott, a csődtörvényt, a közbeszerzési törvényt és a polgári törvénykönyvet módosító csomag sem oldja meg. Minthogy alacsony a csődeljárások száma, a csődtörvény megváltoztatásával elért szigorítás nem befolyásolja döntően a körbetartozások mértékét. A csődeljárás egyébként a vállalkozások fizetőképességének helyreállítására, azaz azok megmentésére irányul, így az nem végződik szükségszerűen a cég megszűnésével – emlékeztetett C. Szabo.

A dinamikusan növekvő számú felszámolási eljárások rendjének megváltoztatása viszont érezhető hatással bír majd: megszabadítja a bíróságokat a vitatott követelés elbírálásától, a felszámolás leegyszerűsödik. A lejárt követelést ugyanis csak a hitelező írásos felszólításának kézbevétele előtt lehet csak vitatni (ha a fizetési határidőtől számított tizenöt nap eltelt, s a számlát a vevő nem kifogásolta meg) A Coface Hungary statisztikái szerint azonban a Magyarországon indított felszámolásoknál a hitelezők megtérülési rátája nem éri el az 1 százalékot sem.

A hitelminősítő cég szerint a felszámolási eljárások egyszerűsítése, a vitatás (és esetleges egyezkedés) kiiktatása csak a felszámolási eljárások robbanásszerű növekedését, és a tartozott tőke elveszítését fogja eredményezni.

Forrás: FigyelőNet

---