Nyereségminimum a társaságoknál


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavalyi bevalláshoz képest idén jóval egyszerűbb a társaságok helyzete a jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározásakor. Általános esetben ugyanis – 2008-as szervezeti változás, egyéb átalakulás, illetve megszűnés nem lévén – adókötelezettségük megállapításához a teljes adóévi adatokkal kell számolniuk. Ennek mikéntjéről olvashatnak az Adó szaklap 2009/1-2. számában.

Fontos tudnivaló, hogy a 2008-as tárgyévi adóalap mellett azonban a sávos adófizetést választók körében még mindig nem felejthető el az ún. féléves szabály. Ezeknek az adózóknak meg kell felelniük annak a szabálynak – a kedvezmény adókulcs alkalmazásának egyik feltételeként -, mely szerint a teljes 2007-es adóévi adóalapjának legalább akkorának kell lennie, mint, amekkora a 2007. július elsejétől számított jövedelem- (nyereség-) minimum.

Az adóalap meghatározása
Annak meghatározásához, illetve eldöntéséhez, hogy az adózó a 2008-as adóév tekintetében milyen adóalap után fizet társasági adót – amennyiben nem mentesülhet a jövedelem- (nyereség-) minimum alkalmazása alól – elsőként azt kell megállapítani, hogy a beszámoló eredménykimutatásában szereplő adózás előtti eredménye és az abból levezett tényleges adóalapja közül a nagyobbik érték eléri-e a jövedelem- (nyereség-) minimumot. Ha igen, akkor az adókötelezettségét a tényleges adóalap után állapítja meg. Ennek során választása szerint alkalmazhatja az általános tételű 16 százalékos, vagy a sávos 10/16 százalékos adót. Negatív adóalap esetén pedig nem fizet adót, illetve elhatárolhatja annak az összegét.

A bevallást kiegészítő nyomtatvány kitöltése adóellenőrzéssel járhat
Amennyiben az adózás előtti eredmény, vagy az adóalap közül a nagyobb összeg nem éri el jövedelem- (nyereség-) minimumot – amelynek a figyelembevétele alól nem mentes – akkor választhat, hogy az adóbevallásában nyilatkozatot tesz, vagy a jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak. Az első esetben, azaz amikor az adózó nem választja a minimum jövedelmet adóalapként, hanem a tényleges adóalap után állapítja meg az adófizetési kötelezettségét, akkor a bevalláshoz mellékelni kell az úgynevezett bevallást kiegészítő nyomtatványt. A nyomtatványt kitöltők számíthatnak ugyanakkor arra, hogy az adóhatóság kockázatelemzés alapján adóellenőrzésre választja ki. Az APEH által kétségbe vont gazdasági események valódiságát, megtörténtét, illetve azt, hogy a költségek és ráfordítások ténylegesen a vállalkozás érdekében merültek fel, az adózónak kell bizonyítania az ellenőrzés során. Ha ez nem jár sikerrel, akkor az adóalapot és az adót becsléssel állapítják meg. Emellett vizsgálhatja a hatóság azt is, hogy az adózó vállalkozás magánszemély tulajdonosai életvitelének a biztosításához a vállalkozásból megszerzett jövedelem nyújthatott-e fedezetet.

A jövedelem- (nyereség-) minimum szerinti adó
Ha az adózó úgy dönt, hogy jövedelem- (nyereség-) minimumot tekinti adóalapnak, akkor a 2008-as korrigált összes bevételének a 2 százalékára alkalmazhatja a 16 százalék, illetve 10/16 százalékos adómérték szerinti adót. Bármely módon megállapított adóalap után fizetendő adó csökkenthető az adókedvezmények összegével.

Ácsné Molnár Judit cikkében részletes áttekintő táblázat mutatja be a jövedelem- (nyereség-) minimum meghatározását. Emellett részletesen ismerteti a mentességi szabályokat, valamint összeveti a jövedelem- (nyereség-) minimummal és a 10 százalékos adókulccsal kapcsolatos előírásokat.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.