Nyilatkozatok – januári adózással összefüggő teendők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nemrég még azon tanakodtak a tanácsadók, mit érdemes még 2010-re adózási megfontolások miatt megvalósítani, ma már az idei év adminisztrációs követelményeit veszik számba.

Elsősorban a nyilatkozatok fontosságára hívnánk fel a figyelmet. Az év első hónapjától – nyilatkozat formájában – igényelhető a családi adókedvezmény, amit már a januári bérben érvényesíteni tudnak a szülők. Nyilatkozni kell arról, hogy hány kedvezményezett eltartott után mennyi kedvezményt vennének igénybe. A kedvezményt a szülők megoszthatják egymás között tetszőleges arányban. Erről azonban mindkét szülő munkáltatóját értesíteni kell.

Másik fontos nyilatkozatot az adójóváírásról kell adni, amely csökkenti az összevonás alá eső jövedelmek után fizetendő adót. Az adójóváírás összege legfeljebb jogosultsági hónaponként 12,1 ezer forint. Ilyen összegben az adójóváírás teljes egészében akkor vehető igénybe, ha az adóalany éves összes jövedelme nem haladja meg a 2,75 millió forintot, majd ezután fokozatosan csökkenő összegben jár az adójóváírás, 3,96 millió forintig.

A személyi kedvezmény igénybevételéhez az adóelőleg megállapításakor is kell nyilatkozni a munkáltatónak . A nyilatkozat alapján a munkáltató a levonandó adóelőleget havonta, az adóév első napján érvényes havi minimálbér öt százalékának megfelelő összeggel, azaz 2011-ben havi 3,9 ezer forinttal csökkenti. A személyi kedvezményt a súlyos fogyatékosságon túl a tartós betegségek, például lisztérzékenység, cukorbetegség esetén is igénybe lehet venni, emiatt érdemes elolvasni az ezt szabályozó kormányrendeletet.

A nyilatkozatok leadása előtt érdemes a családi kupaktanácsnak összeülni és kiszámolni, hogy milyen arányban tudják a jogosultak úgy megosztani a családi kedvezményt, hogy az adójóváírást is és a személyi kedvezményt is teljes mértékben igénybe tudják venni.

Az idei évtől a cafeteria rendszere jelentősen átalakul. Január a szabályzatok frissítésének ideje, javasoljuk, hogy fordítsanak figyelmet erre is, mert még mindig sok olyan juttatás van, amely kedvező adózása miatt bekerülhet a szabályzatokba.

A munkavállalói nyugdíjpénztári járulék 9,5 százalékról tíz százalékra nő, és a magasabb kulcsot a 2011. január 10-ét követő jövedelmek kifizetésére kell alkalmazni. Fontos megjegyezni, hogy a személyi jövedelemadó-törvény rendelkezése szerint a január 15-e utáni kifizetésekre kell alkalmazni az idei szabályokat, ezért figyelni kell arra, hogy a január 10-15. közötti kifizetésekre a 2010-es adószabályok, de már a 2011-es nyugdíjpénztári járulékszabályok vonatkoznak.

A sávos adó eltörlésével egyszerűsödik az adóelőleg számítása is, hiszen nincs göngyölítés, ugyanakkor megmarad az úgynevezett adóalap-kiegészítés, azaz idén is fel kell szorozni a bruttó keresetet az 1,27-os szorzóval.

Sok embert tartanak izgalomban a magánnyugdíj-pénztári változások. Itt csak annyit jegyeznénk meg, hogy január 31-éig kell nyilatkoznia – bármely nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál – annak , aki a magánnyugdíj-rendszerben szeretne maradni, nyilatkozat hiányában a tagsági jogviszony automatikusan megszűnik.

Forrás: Napi Gazdaság


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Kisokos a közvetített szolgáltatásokról

Közvetített szolgáltatás fogalmával több adónemet illetően is találkozunk. A fogalmak különbözőek, így számos kérdés felvetődhet az értelmezésükkel, használatukkal kapcsolatosan. Ha a köznyelvi meghatározásból indulunk ki, akkor közvetítés szó alatt a kapcsolat megteremtését kell érteni, a két fél összekapcsolása értendő alatta. Ismertetjük a részleteket és egy érdekes jogesetet.

2024. április 24.

Ezek voltak a legnépszerűbb helyek és személyek az online médiában 2023-ban

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy hazánk és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.