Offshore botrány a briteknél


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 Offshore befektetési cégekben töltött be igazgatói tisztségeket Amber Rudd brit belügyminiszter.


A BBC televízió Panorama című tényfeltáró riportműsorának szerdai esti beszámolója szerint Rudd két bahamai cég, az Advanced Asset Allocation Fund és az Advanced Asset Allocation Management igazgatója volt 1998 és 2000 között, mielőtt politikusi pályára lépett volna.

A BBC-hez eljutott dokumentumok a műsorban elhangzottak szerint nem vallanak arra, hogy Amber Rudd – aki 2010 óta parlamenti képviselő, és Theresa May miniszterelnök nevezte ki a belügyi tárca élére a nyáron – személyesen adóelkerülésre használta volna az e két cégben viselt igazgatói pozícióját. A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a Bahamákat az Európai Unió tavaly felvette arra a listára, amely az adóelkerülés felszámolásában nem együttműködőadóparadicsomokat tünteti fel.

 

Amber Rudd neve abban a kiszivárogtatott dokumentumtömegben tűnt fel, amely csaknem 176 ezer bahamai bejegyzésű offshore vállalkozás nevét tartalmazza.

Rudd tavasszal az akkori brit miniszterelnök, David Cameron védelmére kelt, amikor Cameron belekeveredett az akkoriban kirobbant panamai offshore-botrányba, néhai édesapja, Ian Cameron üzleti tevékenysége révén. 

A Mossack Fonseca panamai ügyvédi iroda offshore cégalapítási tranzakcióiról annak idején kiszivárogtatott milliónyi bizalmas dokumentumból kiderült ugyanis egyebek mellett az is, hogy a 2010-ben elhunyt Ian Cameron társalapítója, társtulajdonosa és társigazgatója volt egy offshore befektetési cégnek, amelyet bahamai és svájci székhellyel hoztak létre a Mossack Fonseca közreműködésével.

David Cameron a panamai offshore-botrány kirobbanása után három nappal – több, meglehetősen bizonytalan hivatalos nyilatkozat után – ismerte el, hogy neki is voltak részvényei néhai édesapja offshore befektetési vállalkozásában. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ezt az érdekeltségét 2010-ben – abban az évben, amikor Nagy-Britannia miniszterelnöke lett – eladta.

Amber Rudd – aki David Cameron kormányában energiaügyi miniszter volt – a Panama-botrány idején kiállt Cameron mellett, ám sem akkor, sem azóta nem említette, hogy korábban neki is voltak érdekeltségei offshore cégekben.

A Cameront is érintő panamai offshore-botrány néhány héttel a brit EU-tagságról tartott népszavazás előtt robbant ki. A referendumon a brit választók szűk többsége a kilépésre voksolt, és Cameron nem sokkal később távozott a miniszterelnöki tisztségből. Utódja Theresa May addigi belügyminiszter lett, és tőle vette át a belügyminiszteri tisztséget Amber Rudd.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 6.

Illeték-kötelezettség: szerződéses érték vagy forgalmi érték?

A forgalmi értéknek vagyonszerzés, öröklés esetén kiemelkedő szerepe van, ugyanis ez az illetékfizetés összegének alapja. Miután a vagyonszerzési illeték alapja a forgalmi érték (illetve a terhekkel csökkentett forgalmi érték, vagyis az ún. tiszta érték), az illetékkiszabási eljárás meghatározó sarokpontja a forgalmi érték-megállapítás. Érdekes jogesetet mutatunk be.

2024. november 6.

A nemzetközi áru- és személyszállítás megítélése az áfában

Az Adó szaklap írásában a teljesség igénye nélkül példaesetek ismertetése útján azt mutatja be, hogy az általános forgalmi adó alanyainak milyen módon merülhet fel adókötelezettségük abban az esetben, ha Magyarország, valamint más közösségi tagállamok és harmadik országok között megvalósuló áru- és személyszállításra irányuló különféle ügyleteket teljesítenek. Emellett azt is megvizsgálja, hogy a nemzetközi szállítási és fuvarozási szolgáltatások milyen feltételek mellett valósulhatnak meg adómentes ügyletekként és egyéb ügyletekhez kapcsolódó járulékos mellékszolgáltatásokként.

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.