Offshore riadó – nő az átláthatóság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Parlament megszavazta a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatékonyabb fellépést szorgalmazó legújabb irányelvet – írja az RSM DTm blogja.


Az EU újabb szigorításokat vezetett be az átláthatóság megerősítése érdekében.

Az Európai Parlament egy nyilvános, központi EU-s adatbázis létrehozásáról döntött, amely a vállalkozások tényleges tulajdonosainak adatait teszi gyakorlatilag bárki számára hozzáférhetővé.

Az Európai Parlament megszavazta a pénzmosással, az adóbűncselekményekkel és a terrorizmus finanszírozásával szembeni hatékonyabb fellépést szorgalmazó legújabb irányelvet, amely a jelenleg hatályos, 2006/70/EK irányelv helyébe lép.

A most elfogadott Pénzmosási irányelv a negyedik a sorban, amely a pénzmosás visszaszorításának céljából született. Az első, a 91/308/EGK tanácsi irányelv célkeresztjében még a kábítószerrel összefüggő bűncselekmények álltak, és ekkor még csak a pénzügyi szférára terjedt ki a hatálya. A második, 2001/97/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv már jelentősen kiterjesztette az első irányelv személyi és tárgyi hatályát.

A harmadik, jelenleg hatályos Pénzmosási irányelv foglalkozott először a terrorizmus finanszírozásával. Az erre vonatkozó ajánlásokat a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) még 2003-ban terjesztette elő. Az irányelv szigorúbb ügyfél-azonosítást írt elő, illetve különbséget tett az alacsonyabb és a magasabb kockázatú ügyletek során elvégzendő intézkedések jellegében is.

A negyedik Pénzmosási irányelv legfontosabb céljai:

a különböző tagállamok pénzügyi információs egységei közötti együttműködés elősegítése a gyanús pénzmozgások azonosítására és követésére, valamint az információcsere kiterjesztésére,
egységes, összehangolt politika létrehozása olyan, EU-n kívüli államokkal szemben, amelyekben nem működik megfelelő pénzmosás elleni, illetve terrorizmus finanszírozását gátló pénzügyi rendszer,
minden EU-n belüli, onnan induló, illetve oda irányuló pénzmozgás nyomonkövethetőségének biztosítása.

Adó Jogtár Plusz Ingyenes próbalehetőség

Adó, tb és számvitel témák joganyagai, szakértői magyarázatok, számítási példák, gyorskereső, cégeditor, változásmutató – most egy hónapig ingyenesen!

Regisztráljon és próbálja ki >>

Külön ki kell emelni az Irányelv III. fejezetét, amely egy központi, uniós szintű adatbázis felállítását írja elő, amelyben vállalatok és egyéb jogi entitások tényleges tulajdonosát kell feltüntetni. Az adatokat az ún. kötelezett szolgáltatóknak (pl. bankok, könyvvizsgálók, könyvelők, adótanácsadók, ügyvédek, közjegyzők, ingatlanügynökök, bizalmi vagyonkezelők, szerencsejáték-szervezők) kell az ügyfél-átvilágítás során bekérniük. A kötelezett szolgáltatóknak továbbá jelenteniük kell, amennyiben gyanús ügyleteket észlelnek.

A tagállamok hatóságai és pénzügyi információs egységei részére korlátlanul, a kötelezett szolgáltatók részére pedig ügyfél-átvilágítás végrehajtása során, rövid határidővel és az érintett jogi személyek riasztása nélkül kell biztosítani az adatbázishoz való hozzáférést.

Ettől függetlenül bármely személy vagy szervezet (pl. oknyomozó újságíró) is hozzáférhet az adatbázishoz, amennyiben bizonyítja, hogy „jogos érdeke” fűződik az adatok lekéréséhez. Az ő részükre azonban kötelező az online regisztráció és a díjfizetés (amelynek mértéke nem haladhatja meg az adminisztrációs költségeket). A fenti feltételek teljesülése esetén a kérelmező hozzájut a tényleges tulajdonos nevéhez, születési évéhez és hónapjához, állampolgárságához, tartózkodási országához és a tulajdonosi érdekeltség jellegére vonatkozó információhoz. A központi nyilvántartásban a vagyonkezelőkről tárolt információ csak a hatóságok és a „kötelezett szervezetek” számára érhető el.

A hozzáférést a tagállamok csak „kivételes körülmények között, eseti alapon” korlátozhatják, illetve külön szabályok vonatkoznak a kiemelt közszereplőkre (pl. államfőkre, kormánytagokra) és családtagjaira.

Az Európai Parlament ezzel egy időben elfogadott egy rendeletet is, amelynek célja a pénzmozgások egyszerűbb nyomonkövethetősége. A rendelet részletesen szabályozza a pénzforgalmi szolgáltatók által rögzítendő és ellenőrizendő adatok körét, amely a pénz forrásának és útjának későbbi ellenőrzéséhez nyújt a korábbinál még hathatósabb segítséget a hatóságok számára.

A negyedik Pénzmosási irányelv rendelkezéseit két éven belül át kell ültetniük a tagállamoknak a saját jogszabályaikba. A pénzmozgásokról szóló rendelet az EU közlönyében való megjelenést követő huszadik napon automatikusan életbe lép az összes tagállamban.

A bejegyzés szerzője Fajcsák Gábor, az RSM DTM Hungary Zrt. adómenedzsere, nemzetközi adószakértője. Az RSM DTM blog az Adó Online szakmai partnere.



Kapcsolódó cikkek

2021. szeptember 17.

Nem tisztességes bírságkedvezményért elvenni a jogorvoslati jogot

„Fogadd el még akkor is, ha nem érzed jogszerűnek, mert fele annyit fizetsz.” Ez akár egy NAV hirdetés szlogenje is lehetne. És talán nem is lenne különös mindez, ha nem arról lenne szó, hogy a NAV egy hatósági jogalkalmazó, és az ezeknek a szlogeneknek teret engedő jogszabály az adóigazgatási eljárás szabályrendszere.

2021. szeptember 17.

Dante-700 – Dante élete (1. rész)

Dante, a világirodalom egyik legnagyobb alakja 700 éve hunyt el. Főműve, az Isteni színjáték nehéz olvasmány, de ennek ellenére az értő irodalmárok a legmagasztosabb jelzőkkel illetik. Nem véletlenül, hiszen a nyugati kultúrára gyakorolt hatása egyedülálló, az irodalom, a zene, a képzőművészet, a filmművészet egyaránt sokat merített Dante nagyeposzából.