Oktatás, továbbképzés során nyújtott juttatások, szolgáltatások adózása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tanulunk egy életen át! A munkába állást követően sem állhatunk le, mert az új szakmai-technikai ismeretek megszerzése létérdeke a munkavállalónak és a munkáltatónak is. Nem ritkán olyan új ismereteket szeretnénk megszerezni, amelyek a munkavégzéshez ugyan nem feltétlenül szükségesek, de az önfejlesztés, a hobbi, vagy távolabbi céljaink érdekében tartjuk fontosnak a tanulást.

Az Adó- és Vámértesítő 2019. évi 7. száma ezzel kapcsolatban jelentetett meg részletes tájékoztatást (lásd cikkünk végén teljes terjedelmében a szöveget). A tájékoztatás címe – A szakképző iskolai tanulók kedvezményes étkeztetése és Széchenyi Pihenő Kártya juttatása – nem igazán van összhangban a belső tartalommal, szakképző iskolai tanulókról, kedvezményes étkezésről, Széchenyi Pihenő Kártyáról nincs szó a tájékoztatásban.

A képzés (továbbtanulás, betanulás, tréning stb.) során a dolgozók (alkalmazottak, tagok stb.) sokféle termékjuttatásban, szolgáltatásban részesülhetnek (utazás, szállás, étkeztetés, taneszközök stb.), amelynek költségeit a munkáltató, kifizető állja. A kérdés az, hogy e juttatásokat hogyan kell minősíteni a személyi jövedelemadó megállapítása során.

Ismertetésünkben három részterületre bontjuk e képzéseket:

– munkáltató, kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzése, iskolarendszeren kívül;

– munkáltató, kifizető tevékenységéhez NEM szükséges ismeretek megszerzése, iskolarendszeren kívül;

– iskolarendszerű képzés, amelyet a munkáltató, kifizető támogat.

Ismertetésünkben nem ismételjük meg a tájékoztatásban leírtakat, csak a legfontosabbakra hívjuk fel a figyelmet.

Munkáltató, kifizető tevékenységéhez szükséges ismeretek megszerzése, iskolarendszeren kívül

Az iskolarendszeren kívüli képzés meghatározása a Szja törvény 3.§ 86. pontjában található:

3.§ 86. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Ilyen képzések lehetnek a következők (a NAV tájékoztató felsorolása):

– a munkáltató által elrendelt, kötelezően teljesítendő képzések,

– a munkavégzéshez szükséges képességet, készséget fejlesztő képzések,

– a vezetői képzések kinevezett vagy leendő vezetők részére,

– a környezeti hatások feldolgozásának segítésére irányuló képzések,

– szakképzettséget vagy szakmai ismeretek naprakészségét biztosító képzések,

– adott terület legújabb ismereteit összegző képzések,

– jogszabály vagy a munkáltató szabályzata által előírt képzések,

– nyelvtanfolyamok (a munkakör betöltéséhez szükséges idegen nyelv tekintetében).

Az ilyen képzés keretében adott dologi juttatások, szolgáltatásnyújtás, költségátvállalás a Szja törvény 4.§ (2a) bejkezdése alapján (szövegét lásd a NAV tájékoztatójában) mentesülnek az adózás alól.

Az utazás, szállás költségei a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok szerint (kiküldetési rendelvény stb.) számolhatóak el.

Az étkezési költségek átvállalása, az étkezés biztosítása az egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó szabályok (Szja tv. 70.§ (1) bekezdés a) pont) szerint válik adókötelessé (azaz a juttató adózik utána, a kedvezményezett nem).

Nincs jelentősége annak, hogy a képzés Magyarországon vagy külföldön történik, az előző szabályok ebből a szempontból „területsemlegesek”.

Munkáltató, kifizető tevékenységéhez NEM szükséges ismeretek megszerzése, iskolarendszeren kívül

Ha olyan képzésen vesz részt a dolgozó (alkalmazott, tag stb.), amelyen szerzett ismeretek nem szükségesek a munkáltató/kifizető részére, akkor a juttatások teljes egészében bérjövedelemként adókötelesek, ide értve az utazási, szállás és étkezési költségek átvállalását, ezeket szolgáltatásként történő juttatását is. Amennyiben nem munkáltató biztosítja mindezeket, akkor az adott jogviszonyra jellemző jövedelemként kell figyelembe venni, és adózni utána.

Iskolarendszerű képzés, amelyet a munkáltató, kifizető támogat

Az iskolarendszerű képzés meghatározása a Szja törvény 3.§ 87. pontjában található:

3.§ 87. Iskolarendszerű képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.

Iskolarendszerű képzés esetén a munkáltatói támogatás teljes összege, értéke (dologi juttatás illetve szolgáltatásnyújtás értéke) a munkavállaló munkaviszonyból származó bérjövedelmének minősül (más jogviszony – tagi, vállalkozói stb. –esetén az adott jogviszonyból származó jövedelmének). Vonatkozik ez az utazási költségek átvállalására is (mivel ilyenkor a hivatali, üzleti utazás nem értelmezhető), illetve az étkezési költségek átvállalására is.

A munkavállalónak 15% személyi jövedelemadót és 18,5% egyéni járulékot, a munkáltatónak 17,5% szociális hozzájárulási adót (2019. július 1-jétől) és 1,5% szakképzési hozzájárulást (ha erre kötelezett) kell fizetnie a juttatás értéke után.

Nincs jelentősége annak, hogy a képzés során megszerzett ismereteket a dolgozó a tevékenysége során a munkáltatójánál a későbbiekben hasznosítja, és annak sem, hogy kötöttek-e tanulmányi szerződést.

A további Szja szabályokról

A Szja törvény ezeken túlmenően számos oktatásra, képzésre, illetve ezekkel kapcsolatos juttatásokra vonatkozó szabályt tartalmaz, így például a törvény 70.§ (3) bekezdésében, az 1. sz. melléklet 4. és 8. fejezeteiben. Ezek többsége az állami és egyházi alapfokú, felsőfokú oktatásra, szakképzésre vonatkozik, ezekre itt most nem térünk ki.

A NAV tájékoztatójának szövege:

31. A szakképző iskolai tanulók kedvezményes étkeztetése és Széchenyi Pihenő Kártya juttatása

[a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 86-87. pontjai, 4. § (2a) bekezdés a) pontja]

Az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja szerint nem keletkezik bevétel „valamely személy által a tevékenységében közreműködő magánszemély részére biztosított olyan dolog (eszköz, berendezés, jármű, munkaruházat stb.) használatára, szolgáltatás (világítás, fűtés stb.) igénybevételére tekintettel, amelynek használata, igénybevétele a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történik (ideértve azt is, ha ez iskolarendszeren kívüli képzés, betanítás, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosítása), abban az esetben sem, ha a dolog, a szolgáltatás személyes szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha e törvény a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható körülményként határozza meg.”

A normaszöveg a munkavégzés, a tevékenység ellátásának hatókörében, a tevékenység ellátásának feltételeként történő szolgáltatások esetében rendelkezik arról, hogy az nem keletkeztet bevételt a magánszemélynél. Kiemelendő, hogy ez a feltétel konjunktív, tehát a biztosított szolgáltatásnak az adott technológia, termelés, munkafolyamat által indokolt szolgáltatásnak kell lennie, amely a tevékenység ellátását biztosítja, és az a magánszemélyt, mint e tevékenységben részt vevőt illeti meg. Ezen szűk feltételrendszert bővíti a zárójeles szövegrész az iskolarendszeren kívüli képzéssel, a betanítással, valamint a biztonságos és egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeinek a munkavédelemről szóló törvény előírásai szerint a munkáltató felelősségi körébe tartozó biztosításával.

Tehát az a képzés, amely a normaszöveg szűk feltételt meghatározó szabályát követő zárójeles bővítésben nem szerepel (így például az iskolarendszerű képzés), az nem értendő bele ebbe a pontba. A jogalkotó itt tehát határt szabott annak, hogy meddig a munkáltató feladata a munkavállalók részére biztosított, a munkafolyamat érdekében, annak hatékonyságának növekedését eredményező képzésének biztosítása.

A fentiek alapján általánosságban nem keletkezik tehát adóköteles bevétele a magánszemélynek, ha a munkáltatója vagy – munkaviszonytól eltérő jogviszony esetén – a kifizető elküldi egy olyan továbbképzésre, ahol a munkakörével, feladatával kapcsolatos ismereteket szerezhet meg, vagy beiskolázzák egy tanfolyamra, ahol például egy új eljárást vagy egy új berendezés kezelését sajátíthatja el. Hangsúlyozandó, hogy az új ismeretek megszerzésére, illetve valamely képesség, készség elsajátítására, fejlesztésére irányuló képzés az iskolarendszeren kívül történjen, vagyis a képzésen résztvevő a képzést szervező intézménnyel ne kerüljön tanulói, hallgatói jogviszonyba [Szja tv. 3. § 86. pontja].

Az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja a következő képzések esetében alkalmazható, feltéve, hogy azok nem iskolarendszerű képzés keretében valósulnak meg:

  • a munkáltató által elrendelt, kötelezően teljesítendő képzések,
  • a munkavégzéshez szükséges képességet, készséget fejlesztő képzések,
  • a vezetői képzések kinevezett vagy leendő vezetők részére,
  • a környezeti hatások feldolgozásának segítésére irányuló képzések,
  • szakképzettséget vagy szakmai ismeretek naprakészségét biztosító képzések,
  • adott terület legújabb ismereteit összegző képzések,
  • jogszabály vagy a munkáltató szabályzata által előírt képzések,
  • nyelvtanfolyamok (a munkakör betöltéséhez szükséges idegen nyelv tekintetében).

Azon képzéseken való részvétel biztosítása, amelyek az előzőek alapján nem felelnek meg az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt kedvező szabálynak, a képzést nyújtó és a képzésben résztvevő között fennálló jogviszony alapján adóköteles (munkáltató-munkavállaló esetén munkaviszonyból származó jövedelemként).

Ide tartoznak például az iskolarendszerű képzések, függetlenül attól, hogy a képzés a témája alapján kielégítené az említett rendelkezésben foglalt feltételeket (pl. MBA, LLM képzések). Az Szja tv. 3. § 87. pontja szerinti értelmező rendelkezés alapján iskolarendszerű képzésnek minősül „az olyan képzés, amelynek résztvevői a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak, valamint azon külföldi képzés, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés.” Amennyiben tehát egy adott képzés iskolarendszerű képzés keretében valósul meg, akkor – figyelembe véve, hogy a kifizető a munkavállalóinak nyújt képzéseket – a juttatás bérjövedelemként adóköteles.

Szintén bérjövedelemként adóköteles a munkavállalói által választott azon (akár több éves) képzések részleges vagy teljes mértékű támogatása, amely a munkavállaló munkaköréhez nem vagy nem feltétlenül kapcsolódik, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatóval kötött-e tanulmányi szerződést.

Az előzőekben felsorolt képzések a munkavállalók számára történő biztosítása során tehát a munkavállalóknak összevont adóalapba tartozó, munkaviszonyból származó bérjövedelme keletkezik, amely után a munkavállalónak 15 százalékos mértékű személyi jövedelemadó és 18,5 százalékos mértékű járulék, a munkáltatónak pedig 17,5 százalékos mértékű szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulási kötelezettsége merül fel.

Mivel az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja nem tartalmaz korlátozást arra vonatkozóan, hogy az iskolarendszeren kívüli képzést kizárólag belföldön, illetve belföldi székhelyű szervezet szervezésében lehetne elvégezni, egy külföldön vagy külföldi szervezet által szervezett képzésre is alkalmazható lehet ezen jogszabályhely, figyelemmel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelésre.

Az iskolarendszeren kívüli képzés fogalma azonban azt is meghatározza, hogy a külföldi képzések közül melyeket lehet az Szja tv. alkalmazásában iskolarendszerű képzésnek tekinteni. Ez alapján iskolarendszerű képzésnek az olyan külföldi képzés minősül, amely államilag elismert oktatási célú intézményben folytatott teljes idejű, alapfokú, középfokú vagy érettségi végzettséget adó képzés, vagy államilag elismert felsőoktatási intézményben folyó, felsőfokú végzettséget adó képzés. Ide értendőek például a külföldi intézmény által szervezett főiskolai, egyetemi, MBA, illetve LLM képzések.

A munkakör ellátásához szükséges iskolarendszeren kívüli képzések esetén tehát a képzés költségeinek részbeni vagy teljes átvállalása a munkáltató által nem számít a magánszemély bevételének. Az ilyen képzéshez kapcsolódó utazás, szállás a hivatali, üzleti utazásra vonatkozó szabályok szerint téríthető (kiküldetési rendelvény vonatkozó szabályok szerinti használata esetén igazolás nélkül elszámolható kiadás), az étkezés pedig a kifizetőt az egyes meghatározott juttatásokra megállapított szabályok szerint terhelő közteherfizetés mellett biztosítható.

A munkakör ellátásához nem szükséges iskolarendszeren kívüli képzéssel összefüggésben átvállalt valamennyi költség (beleértve az étkezést is) munkaviszonyból származó jövedelemként válik adókötelessé, vagyis az étkezés ilyen esetben nem minősül egyes meghatározott juttatásnak.

Az iskolarendszerű képzés költségeinek átvállalása során a költségtérítés összege munkaviszonyból származó jövedelemnek számít, és ugyanilyen megítélés alá esik a képzéshez kapcsolódó utazás, szállás, étkezés költségeinek megtérítése is, mivel az iskolarendszerű képzéssel kapcsolatban hivatali, üzleti út nem teljesíthető.

[Pénzügyminisztérium PM/15379/2019., Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2397424600]


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).