A minimálbér alapján határozzák meg számos juttatás és adókedvezmény korlátját, így a héten elfogadott kétezer forintos emelés miatt a jövő évtől emelkedik a gyed, az álláskeresési járadék és a táppénz felső határa is. A legkisebb bérszint emelésének a keveset kereső diákhitelesek lehetnek a vesztesei, a mostani OÉT-megállapodás miatt ugyanis 2011-től nőni fog majd a diákhitel minimális törlesztőrészlete is.
Elfogadta a parlament a foglalkoztatási törvény módosítását, így januártól bérköltség-támogatást kaphatnak azok a vállalkozások, amelyek rendelkezésre állási támogatásra jogosultakat foglalkoztatnak.
Az adóhatóság bekéri és az elévülési időn belül megőrzi a vagyonadó-kalkulátor használóinak adatait. Erre azonban nem az adózók előzetes regisztrálása vagy ellenőrzésre kijelölése, hanem a joghátrányok elkerülésének garantálása érdekében van szükség.
A 2009. évi CXXI. törvény módosította a társasági törvényt és a cégtörvényt, és ebben jogszabályban bújik meg a polgári perrendtartás apró módosítása is, ami az alacsonyabb jövedelmű munkavállalóknak költségkedvezményt biztosít a munkaügyi perekben.
A parlament hétfőn elfogadta a 2010-es költségvetést, a kormány már nem nyújt be új törvényjavaslatokat az áprilisra várható választásokig. Az [origo]-nak nyilatkozó szocialisták szerint a vereség elkerülhetetlen, de azért nem siettetnék. A kudarc beismerésénél még a szószban maradni is jobb.
A nemzetközi pénzügyi stabilitási tanács (FSB) szerint harminc pénzintézet működése továbbra is jelentős veszélyeket rejt, ezért azokat nemzetközi vizsgálatoknak vetik alá. A listán magyarországi leánybankokkal rendelkező bankok is szerepelnek.
A jövő évben jelentősebbé válik a jogviszonyok elkülönítése a százalékos mértékű eho megállapítása, teljesítése kapcsán. Ezért indokolt a jogviszonyok elhatárolására vonatkozó előírások ismételt áttekintése, kiegészítve a megváltozott szabályok összefüggéseivel, néhány figyelemfelhívó, elgondolkoztató példán keresztül ismertetve. Az Adó-Tb kalauz 2009/12 számában olvashatnak részletesen a témáról.
A jövő évtől életbe lépő adóváltozások egyik legfontosabb eleme a cafeteria rendszer megadóztatása. Az eddig adómentes szolgáltatás jövőre a vállalatoknak nem lesz sokkal olcsóbb, mint a munkabér, így már most érdemes új, az adóból leírható, járulékmentesen adható forma után nézni. Ilyen megoldás lehet például az életbiztosítás.
Több százmillió forintos járulékhiány és akár ugyanekkora adóhatósági bírság és késedelmi pótlék – ilyen tételek fenyegetik azokat a magyar, javarészt építőipari cégeket, amelyek az utóbbi években külföldön is tevékenykedtek.
A korábbi tapasztalatokkal szemben a júliusi áfa-emelés elméleti technikai hatásának nem 80%-át, hanem kb. csak kétharmadát hárították tovább a vállalkozások a fogyasztókra – hangzott el a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett inflációs jelentés ismertetőjén. A cégek a gazdasági kényszer, a nagyon gyenge lakossági fogyasztás miatt döntöttek úgy, hogy elfojtják áremelési szándékaikat. A jegybank egyébként éppen emiatt, a 2010-ben is várhatóan gyenge belső kereslet miatt számít arra, hogy nagyon lassú lesz a magyar gazdasági válságból való kilábalása a külpiaci élénkülés mellett is, és ezért válhatunk le a régiós országok gazdasági növekedési trendjéről.
A tervek szerint jövőre 110 milliárd forint hazai és 7,5 milliárd forint uniós forrást biztosít a kormány az „”Út a munkához”” programra. Ennek köszönhetően várhatóan 50-60 ezer fő lesz a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma. Jövőre már cégeket is várnak a programba.
A napokban elfogadott törvénymódosítás céljának megfelelően a végrehajtási rendeletekben is elsődleges cél a kötelezettek adminisztratív terheinek csökkentése, a bevallási rendszer egyszerűsítése, továbbá a díjköteles termékek körének a felülvizsgálata.
Maradt még feladata 2010-re az adóhivatalnak a megszűnő 4%-os társasági különadóval kapcsolatban, a negyedévente esedékes adóelőlegek ugyanis még az idei adóbevallás alapján megjelentek a vállalkozások adószámláján – írja a Világgazdaság.
Az egyéni vállalkozókra vonatkozó, 2010. január 1-jétől bevezetendő személyi jövedelemadó-változásokat egyrészt a nyáron elfogadott és a 2009. évi LXXVII. törvénnyel kihirdetett adómódosítás, másrészt a nemrégiben elfogadott, az egyéni vállalkozókkal és az egyéni céggel kapcsolatos salátajogszabály, a 2009. CXV. törvény tartalmazza. Az Adó szaklap 2009/14. számában Szatmári László ismerteti a változásokat.
Hosszas huzavona és évekig tartó előkészítés után november 9-én elfogadta a parlament az új Polgári Törvénykönyvet (Ptk). A kódex számos tartalmi újdonságot hozott, de jelentősen megváltozott a jogszabály felépítése is. Továbbra is nyitott kérdés ugyanakkor, hogy mikortól kell az új Ptk-t alkalmazni.
Már nincs sok hátra az évből, de még nem késő olyan megtakarítási lehetőségek után nézni, amelyekkel csökkenthető az idei bevételek után fizetendő jövedelemadó. Számos olyan lehetőség létezik, amely az adóoptimalizálás mellett más előnnyel is jár.
Három módszerrel lehet meghatározni a tevékenységre jellemző keresetet. Legalább ennyi után kell jövőre a járulékokat megfizetni. Úgy tűnik, az új szabály se nem egyértelmű, se a kiskapuk bezárására nem alkalmas.
Bírálatok kereszttüzébe került az a törvényjavaslat, amely átalakulást írna elő a magánnyugdíjpénztárak számára. E változás révén megfeleződhet a piaci szereplők száma, ráadásul pont azok a kisebb pénztárak lehetnek a vesztesek, amelyek a nagyoknál jóval olcsóbban működnek.
Elfogadta a parlament az egyéni vállalkozásokról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, az új szabályok többsége 2010. január 1-el hatályba lép.
A napokban levelet fog kapni a tízezer legnagyobb adóteljesítményű cég az adóhatóságtól. Arra kíváncsi az APEH, hogy mekkora összegű társasági és különadóra számíthat tőlük év végén – írja az Index.
