Online számlabekötés: kezdődik a felkészülés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az EY várakozása szerint a hazai vállalatok döntő többsége a következő félév során kezdheti meg a felkészülést az online számlabekötésre – írja a cég közleményében. Az EY által megkérdezett vállalatvezetők több mint 58 százaléka megvárta a most közzétett rendelettervezetet, és a következő fél év során szándékozik megtenni az első lépéseket. Érdemes időben lépni, mert aki elmulasztja a 2018. júliusi 1-i határidőt, annak akár számlánként kell majd büntetést fizetnie.

 


Az EY Magyarország által megkérdezett vállalatvezetők 40 százaléka már elkezdte a felkészülést az online számlabekötésre, a többség azonban megvárta a június végén megjelent rendelettervezetet, amely tisztázza miről, mikor és hogyan kell adatokat szolgáltatnia a vállalatok által használt számlázó programoknak a NAV irányába. Az eddig tétlen vezetők 69 százaléka a következő három hónap során tervez belevágni a szükséges fejlesztésekbe.

A most ismertetett, az online bekötés során használandó adatstruktúra összetettebb, mint a már hatályban lévő adatexport séma. Ugyanakkor a korábbi várakozásokhoz képest könnyítés, hogy a vállalatoknak csak az Áfa törvény által előírt számlaadatokat kell majd kötelezően jelenteniük, a további adatok jelentése opcionális. Emellett nem feltétlenül valós időben, hanem 24 órán belül elegendő lehet elküldeniük a 100 000 forint feletti áfa értékű belföldi üzleti partnereknek szóló számlák adatait a NAV részére.

Molnár Péter, az EY adószakértője szerint a vállalatoknak érdemes jól beosztani a 2018. július elsejéig hátralevő időt, és minél előbb elkezdeni a felkészülést:

 

 „A mostani változás szinte valamennyi hazai vállalatot érinti, és arra számítunk, hogy az igazi roham most fog indulni. Ezt alátámasztja az általunk megkérdezett vállalatvezetők véleménye is, hiszen a legtöbben a következő fél évben teszik meg az első lépéseket. Érdemes már most elkezdeni a felkészülést, ugyanis aki nem készül el 2018. július 1-ig az akár számlánként 500 000 forintos bírságot kockáztat.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy nagy a bizonytalanság a vállalatok körében, hogy milyen erőforrásokra, és házon belül mely részlegek bevonására lesz szükség. A megkérdezett vállalatok 43 százaléka kizárólag egy részleg feladatának tekinti a házon belüli felkészülést. Tapasztalataink szerint ugyanakkor a felkészülés akkor a leghatékonyabb, ha az IT és a pénzügyi csapatot is bevonják a folyamatba. Fontos továbbá azt is mérlegelni, hogy külföldi számlázó szoftver használata, és külföldi IT fejlesztő csapat bevonása esetén megnövekedhet a fejlesztések időigénye, ugyanakkor még hazai szoftverek esetén sem várható olyan kulcsrakész megoldás, amely ne igényelne a cégek részéről extra erőforrásokat, például a testreszabás és a validáció folyamatában.”

Az EY arra számít, hogy a kapcsolódó szabályozásban még lesznek pontosítások, ugyanakkor azt javasolják a vállalkozások számára, hogy kezdjék el a projektcsapatok felállítását, tisztázzák a külső – belső, illetve külföldi – hazai erőforrások megoszlását, és indítsák el az új rendeletben meghatározott követelmények adatigényeinek felmérését. Azok a vállalkozások, akiknek a rendszere már képes a megfelelő XML teszt file-ok előállítására, tesztelhetik a létrehozott adatállományaikat a NAV kifejezetten erre a célra fejlesztett rendszerében, a NAV Külső Online Bejelentő és Adatszolgáltatási Keretrendszerének online platformján (KOBAK).


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Az áfatörvény szerinti építési telek fogalmának értelmezése

Egy belföldi áfaalany társaság a tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartásban „kivett telephely” megnevezéssel feltüntetett, 1020 négyzetméter területű telekből és az azon található, 20 négyzetméteres alapterületű, a földdel betonalappal összekötött, az ingatlan-nyilvántartási térképen nem szereplő raktárépületből álló ingatlant kíván értékesíteni. Az épületre vonatkozó használatbavételi engedély több mint 2 éve jogerőre emelkedett. Az ingatlan beépítésre szánt területen és egyúttal olyan „ipari gazdasági terület” megnevezésű terület-felhasználási övezetben fekszik, ahol a beépítettség legnagyobb megengedett mértéke 50 százalék, a minimális beépítettség pedig 10 százalék. Az ingatlan két oldalát közút határolja. A társaság a beépített és a beépítetlen ingatlanok értékesítése tekintetében az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelezettséget nem választott. A társaságnak a fenti ügylettel összefüggésben milyen feltételek mellett keletkezik áfakötelezettsége? A kérdés – és a válasz – az Adó szaklap friss számában jelent meg.