Online számlák: ahol az adatok rendben vannak, ott nincs ellenőrzés

Szerző: Adó Online
Dátum: 2019. június 3.
Címkék: ,
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az online számla rendszer a tisztességes adózóknak is segít észlelni az apróbb könyvelési, bevallási hibákat, így azokat saját maguk is javíthatják valamint partnereik adatszolgáltatásait is kontrollálhatják, ahol pedig minden rendben van, ott az adóhatóság sem vizsgálódik – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) hétfőn.

A NAV közleménye szerint a több mint 334 ezer regisztrált adózó, a 41 millió számlaadatra vonatkozó beküldés, a NAV ingyenes online számlázójával kiállított 363 ezer számla, a 14 ezer jogkövetési vizsgálat, félezer adóellenőrzés és 2,5 milliárd forint nettó adókülönbözet jól mutatja a csaknem egy éve működő online számla rendszer sikerét.

Már az első, online adatok alapján indult eljárások igazolták, hogy a rendszer új dimenziókat nyit a NAV ellenőrzési munkájában. Az online számla rendszerre épülő stratégia lényege ugyanis, hogy a hivatal a folyamatosan beáramló adatok segítségével szinte azonnal észleli az adózóknál felmerülő kockázatokat, és ezekre gyorsan, hatékonyan és arányosan tud reagálni. Az adatokat a NAV az áfakiutalás előtti vizsgálatoktól kezdve, a követelésfoglalásokon át a csalárd adózók ellenőrzéséig számos területen hasznosítja – fejtette ki az adóhatóság.

Hozzátették: konkrét eseteknél látható jól igazán, hogy mi mindenre használható az online számlaadatok elemzésére épülő ellenőrzési metodika.

A NAV jelzésére korrigálta például hibáját, és fizetett be végül 48 millió forinttal több adót az az adózó, akinek az áfaanalitikája és online számlaadatai egyeztek ugyan, néhány számla adótartalmát azonban nem szerepeltette az áfabevallásában.

Ha például a vevő folyamatosan jelenti a számlázást, akkor az eladó sem tudja eltitkolni az ügyletet, az adatok ugyanis összefutnak a NAV-nál – mutatott rá az adóhatóság. Amennyiben a számlakibocsátó elmulasztja az adatszolgáltatást, vagy bevallásaiban nem szerepelteti ezeket a bevételeket, vizsgálatra számíthat.

Egy fűrészárugyártással foglalkozó cég partnere például folyamatosan jelentette a számlázást a NAV-nak, de az eladó ezekről nem küldött online adatot, sőt a bevallásaiban sem szerepeltette a bevételeket. A vizsgálat hatására azonban pótolta számlaadat-szolgáltatását és még hiányzó járulékbevallásait is, amelyekkel csaknem 4 millió forinttal növelte befizetendő adóját.

Az adóminimalizálók is hamar lebuknak – tették hozzá. Egy takarítócég például nem úszhatja meg az áfafizetést egy olyan társaság számláival, amely kizárólag építőanyag-kereskedelemmel foglalkozik. A NAV vizsgálata szerint az érintett kereskedő nemcsak kapcsolatban nem volt a takarító céggel, hanem a társaság képviselőjének aláírása és bélyegzője sem volt igazi a számlákon. Így, azon túl, hogy a fiktív számlák befogadása kiderült, az adózó hamis magánokirat felhasználásának vétsége miatt is felelhet – közölte a NAV.

Az is előfordul, hogy a vevő hibázik, és olyan kontrolladatokat küld a NAV-nak, amik nem egyeznek az eladó által kibocsátott számlával. Ezeket a hibákat is azonnal jelzi a rendszer. Így járt egy vidéki büfés is, akinek vevője tévesen olyan összegről szolgáltatott kontroll adatot a NAV-nak, amekkora összegű számlát a büfés még soha sem állított ki. A hibát a vevő az adóhatóság jelzésére azonnal kijavította.

Azok a vállalkozások, amelyek önhibájukon kívül mulasztják el, vagy hibásan teljesítik az online számlaadat-szolgáltatást, az adóhatóság támogató hozzáállására számíthatnak a jövőben is – írta közleményében a NAV.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek:


Kopernikusz, a közgazdász – 2. rész
2020. július 3.

Kopernikusz életében talán nagyobb hatást eredményezett közgazdászi tevékenysége, mint amit a csillagászatban művelt. A cikk második részében közgazdaságtannal kapcsolatos tevékenységét, a kopernikuszi fordulatot, illetve a tudós földi maradványainak sorsát ismertetjük.

Transzferárazás haladóknak: A funkcionális karakterizáció – 4. rész
2020. július 2.

A négyrészes cikksorozat keretein belül a szerző az elméleti alapok mellett konkrét gyakorlati példákon keresztül is bemutatja, hogy a következetes transzferár-képzés során miért is bír kiemelt jelentőséggel a kapcsolt vállalkozások által végzett tevékenységek, felhasznált eszközök és vállalt kockázatok részletes elemzése, vagyis az úgynevezett funkcionális karakterizáció.

Milliárdos adócsalás elkövetőit vették őrizetbe Magyarországon
2020. július 1.

Cukor és étkezési olaj határokon átnyúló értékesítése során 9,7 millió euró (mintegy 3,4 milliárd forint) értékű áfacsalást elkövető szervezett bűnözői csoport két vezetőjét állították elő Magyarországon négy további ország hatóságainak bevonásával - közölte az Eurojust szerdán.