Örökségbe miniadócsomag


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Szolid méretű, de az érintetteknek – például a szociálisan rászorulóknak – akár életbe vágóan fontos adócsomagot örököl az új kormány a leköszönőtől. Akad közte olyan javaslat, amit az adott szó megszegésével tud csak elvetni a fideszes kormány.

A minisztériumi átadás-átvétel nem csak a kasszában megbúvó pénzek, illetve kötelezettségek bemutatásáról szól, a Pénzügyminisztérium több témát is az új vezetés figyelmébe ajánl, amelyekről mihamarabb törvényi szinten kellene rendelkezni. A jogszabály-alkotási javaslatok kizárólag az adózást érintik, s minden esetben az adózók terhein könynyebbítenének. Amennyiben a nemzetgazdasági tárca folytatásra méltónak tartja a jogszabály-előkészítési munkát, jobban járnak a fuvarozók, az építőipari cégek, illetve a személyijövedelemadó-törvény módosításával általában az alkalmazottak, a cégvezetők, továbbá a karitatív szervezetek kedvezményezettjei.

A pakk elsőként az szja-törvény módosítási javaslatait taglalja. A pénzügyi tárca a kedvezményesen adózó béren kívüli juttatások közé emelné a munkáltató által a dolgozójára, valamint a társas vállalkozás által a személyesen közreműködő tagjára valamelyik biztosítótársasággal kötött betegségbiztosítás díját. A kedvezmény mértéke – hasonlóan az önkéntes kölcsönös egészségpénztári munkáltatói hozzájáruláshoz – legfeljebb a minimálbér 30 százalékáig lenne adható.

A javaslat időzítése érdekes. A táppénzes rendszer szigorítása miatt ezen az ágon tavaly augusztus óta alacsonyabb jövedelemhez jutnak a jogosultak, a leköszönő kormány vélhetően ezt is figyelembe véve próbálja más csatornán keresztül megteremteni a feltételeit egy elfogadható szintű jövedelemnek a betegség idejére. Ugyanakkor mind a Bajnai-kormány eddigi intézkedései, mind az Orbánkormány tagjainak nyilatkozatai épp ellentétes irányba mutatnak: a lehető legkevesebb kedvezményt őriznék meg az szja-rendszerben. Matolcsy György, a leendő nemzetgazdasági miniszter egyik interjújából arra lehet következtetni, hogy a családi adózáshoz kapcsolódó kedvezmények mellett az otthonteremtés lenne privilegizált az adórendszerben, illetve a családi kisegítő tevékenységek (kertészkedés, gyermekőrzés) adózhatnak kedvezményesen. A többi lehetőség viszont – az eddigi állítások alapján – nemkívánatos a jövőben.

Az szja-törvény módosításának harmadik lába azokat a menedzsereket hozná kedvezőbb helyzetbe, akik a kockázati tőkével foglalkozó, illetve projektekre létrehozott cégek élén állnak. A tulajdonosirészesedés-szerzésüket támogatná a javaslat oly módon, hogy az ilyenkor fizetendő közterheket vagy a juttató fizetné meg természetbeni juttatás formájában, vagy késleltetetten, a részesedés átruházásakor kellene leróni az adót. Utóbbi megoldáshoz elég lenne egyébként átalakítani az elismert munkavállalói értékpapír-juttatási programokra vonatkozó szabályozást.

Míg a karitatív szervezeteknél nem látszik sem elvi, sem gyakorlati akadálya annak, hogy az Orbán-kormány felvegye az elfogadandó törvények listájára a módosítási javaslatot, a menedzsmentek tulajdonosi részesedésének megszerzéséhez kapcsolódó indítvány „nem passzol” a szombaton felálló új kormány törekvéseibe, amelyek az ilyen típusú jövedelemszerzést a spekulatív kategóriába sorolják. Nem lenne tehát meglepő, ha utóbbi javaslat végül nem kerülne be a parlament elé.

Külön foglalkozik az átadás-átvételi csomag a fuvarozóknak ígért jövedékiadó-kedvezménnyel. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) és a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT) kezdeményezte korábban, hogy – tekintettel a magas üzemanyagárakra – a fuvarozók 8 forintot visszaigényelhessenek a gázolaj jövedéki adójából, ami jelenleg literenként 97,35 forint. A motorfejlesztéshez felhasznált üzemanyag direkt módon mentesülne a jövedéki adó alól, valamint a fejlesztési és termelési tevékenység során felhasznált motorbenzint terhelő áfát is le lehetne vonni. A PM számítása szerint az intézkedés költségvetési kihatása 9–17 milliárd forint közötti lehet, amit apaszthat, ha ennek hatására emelkedik a forgalom (s így nő az üzemanyag-fogyasztás, ezzel együtt pedig az adóbevétel).

A fuvarozók még 2010 előtt kérték a kormányt, hogy tegyen valamit az emelkedő árak ellen, mert romlik a versenypozíciójuk. Azóta nagy csönd volt az ügyben. Valószínűleg ez az intézkedés váltja ki a legcsekélyebb ellenállást az Orbán-kormányban, a vállalkozókkal kötött szövetség után szinte lehetetlen erre nemet mondaniuk.

Az utolsó javaslatra is áll a fenti megállapítás. Ebben az építőipari termékek gyártásához felhasznált energia után fi zetendő energiaadó viszszaigénylését, illetve levonhatóságát tennék lehetővé. Ha elfogadja a parlament, akkor az égetettagyag-, tégla-, kerámiacsempe-, -lap-, aszfaltgyártók költségei csökkenhetnek ezzel az adóval. Ez a javaslat, csakúgy, mint a K+F adómentessége, már megjárta a parlamentet, de akkor nem ment át. Az szja és a gázolaj adója a szakmapolitikai egyeztetésnél tart.

Forrás: Népszabadság Online


Kapcsolódó cikkek

2024. október 10.

IAFAK, avagy általános forgalmi adó visszatérítése belföldön nem letelepedett adóalanyok részére

Az Adó szaklap friss számában megjelent írásban azt mutatja be, hogy az IAFAK jelű, „Kérelem és kiigazítási nyilatkozat a belföldön nem letelepedett adóalanyokat és a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett nem adóalany jogi személyeket, valamint az egyablakos rendszerekbe regisztrált adóalanyokat megillető általánosforgalmiadó-visszatérítéshez megnevezésű kötegelt nyomtatvány (a továbbiakban: IAFAK nyomtatvány) kitöltése és benyújtása útján milyen módon valósulhat meg a magyar áfaalanyok által teljesített, áfatörvény hatálya alá tartozó ügyletek kapcsán áthárított, illetve Magyarországon felszámított általános forgalmi adónak a belföldön nem letelepedett adóalanyok részére történő visszatérítése.

2024. október 9.

Suppan Gergely: stabil növekedés indulhat a kiskereskedelmi szektorban

Az utóbbi hónap adata biztató abból a szempontból, hogy elindulhat egy stabil növekedés a kiskereskedelmi szektorban – mondta Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vezető közgazdásza kedden az M1 aktuális csatornán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiskereskedelmi adatait értékelve.