Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarországon vannak olyan egyéb adókötelezettségek, amelyek miatt nem kerülhető el a távértékesítő külföldi cégek magyarországi nyilvántartásba vétele – legalábbis az Adóhatóság által néhány napja kiadott állásfoglalás alapján.
Az Európai Unió területén távértékesítést, azaz nem adóalanyok – jellemzően magánszemélyek – részére webáruházon keresztül végzett termékértékesítést végző cégeknek 2021. július 1-jétől lehetőségük van arra, hogy az egyablakos rendszer (OSS, I-OSS) keretében egyetlen bevallásban teljesítsék bármely tagállambeli áfa-kötelezettségüket. Az első ilyen bevallást a 2021. 3. negyedévi forgalomról október végéig kell benyújtaniuk a választott tagállamban.
Ez jelentős adminisztrációs kötelezettségtől szabadítja meg azokat a külföldi cégeket, amelyek korábban csak úgy tudtak az áfa-szabályoknak megfelelni, hogy minden érintett tagállamban adószámot váltottak, és helyi áfa-bevallásokat nyújtottak be.
Az egyablakos rendszer könnyítést jelent a számlázásban is: aki belép, annak nem kell a tagállamok egyedi számlázási szabályaira tekintettel lennie, így a magyar vevők felé történő értékesítéseknél megszabadulhat a szigorú magyar számlázási szabályok okozta terhektől (online-számla adatszolgáltatás, előlegre, helyesbítésre vonatkozó speciális szabályok stb.).
Magyarországon azonban vannak olyan egyéb adókötelezettségek, amelyek miatt nem kerülhető el a távértékesítő külföldi cégek magyarországi nyilvántartásba vétele – legalábbis az Adóhatóság által néhány napja kiadott állásfoglalás alapján.
Kiskereskedelmi adó
Ez a COVID kapcsán bevezetett új adónem a min. 500 MFt-os, azaz kb. 1,4 millió EUR felett Magyarországra távértékesítő nagyobb cégeket sújtja a magyar éves árbevétel 0,1%-ának megfelelő adóval. Ugyanakkor a kiskereskedelmi adóról szóló törvény szerint adóalanynak minősül minden olyan külföldi illetőségű személy vagy szervezet, mely „vevője részére kiskereskedelmi tevékenység keretében belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését” végzi – azaz lényegében bárki, aki webáruházon keresztül üzletszerűen termékeket ad el magyar vevőknek.
Mivel az adókötelezettség nemcsak a bevallás benyújtására és az adó megfizetésére terjed ki (ezek alól a fenti határérték alatt mentesülni lehet), hanem a bejelentkezésre is, a NAV megerősítése alapján minden ilyen társaságnak szüksége van magyar adószámra – akkor is, ha egyébként a magyar áfával valamelyik külföldi tagállambeli egyablakos bevallásában számol el.
Környezetvédelmi termékdíj
Környezetvédelmi termékdíjat többek között „a termékdíjköteles termék tulajdonjogának belföldön nyilvántartásba vett kötelezett általi átruházása” esetén kell fizetni. Aki tehát belföldön nyilvántartásba van véve (értsd: adószámmal rendelkezik), az nem ússza meg azt sem, hogy az általa távértékesítés keretében eladott termékek ill. azok csomagolása után adott esetben termékdíjat fizessen, nyilvántartást vezessen és adóbevallást nyújtson be.
Mivel a fentiek alapján a nyilvántartásba vételt senki nem kerülheti el az ilyen cégek közül, a termékdíj-kötelezettség is minden távértékesítőre vonatkozik.
Néhány konkrét példán bemutatva a fenti gondolatmenet alapján magyar adószámot kellene kérnie és adott esetben termékdíjat is kellene fizetnie többek között:
b, a 10.000 eurós határértéket meghaladva más tagállambeli OSS regisztráció útján értékesít termékeket magyar áfával, valamint
b, közvetlenül értékesít 150 EUR alatti termékeket úgy, hogy az áfát más tagállamban az IOSS rendszerben rendezi,
c, közvetlenül értékesít 150 EUR feletti termékeket úgy, hogy a vevő intézi a vámkezelést.
A fentiek alapján ismét kötelezetti körbe kerülhetnek olyan cégek, amelyek épp most töröltették magyar adószámukat valamelyik külföldi OSS rendszerbe történő belépésükre tekintettel (ez volt amúgy a feltétele annak, hogy ne kapjanak bírságot, ha nem építették ki online-számla adatszolgáltatásukat a 2021. áprilisától június végéig tartó 3 hónapos időszakra) – őket talán még megtalálja utólag az adóhatóság. Azokat a társaságokat viszont, akik eddigi működésük során semmilyen kapcsolatba nem kerültek a magyar adóhatósággal, nem lesz könnyű bevonni a magyar adóalanyok körébe.
Az életszerűtlennek tűnő küldetés helyett lehet, hogy célszerűbb lenne megfontolni a szabályok enyhítését vagy újabb állásfoglalással finomítani a fenti értelmezésen.
