Öt cég közül négynél adóhiányt tártak fel
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A 100 millió forint feletti adóhiányt felhalmozó cégek többsége budapesti székhelyű, a vidéki városok közül Kecskeméten van a legtöbb adós cég. A cégek 96 százaléka Kft, csupán egy részvénytársaság és három betéti társaság került a százas listára – derül ki a feketelista.hu közleményéből.
Afeketelista.huösszegezte azoknak a cégeknek listáját, amelyek adóhiánya a 2012. évben meghaladta a 100 millió forintot. Az összegzésből kiderül, hogy 57 százalékuk budapesti székhelyű, amit a főváros nagyobb gazdasági súlya magyaráz. A nagyvárosok legfeljebb néhány vállalkozással szerepelnek, kivéve Kecskemétet, ahonnan öt cég is bekerült a „toplistára”. Feltűnő viszont, hogy tizenkét, több száz millió forint adóhiánnyal rendelkező cégnek kisközségekben van a székhelye. Az is szembetűnő, hogy a százas lista vállalkozásainak 96 százaléka korlátolt felelősségű társaság; mindössze egyetlen részvénytársaság és három betéti társaság található közöttük.
Adóellenőrzés kockázati elemzés alapján
Mi van a mamutadósokon innen? Az adóhatóság tájékoztatása szerint az adóbevallások utólagos vizsgálata tavaly 79,9 százalékban zárult „megállapítással”, azaz az adóhiány feltárásával. Gyakorlatilag tehát csak minden ötödik cég könyvelését találták rendben lévőnek – tudósít a „feketelista.hu” portál. Ez a durva arány döntően azzal magyarázható, hogy lényegesen nőtt a kiválasztás hatékonysága. Korábban egy program véletlenszerűen választotta ki a revízió alá vont cégneveket. Most az ellenőrök előzetes kockázati elemzés alapján elsősorban ott jelennek meg, ahol számítani lehet a szabálytalanságra, a csalásra. Esetenként egyes kötelezettségeket kiemelten kezelnek, például a nyugtaadást, a be nem jelentett alkalmazottakat vagy a megjelölt gazdasági tevékenység valódiságát.
Minden évben meghatározzák azokat a szakmai területeket is, amelyeket kiemelten ellenőriznek. 2013-ban általában a nagykereskedelmet, továbbá a dísznövény-, vetőmag-, műtrágya-kiskereskedelmet, a munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint a biztonsági tevékenységet vizsgálják. Az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítanak majd a csomagküldő és internetes kereskedelem, az adószakértői tevékenység, valamint a humán-egészségügyi ellátás területén tevékenykedő cégek adóbevallásaira.
Ezekről a cégekről is kimerítő információk szerezhetők be afeketelista.hu-n, ahol az adóhivatal információival együtt összesen tizenegy állami hatóság cégeket érintő információi ismerhetők meg itt (mintegy félmillió társaság körülbelül egymillió „ügyéről”).
A honlap az adószám vagy a cég neve alapján összesíti a vállalkozásra vonatkozó nyilvántartásokat, így azonnal kiderül, hogy például van-e adótartozása, folyik-e ellene felszámolás, rendben vannak-e munkaügyei – egészíti ki fentieket Iklódi András, afeketelista.hufőszerkesztője.
340 milliárdot behajtottak
Az adóhatóság egyre inkább az adóvégrehajtás eszközéhez nyúl, emiatt az elmúlt évben a megelőző esztendőhöz képest 13,8 százalékkal nagyobb összegű adótartozás beszedésére indult végrehajtás. A tavaly behajtott összeg 9,4 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbi összeget, és 340,7 milliárd forintra rúgott. A behajtási formákat tekintve: az inkaszók összege 15,3 százalékkal, a jövedelemletiltásoké 2,8 százalékkal, az ingó végrehajtásoké pedig 4,9 százalékkal növekedett; ez utóbbi keretében 6,8 százalékkal nagyobb értékben foglaltak le járműveket.
A feltárt adóhiányt adóbírsággal és késedelmi kamattal „fejelik” meg az ellenőrök. Így az adó befizetésén felül 50 százalék bírság terheli a mulasztót, sőt bizonyos esetekben például a könyvelés meghamisítása esetén a bírság az adóhiány akár 200 százaléka is lehet. A késedelmi kamat pedig –mindaddig, amíg az adóhátralékos ki nem egyenlíti tartozása összegét– a Magyar Nemzeti Bank irányadó kamatának kétszerese. Nem olcsó játék tehát adóval hátralékba kerülni.
Felvetődik a kérdés: mennyi idő alatt kell az adósnak a hátralékát kiegyenlítenie? Az adóhatóság szerint esedékességkor. Az esedékesség pedig a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 nap. Ha az érintett nem nyújt be fellebbezést az elsőfokú határozat ellen, akkor a fellebbezési határidő lejártával (utólagos adómegállapítás esetén ez 30 nap), a másodfokú határozat pedig a közléssel (átvétellel) válik jogerőssé. Ezután még 15 nap áll rendelkezésre a határozatban megállapított adó, adóbírság, késedelmi pótlék befizetésére.
