Öt tévhit az offshorozásról

Szerző: Adó Online
Dátum: 2014. március 6.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egyre nagyobb nehézségekkel és kockázatokkal néz szembe az a vállalkozó, aki offshore műveletekkel próbálja meg az adózás alól kivonni a jövedelmét. Az „offshorozás” buktatóiról beszéltek a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédei egy sajtóbeszélgetésen.


„Ugyan honnan tudná meg az adóhatóság, hogy van nekem egy offshore cégem” –  akadnak vállalkozók, akik így gondolkodnak. Különösen nagy a csábítás az „offshorozásra”, ha a vállalkozó a cégét adná el, s nem szeretne a vételárból túl sokat adózni. Ám ma már egyre kockázatosabb abban bízni, hogy az adózó offshore cége az adóhatóság előtt rejtve marad – figyelmeztettek a Jalsovszky Ügyvédi Iroda ügyvédei, Csővári István és Jalsovszky Pál. Ami nem azt jelenti, hogy nem lehetséges offshore technikákkal csökkenteni a fizetendő adókat.

A korábbinál nagyobb körültekintéssel, óvatossággal lehetséges az offshore típusú, legális holdingépítés. Egyes multinacionális cégek professzionális és legálisnak számító technikákat alkalmaznak: az adóoptimalizálási céllal offshore területen létrehozott cégeikben akár több tíz főt is foglalkoztatnak, valódi gazdasági tevékenységet végeznek – ami természetesen költségesebb annál, mintha a cég egy postafiókra lenne bejelentve, de a nagy jövedelmeknél természetesen még mindig megéri.

Nem az offshore technikáknak áldozott le, inkább a nagy multinacionális cégekhez képest amatőrnek mondható technikákkal próbálkozó magánvállalkozók bukhatnak le a korábbinál könnyebben, a mind általánosabbá váló, egyre több esetben automatikus adatcseréknek is köszönhetően. A lebukásnak pedig súlyos ára van: a befizetendő adónál jóval magasabb összegre rúghat az adóbírság és a késedelmi pótlék, s akár büntetőjogi következményekkel is számolni kell.

Jó néhány olyan tévhit akad, amely a kellőképpen át nem gondolt, tiltott offshore praktikák felé terelik a vállalkozókat, a Jalsovszky iroda ügyvédei által elmondottak alapján öt hibás ismeret emelhető ki.

1. Egy offshore cég adójogi szempontból éppen olyan, mint más cég, csak nagyon alacsony a társasági adókulcs.

Egy offshore cég „ellenőrzött külföldi társaságnak” minősül, ami bizonyos adózási hátrányokkal jár az általános szabályokhoz képest. Így például a külföldi társaság által fizetett osztalékot, részvényeinek eladásán realizált nyereséget magánszemély tulajdonos esetén a szokásos 16 százalék személyi jövedelemadón felül további 27 százalék egészségügyi hozzájárulás (EHO) is terheli. Ha az osztalékot, árfolyamnyereséget a külföldi társaság részvényeseként egy magyar társaság realizálja, akkor nem alkalmazható az ezeket a jövedelmeket megillető társaságiadó-mentesség. Adóvizsgálat során az ellenőrzött külföldi társaság által beszámlázott költségekhez kapcsolódó bizonyítási teher is megfordul: a magyar adózónak kell bizonyítania, hogy az adott költség a vállalkozási tevékenység érdekében merült fel.

2. Ha nem tudják bizonyítani, hogy tulajdonos vagyok az offshore cégemben, akkor nem tudnak velem mit kezdeni.

Ez a vélekedés bizony megdőlt, néhány hete hozott a Kúria olyan ítéletet, amely úgy adott igazat az adóhatóságnak egy offshore ügyben az adózóval szemben, hogy nem volt bizonyított, hogy az adózónak részesedése volt az offshore cégben. Igaz, sok nyomot hagyott maga után a vállalkozó. Az utalások, s más körülmények alapján a kép összeállt anélkül is, hogy bizonyítva lett volna, hogy a vállalkozó tulajdonos az offshore cégben. Ám Csővári István szerint az ítélet komoly következményekkel járhat, az adóhatóság az eddig példa nélküli ítélet ismeretében bátrabban, s több offshore ügybe vághatja bele a fejszéjét.

3. Teljesen lehetetlen, hogy az offshore cégem a magyar állam megadóztassa.

Téves elképzelés, mert nem csak a Magyarországon bejegyzett társaságok minősülnek magyar társaságiadó-alanynak, hanem a ténylegesen Magyarországról irányított, de egyébként külföldön létrehozott társaságok is. Ha  az adóhatóság be tudja bizonyítani, hogy hogy azt ténylegesen Magyarországról irányították, akkor magyar adóalannyá minősítheti át a külföldi céget.

4. Ha gondosan elvarrtam az offshore cégem körüli láthatatlan szálakat, akkor már nem lehet probléma.

Gond akkor is jelentkezhet, amikor a vállalkozó szeretné fölvenni a pénzt. Ha az offshore cégben képződött nyereséget a tulajdonos saját bankszámlájára utaltatja át, vagy esetleg a cég bankszámlájáról, bankkártyájáról készpénzben felveszi, akkor az személyi jövedelemadó köteles jövedelemmé válik. Arról sem jó megfeledkezni, hogy az adóhatóság nem hagyott föl a vagyonosodási vizsgálatok végzésével (még ha nem is hirdeti meg ezt programszerűen, mint tette egy időben), így a bevallott jövedelmekkel nem fedezett vagyonosodásnak utólagosan megállapított adó, adóbírság és késedelmi pótlék lehet a következménye.

5. Az offshore cégemben teljesen legálisan elköltségelhetem a személyes költéseim is, ha az adott ország adójogszabályai megengedik.

Ha megengedők is a külföldi ország jogszabályai, a magyar tulajdonosnak mégis a magyar adójogszabályok szerint ezt jövedelemként kellene bevallania, és kifizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót és a 16 százalékos egészségügyi hozzájárulást.

Adó-kódex Számvitel 2014

A márciusban megjelenő kiadvány a számviteli változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatait és a hatályos számviteli számviteli törvényt is tartalmazza. Megrendelés itt

Rendelje meg a TB és a Számviteli kódexet együtt, egy kiadvány áráért!

Hogy az egyre kockázatosabbá váló „offshorozás” mennyiben növelheti meg a Stabilitási Megtakarítási Számla népszerűségét – a számlára befizetett pénz a befizetés után már adózottnak minősül akkor is, ha nem fizették meg az adót utána – abban a Jalsovszky iroda ügyvédei sem voltak egységesek. Biztos válasz egyelőre nincs – nehéz megjósolni, mennyien élnek majd az egyébként meglehetősen nagyvonalú adóamnesztia lehetőségével.


Kapcsolódó cikkek:


Lezárási szabályok: megjelent a rendelet a részletekkel
2021. március 5.

Lezárási szabályok: megjelent a rendelet a részletekkel

Továbbra is megengedett az éttermi ételelvitel, nyitva lehetnek a bankok, a lottózók, a járműszervizek, s még egy sor más üzlet és szolgáltató. Maszkot csak egyéni szabadidős sporttevékenység során nem kötelező viselni közterületen.

Lezárások: a bölcsődéket nyitva hagyják
2021. március 5.

Lezárások: a bölcsődéket nyitva hagyják

Az egész márciusi hónapra elengedik az önkormányzati és állami tulajdonban lévő üzlethelyiséget bérlők bérleti díját, illetve az érintett szektorok a teljes hónapra megkapják majd a bértámogatást és az adókedvezményeket is. A katásoknak sem kell fizetniük márciusban.

Kata, kiva: fontos kérdések és válaszok
2021. március 5.

Mikor kell pontosan különadót fizetnie a katás vállalkozásnak? Mi számít katás bevételnek? A veszélyhelyzet adókönnyítései, költségtérítései milyen kapcsolatban vannak a kiva alapjával? Fontos kérdések és válaszok az Adó szaklapból.