Pankucsi: marad a pénztárgépcsere határideje


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A nehézségek ellenére nem változik az online pénztárgépek bevezetésének határideje – nyilatkozta az Adó szaklapnak Pankucsi Zoltán. A nemzetgazdasági tárca adóügyekért felelős helyettes államtitkára az interjúban többek között elmondta: idén a vártnál némileg kevesebb adóbevétele lesz a büdzsének, a NAV munkájával elégedett,  és a különadók zöme nem hárítható át a fogyasztókra. Kiderült az is, jövőre mitől lehet vonzóbb a kata és a kiva. Lapunk az Adó szaklap november 25-i számában megjelenő interjúból szemezgetett.


Az elmúlt időszakban elsősorban a kereskedelemben, vendéglátásban dolgozó vállalkozások online pénztárgépre átállásáról lehetett hallani önt nyilatkozni a médiumokban. Eléggé döcögősen indult a program, a pénztárgép-gyártás nehézségeiről, majd az engedélyezési eljárások nehézségeiről lehetett hallani. Most, beszélgetésünk idején, november első felében úgy fest: 2014 májusára változik a többször módosított határidő. Valóban?

Mi is szembesültünk az átállás nehézségeivel, és számtalan egyeztetésen, tárgyaláson vagyunk túl, amelyeken különböző javaslatok, irányok fogalmazódtak meg.

A jogszabályok egyértelműen rendelkeznek az új típusú pénztárgépekre való átállás határidejéről. Eszerint a bevezetésnek három lépcsőben kell megvalósulnia. A kiskasszás gépek esetében az irányadó határidő 2013. augusztus 31-én lejárt, azonban a piaci körülményekre tekintettel, az érintetteknek e határnapig csak regisztrációs kódot kellett igényelniük, és szeptemberben kellett intézkedniük a visszaigazolt megrendelések, szerződések érdekében. Akinek esetleg még sincs megfelelő rendelése, az a jövőben a NAV honlapján keresztül intézheti a megrendelést. A kiskasszás gépek esetében tapasztalt kezdeti csúszással kapcsolatban kiemelendő, hogy annak eredője a piacra vezethető vissza, hiszen a piaci szereplőkre bíztuk a gyártói fejlesztések megvalósítását, az online kapcsolatra képes pénztárgépek megalkotását. Sajnos a piac ennyit tudott teljesíteni, valahol augusztusban jelent meg az első pénztárgép, ami már reményt tudott kelteni az érintettekben.

Mára sikerült elérni, hogy számos engedélyezett pénztárgép közül lehet válogatni, így ebben a szegmensben már „csak” a gyártást és a beüzemelést kell gyorsítani. Ennek érdekében állami kezességet biztosítunk a forgalmazók hitelei mögé, illetve a pénztárgépek viszonteladóit arra kötelezzük jogszabályban, hogy napokon belül juttassák el az általuk felvett pénztárgép-rendeléseket valamelyik forgalmazóhoz, hogy indulhasson a tömeggyártás. Az erőfeszítések sikerrel jártak, hiszen az első nagyobb tétel online kiskassza már megérkezett, és beüzemelésük folyamatosan zajlik.

A második lépcső a PC alapú pénztárgépet üzemeltetőkre vonatkozik, számukra az átállás határideje ez év végével jár le. Mindenképpen biztató, hogy már ebben a szegmensben is van engedélyezett pénztárgép, és az érintettek nagy erőkkel dolgoznak az átálláson.

A harmadik határidő azokat érinti, akik „önkéntes” alapon használnak pénztárgépet. Nekik csak 2015. január 1-jével kell a régi berendezéseiket online kapcsolatra képes pénztárgépre cserélni. Fontos megemlíteni, hogy nem került sor határidő-hosszabbításra, és ilyen irányú kormányzati javaslat nincs is napirenden.

2013. december 5: Adónap

ART, SZJA, ÁFA, JÁRULÉKOK, TAO – Mindent megtudhat a 2014-től hatályos adó- és járulékváltozásokról!

Időpont: 2013. december 5.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Program:

  • 09.00-10.00     Az adózás rendjéről szóló törvény változásai      
  • 10.15-11.45     Személyi jövedelemadó változásai          
  • 13.00-14.00     Járulékok változásai                  
  • 14.00-15.30     Általános forgalmi adó változásai          
  • 15.45-16.45     Társasági adó változásai  

Előadók:

  • Dr. Vámosi-Nagy Szabolcs ügyvéd, adószakértő, c. egyetemi tanár ELTE jogi kar
  • Dr. Németh Nóra tanácsos, NAV
  • Dr. Kovács Ferenc adószakértő
  • Sike Olga főosztályvezető-helyettes, NAV
  • Széll Zoltánné szakmai főtanácsadó, NAV

További információk és jelentkezés itt

Bő tíz hónap elteltével a számokból már nagyjából láthatók, megbecsülhetők, miként alakulnak az idei adóbevételek. Mennyire azonosak a tervszámokkal, illetve mennyire térnek el azoktól?

A 2013. évi költségvetés bevételeinek teljesülése kapcsán meg kell jegyeznem, hogy a magyar költségvetési rendszerben – néhány kivételtől eltekintve – az úgynevezett globális fedezet elve érvényesül, vagyis a bevételek együttesen állnak szemben a kiadásokkal, és a kettő különbsége határozza meg a költségvetés helyzetét. Ebből következik, hogy ha egy-egy adónem bevétele nem a tervezett összegben teljesül, azt akár egy másik adónem többletbevétele, vagy egy tervezett kiadás elmaradása ugyanúgy fedezheti és a költségvetés egyensúlya nem kerül veszélybe. 2013 első tíz havi, időarányos adó- és járulékbevételei egyes adónemek esetén az éves előirányzat alulteljesülését, más adónemek esetén pedig felülteljesülését vetítik előre. Összességében az adó- és járulékbevételek az év végén az előirányzatnál várhatóan valamivel alacsonyabb szinten fognak teljesülni – többek között a vártnál alacsonyabb infláció miatt –, azonban a 2013. évi költségvetés tervezésekor képzett tartalékok az elmaradásra bőven fedezetet nyújtanak.

Idén januárban a munkahelyvédelmi akcióterv keretében vezettek be két új adónemet, a kisadózó vállalkozások tételes adóját (kata) és a kisvállalati adót (kiva). A szakemberek szerint a kiva még nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Hányan tartoznak jelenleg e két adónem alá, és tervezi-e a kormány, hogy jövőre változtat e két adónem feltételein, hogy még több kis- és közepes vállalkozás számára legyen vonzó?

A két új adónem költségvetési hatásainak tervezésekor, a konzervatív tervezés érdekében, azzal a feltételezéssel éltünk, hogy 2013. január 1-jétől minden olyan vállalkozás az új adónemeket választja, amelynek ez, a számításaink szerint, megéri. Eddig mintegy 80 ezren léptek be az új adónemekbe, így valóban elmaradás mutatkozik az átlépők számában. Ez természetesen azt is jelenti, hogy az új adónemekből származó bevételek is alulteljesültek, azonban annál több bevétel érkezett az új adónemek által kiváltott adók – így főként a szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás, a tb-járulékok és a társasági adó – esetében. Jelenleg az az elsődleges célunk, hogy a vállalkozások mielőbb megtalálják a számukra leginkább kedvező adózási formát, ám amíg ez nem teljesül, az átlépők kisebb száma összességében javítja a költségvetés egyenlegét.

Az új, választható elemek felfutása általában fokozatos, amely főként abból adódik, hogy az adózók számára időbe telik az új szabályok megismerése, illetve a döntéshez szükséges tapasztalatok megszerzése. Ehhez hasonló jelenség volt megfigyelhető az eva kapcsán is, amelyet az első évben mintegy 60 ezer vállalkozás választott, az átlépők száma azonban a későbbiekben mintegy 100 ezerre nőtt.

Bízom abban, hogy miután az alkalmazás során a könyvelői szakma is jobban megismeri az új adónemeket, az elkövetkezendő években lényegesen bővül majd a katát és a kivát választók száma.

Emellett érdemesnek tartom jelezni, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója 2014-től változni fog: a jövőben már nem minősül főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyban együttesen heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak, illetve, aki után más vállalkozásban már vállalkozóként megfizették a járulékokat. Az intézkedésnek köszönhetően számos kisadózó havi tételes adója az eddigi összeg felére, azaz 25 ezer forintra csökken. A kisvállalati adó szabályait pedig még év elején úgy módosítottuk, hogy az adónemet választók is jogosulttá váltak a munkahelyvédelmi akció minden kedvezményére, ami ennek az adónemnek a vonzerejét is növelheti.

 

Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke nemrégiben egy budapesti rendezvényen úgy fogalmazott, hogy csak látszólag nem sújtják a lakosságot az ágazati különadók, ám az ágazatok vállalkozásai a költségeket, ha nem is azonnal, de végül továbbhárítják, és így ugyanúgy megszorításokat okoznak a lakosságnak, miközben maguk is veszteségeket szenvednek el, és nem tudnak beruházni. Továbbra is hasznosnak vélik a különadókat?

Itt elsőként látni kell, hogy miről is beszélünk. 2013-ban ugyanis megszüntettük a 2010-ben bevezetett ágazati különadót a biztosítási, kiskereskedelmi, energia- és telekommunikációs ágazatban, megtartottuk ugyanakkor a 2010-ben bevezetett bankadót és az energiaellátók jövedelemadóját. Ágazati különadó tehát jelenleg ebben a két szektorban van érvényben. Emellett az ágazati különadók 2013-ban történt kivezetésével párhuzamosan új, szolgáltatásokat terhelő, forgalmi típusú adókat vezettünk be egyes biztosítási és a telekommunikációs szolgáltatásokra.

Valamennyi intézkedés szorosan illeszkedik a kormány adópolitikájába, amely azt tűzte ki célul, hogy a költségvetési helyzet stabilizálása mellett az adóterhelés súlypontja a jövedelmeket terhelő adókról a fogyasztást, forgalmat terhelő adókra, illetve a környezetvédelmi, illetve egészségügyi célú adókra helyeződjön át. Az intézkedéseknek köszönhetően a munkából származó jövedelmeket terhelő adóbevételek aránya az összes adóbevételen belül idén a forgalmi-fogyasztási és vagyoni típusú adók aránya alá csökkent.

Az intézkedések eredményességét mutatja, hogy az elmúlt évek során megvalósítottuk a költségvetés konszolidációját, melynek köszönhetően hazánknak sikerült eltávolodnia, majd kitörnie az Európai Unió válságzónájából, végül pedig kikerültünk a 2004 óta tartó túlzottdeficit-eljárás alól is. Kiemelendő, hogy mindezt úgy sikerült elérni, hogy közben a gazdaságot terhelő összes adó- és járulékelvonás GDP-arányos mértéke a válságot megelőző években jellemző 41 százaléknál alacsonyabb, 39 százalék körüli szinten stabilizálódott.

Az áthárítással kapcsolatban kiemelném, hogy az az egyébként is hatósági áras lakossági villamosenergia- és földgázárak esetén kizárt. Ráadásul a rezsicsökkentésnek köszönhetően a valóságban több százmilliárd forinttal marad több pénz a családoknál.

Olyan jel sincs, amely a 2013-tól bevezetett biztosítási adó áthárítására utalna, annál is inkább, mert egyrészt a biztosítási szektor adópozíciója jelenleg javult, másrészt pedig a biztosítási piacon jelentős a piaci szereplők közti verseny, harmadrészt pedig azért, mert a lakásbiztosítási szerződések jó részénél a biztosító egyébként is csak az inflációval egyező mértékben emelheti a díjakat. A távközlési szektorban pedig törvény tiltja meg a hűségidős szerződések esetén a szerződés egyoldalú módosítását, vagyis az ár emelését.

A bankok esetében az esetleges áthárítás törvényességét az MNB folyamatosan vizsgálja. Korábban a PSZÁF számos elmarasztaló megállapítást tett az ügyben, komoly bírságokat szabva az érintett pénzintézetekre. Ezen túlmenően a havi 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvétel lehetősége sokak számára jelent megnyugtató megoldást a banki költségekkel szemben.

Négyszáz adózó vett részt egy ősszel nyilvánosságra hozott felmérésben, melynek fókuszában az adóhivatal állt, és melynek készítésében részt vett az adóhatóság is. Ebből többek között kiderül: a válaszadók nehezményezik, hogy az új jogszabályokról a NAV véleménye csak hónapokkal az elfogadást követően olvasható a honlapján, és az is, az adózók nem bíznak abban, hogy szakmai érvelésüket a jogorvoslati eljárás során az adóhatóság elfogadja. Áprilisi kinevezése óta volt ideje alaposan megismerni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal tevékenységét, és a minisztériumban folyó, adózással összefüggő munkát. Mennyire elégedett a NAV szakmai színvonalával, kellett-e valamit változtatnia a minisztériumban a hatékonyabb munka érdekében?

Azt gondolom, hogy sem a NAV, sem az adózásért és számvitelért felelős helyettes államtitkárság munkáját nem szabad egyetlen szóval, sommásan jellemezni. A NAV közel 23 ezer munkatársat foglalkoztat, szervezetrendszere az egész országot behálózza, és rengeteg ügy tartozik a hatáskörébe. Talán sokan nem tudják, de a NAV – a nevével ellentétben – nemcsak az adó- és vámbevételekért felelős, hanem egy sor más feladatot is ellát, például a szerencsejáték-felügyeletet, vagy a pénzmosással kapcsolatos hatósági teendőket.

Az egyértelműen látszik, hogy az egykori APEH és a VP összevonása kibővítette a hatóság lehetőségeit, és ezzel megfelelően él is a NAV. A megállapítások alapján az látszik, hogy az ellenőrzések jól célzottak. Érzékelhető, hogy a hivatalnak tekintélye, súlya van a gazdaságban. Ilyen feladatkör, létszám és ügyszám mellett elkerülhetetlenek egyes ügyekben szűk keresztmetszetek, megoldandó kérdések. Ugyanakkor azt látom, és az adózói visszajelzések is egyértelműen azt mutatják, hogy a NAV vezetése és állománya elkötelezett a további szakmai és szervezeti fejlesztés irányában, amely a hatékonyságot tovább javíthatja.

Álláspontom szerint sikeres adóhatósági működésnek az tekinthető, ha a hatóság fel tudja deríteni a jogellenes magatartást, kellő erővel fel tud lépni ellene (akár a szabályszegés megakadályozása, akár a már elkövetett szabályszegéssel kapcsolatos szankciók kiszabása és érvényre juttatása tekintetében), ugyanakkor a jogkövető adózók számára segítséget tud nyújtani az adókötelezettségeik teljesítéséhez. Mindezt korrekt, transzparens módon, és a jogorvoslati lehetőségek biztosítása mellett kell megtennie a hatóságnak. A NAV vezetése lényegében ugyanezeket a célokat tűzte ki a szervezet elé, és ez mindenképpen garancia a sikeres együttműködésre.

Előfordulhatnak olyan eljárások, amelyek a jogszabályi előírások miatt bonyolultak, nehézkesek. Ezek rendbetétele már az NGM feladata. A 2014-es adójavaslatok között is számos olyan szerepel, amely az adózók életét megkönnyíti, az önkéntes jogkövetést segíti. Nekünk az a dolgunk, hogy a jogszabályi keretrendszert tegyük élhetőbbé, érthetőbbé és működőképesebbé. Azt hiszem, ez ügyben van még tennivalónk. A hatékonyság érdekében minden vezető számára konkrét célokat, feladatokat jelöltem ki, és folyamatosan értékeljük ezek teljesülését. A teljesítmények elmaradása esetén természetesen nem maradnak el a megfelelő lépések.

Egy tavalyi interjúban, elődjétől, dr. Balog Ádámtól is megkérdeztük azt, amit most öntől, aki szintén tagja az Adó-lapcsalád szerkesztőbizottságának: vastagabbak vagy vékonyabbak lesznek év végén a jövő évi adótörvényeket és az azok magyarázatait tartalmazó Adó-kódexek?

Mivel az Adó-kódexek ugyanazokat a jogszabályokat fogják tartalmazni, mint tavaly, ezért lényegében nem fog változni a vastagságuk. Más kérdés, hogy a beltartalom, azaz a jogszabályok szövege, szándékaink szerint kedvező irányú elmozdulásokat fog tartalmazni az őszi adójavaslat elfogadása után.

Miért lesznek idén alacsonyabbak az adóbevételek a tervezettnél? Mit szól Pankucsi Zoltán a Költségvetési Tanács 2014-es áfabevételi tervekkel kapcsolatos aggodalmához? Változhat-e jövőre érdemben az adórendszer? Mindezekre a kérdésekre választ kaphat a teljes interjúból, amelyet az Adó szaklap november 25-én megjelenő számában olvashat.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (6. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. március 27.

15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak Budapesten

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és az OECD közös budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központjának (ROK) idei első rendezvényén 15 ország versenyhatósági vezetői találkoztak kedden, hogy megvitassák a mindennapi gyakorlatukban felmerülő közös kihívásokat – tájékoztatott szerdai közleményében a hivatal.

2024. március 27.

Jogosulatlanul segítette elő kötvények jegyzését a Timberland Finance International fióktelepe

Az MNB 30 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Timberland Finance International GmbH & Co. KG magyarországi fióktelepére jogosulatlan függő ügynöki tevékenység miatt. A társaság fióktelepe kötvények jegyzését segítette elő hazai ügyfelek részére anélkül, hogy tevékenységét a jegybank előzetesen nyilvántartásba vette volna – jelentette be szerdai közleményében a Magyar Nemzeti Bank (MNB).