Pénztárgép-használati anomáliák

Szerző: Kovácsné Álmosdy Judit
Dátum: 2017. április 19.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

 2017-től tovább bővült a kötelezően pénztárgépet használók köre. Bekerültek a körbe a taxis személyszállítók is. A rendeletben újonnan felsorolt tevékenységeket a 2009. október 15-én hatályos TEÁOR 08 alapján kell értelmezni.


Csak a ténylegesen végzett tevékenység alapozza meg a pénztárgép kötelező használatát. A bejelentett, de nem gyakorolt tevékenység nem jár pénztárgép-használati kötelezettséggel.

2017. január 1-jét követően kizárólag az új műszaki követelményeknek megfelelő (átszemélyesítésre is alkalmas) pénztárgép helyezhető üzembe. Az „átszemélyesítés” azt jelenti, hogy egy viszonylag egyszerű szoftverfrissítést követően a pénztárgépet más vállalkozó is használhatja, tehát az új típusú pénztárgép eladható vagy bérbe adható.

A taxis személyszállítók nyugta kibocsátásáról kizárólag az online pénztárgéppel gondoskodhatnak. A NAV is ezt fogja ellenőrizni. Ugyanakkor hatályban van a taxaméter használatára vonatkozó rendelet is, mely azt jelenti, hogy mind az online pénztárgépet, mind pedig a taxamétert kötelesek használni. (Lásd a 49/2013. (XI. 15.) NGM rendeletet.)

El tudja valaki képzelni, hogy ez a papírtobzódás milyen fennakadást okoz a forgalom számára például a Budapest VI. kerületi Lázár utcában, ahol egyetlen sáv áll az autók rendelkezésére, és az utas ide kíván menni? Rengeteg hasonló szűk utca van a városokban.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Az adóhatóság szerint „nem kifogásolható”, ha a pénztárgépes nyugtaadás mellett a hatályos rendelet szerint a taxaméterrel is bizonylatot állít ki a taxis az utas részére. Ugyanakkor a taxaméternek elsősorban viteldíj- és kilométer megállapítási és kijelzési funkciója van.

A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 49.§-a szerint, a pénztárgépen a napi nyitás és napi zárás végrehajtása kötelező.

A napi nyitás végrehajtása során rögzíteni kell a nyitó pénzkészlet összegét és összetételét. A pénztárgépen minden nyitvatartási nap végén, folyamatos nyitva tartás mellett 24 óránként „Napi forgalmi jelentést” kell készíteni. Ez különösen akkor szórakoztató, ha a bolt egyetlen eladóval üzemel.

A 49/A.§. előírja, hogy a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani. A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik.

 

Ez a pénztároló eszköz lehet akár egy pénztárca is, amit sokan nem tudnak. Tudniillik nem tud az eladó egy páncélszekrényt maga után húzni napközben. Egy fiók is megfelel a célnak, csak zárható legyen. Néhány bonyodalmat meg kell oldani ezzel kapcsolatban, ha kicsi az üzlet, kevés az ember, de több pénztárgép van.

 

Mindezek nem az adminisztráció csökkentésének irányába hatnak. És pici vállalkozásoknál nevetségesek is. A szürkegazdaságra ezeknek a szabályoknak hatásuk nincs.

Évek óta bizonytalanságot okoznak azok a nem egyértelmű szabályok, melyek alapján kérdéses, hogy a készpénzfizetési számla végösszegét be kell-e ütni a pénztárgépbe, vagy nem.

Senkit nem érdekel, hogy a készpénzforgalmat együtt kellene kezelni, illetve könyvelni.

Régi gyakorlat volt, hogy a készpénzes vásárlásról nyugtát állítottunk ki, majd ezt követően, ha a vevő számlát kért, vagy egyébként járt neki a jogszabály erejénél fogva, azt is kiállítottuk és a kettőt összetűztük. A vásárlás értéke így bekerült a pénztárgépbe, sőt a számlára a nyugta sorszáma is. Mindenki számára tökéletesen követhető volt.

Most kitalálták, hogy ez az eljárás nem helyes, hiába könnyíti meg az adminisztrációt.

Természetesen ennek a megoldási módnak az ésszerűségét nem lehet vitatni, ezért bár a kettős bizonylatolást a NAV ugyan nem tartja jogszabályszerűnek, azt nyilatkozták, hogy emiatt nem fognak szankciót kiszabni.

A pénztárgép használatának kötelezettsége mindenkire vonatkozik, aki a rendeletben meghatározott tevékenységet végzi. Ezért nem bújhatnak ki alóla azok sem, akik például házhoz járnak ki a körbe tartozó szolgáltatást végezni. Nekik hordozható pénztárgépet kell alkalmazniuk.

Ugyanakkor előfordulhat az az eset is, hogy egy tevékenység fix helyen végezve pénztárgépköteles, de ha kitelepül, akkor már másik TEÁOR szám alá tartozik, s ez nem kötelezi az online pénztárgép alkalmazására.


Kapcsolódó cikkek:


Nincs még minden veszve – Cafeteria 2019
2018. szeptember 25.

Nincs még minden veszve – Cafeteria 2019

Az évközi változások jelentősen megnyirbálják a cafeteriarendszer lehetőségeit 2019 januárjától. Egyfelől a vállalatok érdeke áttekinteni, hogy a közterhekkel együtt milyen cafeteriastruktúrát érdemes kialakítani jövőre, másrészt mi az, ami valóban fontos a munkavállalók számára és ezeket a lehetőségeket hogyan tudja a társaság a cafeteriában, vagy ezen kívül biztosítani.

Nagyot nőttek az adóbevételek
2018. szeptember 24.

Nagyot nőttek az adóbevételek

Áfából és személyi jövedelemadóból mintegy 170 milliárd forinttal több bevételt számoltak el, mint 2017 első nyolc hónapjában.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója
2018. szeptember 24.

Marad 120 forint a benzin jövedéki adója

Nem változik októbertől az üzemanyagok jövedéki adója, mivel az adóhatóság által vizsgált időszakban 50 dollár fölött maradt az ásványolaj Brent napi jegyzések alapján meghatározott hordónkénti átlagára.