Pénzügyi békéltetés júliustól


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Július 1-től kezdte meg működését a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) mellett működő Pénzügyi Békéltető Testület, amely alternatív vitarendezési fórumként közvetít a pénzügyi vállalkozás és ügyfele közötti vitában. Az Adó szaklap 2011/9. számában megjelent írás körbejárja, hogy mit vár el a PSZÁF az érintett vállalkozásoktól, és milyen segítséget kaphatnak a fogyasztók.

A pénzügyi válság és az ezzel összefüggő károk miatt sokan csalódtak a pénzügyi intézmények, így a bankok, biztosítók pénzügyi közvetítők stb., szolgáltatásaiban. Az állami felügyelet ezért folyamatosan erősíti a pénzügyi fogyasztóvédelmet, ajánlásokat és elvárásokat fogalmaz meg a pénzügyi vállalkozásoknak, az ügyfelek pedig a nagyobb vidéki városokban pénzügyi fogyasztóvédelmi tanácsadó irodákban kérhetnek segítséget.

A Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesülete (FME) által létrehozott konzorcium nyerte el a PSZÁF által, a civil fogyasztóvédelmi országos hálózat működtetésére kiírt pályázatot. Áprilisban nyolc vidéki nagyvárosban – Debrecen, Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Szeged, Székesfehérvár, Zalaegerszeg – nyílt pénzügyi tanácsadó iroda. Az irodákban szakképzett jogászok, közgazdászok dolgoznak, heti húsz órát tartanak nyitva, emellett pedig internetes tanácsadói fórumot is létrehoznak. Az irodahálózat tevékenységének kiemelt feladata az is, hogy a fogyasztói megkereséseket helyben kezeli, vagy a megfelelő fórumhoz továbbítja: elsősorban a szolgáltatóhoz, hatósági ügyekben a felügyelethez, egyedi jogvitákban július 1-jétől működő Pénzügyi Békéltető Testülethez vagy a bíróságokhoz.

Ingyenes eljárás a Pénzügyi Békéltető Testületnél
A Pénzügyi Békéltető Testület bíróságon kívüli, alternatív vitarendezési fórum, mely a fogyasztók és a pénzügyi szolgáltatók között fennálló szerződésből eredő jogviták kezelésével foglalkozik. Az ilyen egyedi jogvitákban eddig csak a polgári bíróságokhoz vagy a kamarák melletti békéltető testületekhez lehetett fordulni. A PBT felállásával gyorsabb, hatékonyabb és ingyenes eljárás keretében rendezhetők a pénzügyi szolgáltatók és a fogyasztók között felmerülő viták.

A PBT kizárólag olyan pénzügyi vitákban indít eljárást, amelyekben az ügyfél (fogyasztó) előzőleg közvetlenül a pénzügyi szolgáltatónál kezdeményezett panaszkezelési eljárást, ha ez az eljárás eredménytelenül zárult. A pénzügyi szolgáltatónak ezért az elutasító határozatában tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, hogy panaszával a testülethez fordulhat. A vitarendezési eljárás alapvető célja egyezséget létrehozni a felek között, ennek hiányában a PBT döntést hoz az ügyben. A békéltetési eljárást 90 napon belül (indokolt kérelem esetén, a PBT elnökének döntése alapján 120 napon belül) le kell zárni egyezséggel, kötelezéssel vagy – a pénzügyi intézmény alávetési nyilatkozata hiányában – ajánlással.

Ha az eljárás alá vont pénzügyi szervezet nem tett általános alávetési nyilatkozatot, akkor a PBT írásbeli nyilatkozatot kér, hogy az adott eset kapcsán aláveti-e magát a pénzügyi békéltetési eljárásnak. Az alávetés nem kötelező, arról a pénzügyi szolgáltató szabadon dönt. Az alávetés hiánya nem mentesíti a piaci szereplőt a pénzügyi békéltetési eljárásban az együttműködési kötelezettség alól. Az alávetés hiányában azonban a PBT kötelező határozatot nem hozhat, csupán ajánlást adhat ki.

A PBT kötelező határozatait a PSZÁF honlapján, illetve a testület saját honlapján is közzéteszik, a felek neve nélkül, a jogvita tartalmának és eredményének rövid leírásával. Az ajánlásokat ugyancsak nyilvánosságra hozzák, ilyenkor azonban közzéteszik a pénzügyi szolgáltató nevét is akkor, ha az ajánlás kézhezvételét követő 60 napon belül nem tesz eleget a számára előírtaknak.

Az eljárásért csak a kötelező határozat esetén kell fizetni, a vesztes félnek a másik fél igazolt költségeit kell állnia. A nem együttműködő szervezet nevét nyilvánosságra hozhatják, a PBT fogyasztóvédelmi intézkedéseket is hozhat, felszólítást tehet, bírságot is kiszabhat; amely 15 ezer és 100 millió forint között lehet.

Fordulhatunk bírósághoz is
Az alternatív vitarendezés nem vonja el a bírói út lehetőségét. Ha a fogyasztó nem elégedett a Pénzügyi Békéltető Testület döntésével, igénye elbírálása érdekében bírósághoz fordulhat. Amennyiben a testület határozata a fogyasztóra nézve sérelmes, kérheti a bíróságtól annak hatályon kívül helyezését. Ugyanígy a pénzügyi szolgáltató is kérheti a bíróságtól a kötelezést tartalmazó határozat, illetve ajánlás hatályon kívül helyezését.

A bíróság ítéletében nem változtathatja meg a Pénzügyi Békéltető Testület döntését, a bírói döntés kizárólag a kötelezést tartalmazó határozat, illetve az ajánlás hatályon kívül helyezésére vonatkozhat. A pert a Pénzügyi Békéltető Testülettel szemben kell megindítani a Fővárosi Bíróságon, a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül. A Pénzügyi Békéltető Testület e perben perbeli jogképességgel és cselekvőképességgel rendelkezik. Ha a felek bármelyike kéri, a bíróság a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

Dr. Váci Tímea cikke részletesen ismerteti a békéltetési eljárás megindításával, a testület eljárásával kapcsolatos szabályokat, kitérve a határon átnyúló jogviták rendezésének a kérdésére is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.

2024. április 18.

Kapcsolt vállalkozások közötti ingyenes juttatások a társasági adóban

Az ellenérték nélkül adott támogatások, juttatások, térítés nélkül átadott (pénz)eszközök vonatkozásában a Tao-törvény különbséget tesz atekintetben, hogy az ingyenes átadás adománynak minősül-e, és ha nem, a támogató oldaláról vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek tekinthető-e. Elmerülünk a részletekben.