Reagált a NAV az ÁSZ jelentésére


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapításai nyomán meghozta a szükséges intézkedéseket a NAV elnöke és erről – az előírt határidőig – tájékoztatta az ÁSZ elnökét, olvasható a NAV honlapján.


A NAV minden évben az előző évinél több bevételt biztosít a költségvetésnek, és ebben egyrészt a korszerű kiválasztási rendszerből adódó célzott ellenőrzések, másrészt a behajtási eredmények is fontos szerepet játszanak – írja közleményében az adóhatóság.  A behajtás hatékonysága látványosan javult: 2010 elejétől a NAV munkatársai 26,8 százalékkal, 110 milliárd forinttal csökkentették a működő vállalkozások hátralékállományát. Az ellenőrzések szervezettségét és célirányosságát igazolja, hogy míg 2011-ben 326 milliárd forintot, addig 2014-ben már 582 milliárd forint adókülönbözetet állapítottak meg a revizorok. A NAV létrejötte óta az ellenőrzések hatékonysága így csaknem 80 százalékkal javult – olvasható a NAV közleményében.

Az ÁSZ által jelezett hátralékállomány-növekedés hátterében a felszámolás alatti cégek tartozása áll, ezekben az esetekben ugyanis a NAV nem indíthat eljárást. A jogszabályok értelmében ugyanakkor ezeket a hátralékokat is bírságolni kell, ami a hátralékállományt duzzasztja, de a behajtásra nincs esély. Ezt az ellentmondást a NAV hosszú idő óta, évről évre jelzi a szaktárcának, továbbá ezeket az információkat átadja az ÁSZ-nak az évenkénti zárszámadás vizsgálatakor.

A főként a NAV előtti időkből származó hiányosságok jelentős részét a NAV már az ÁSZ vizsgálatának befejezése előtt, 2014-ben pótolta: az egyes szabályozók aktualizálására javarészt a gyorsan változó jogszabályi környezet miatt volt szükség, a NAV törvényes működését hiányuk nem veszélyeztette.

Az ÁSZ mellett az Európai Unió különböző ellenőrző szervei rendszeresen vizsgálják a NAV munkáját és működését, és mindeddig egyetlen érdemi kifogást nem emeltek a NAV tevékenységével kapcsolatban.

Az ÁSZ ellenőrzése döntően a 2009. január 1-jétől 2013. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozott, az EUROFISC rendszer kapcsán pedig a 2011. február 8. és a 2013. október 31-i időszakot vizsgálta az ÁSZ – ezzel a megjegyzéssel zárul a NAV közleménye.

A hatóság nyilvánosságra hozta a NAV intézkedési tervét és az elnök levelét is.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A vélelmezett értékesítőkre vonatkozó szabályok alkalmazása – forgatókönyvek (8. rész)

A vélelmezett értékesítők minősége szinte kimeríthetetlen tárházát jelenti a témával foglalkozó cikkeknek. A következőkben olyan konkrét forgatókönyvekkel fogunk foglalkozni, amelyek a vélelmezett értékesítőkre vonatkozó rendelkezések alkalmazására vonatkoznak. Ezek a forgatókönyvek sematikusan mutatják be, hogy a vélelmezett értékesítővé váló elektronikus felületekre az áfa, és adott esetben a vám tekintetében milyen feladatok hárulnak.

2024. április 18.

A személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát felajánlók milliárdokról dönthetnek

Legtöbben személyi jövedelemadójuk 1+1 százalékát gyermekek gyógyítására és állatmenhelyekre szánják, a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelentenek az adóforintok, a felajánlók évről évre milliárdok sorsáról dönthetnek – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) csütörtökön az közleményben.

2024. április 18.

A közhatalmi tevékenység és az áfa

Az általános forgalmi adó elveit és rendszerét vizsgálva, mindig meg kell állapítani, hogy az ügyletben résztvevő felek adóalanynak minősülnek-e, illetve tevékenységük gazdasági tevékenységnek minősül-e, ugyanis, csak ebben az esetben merülhet fel áfafizetési kötelezettség.