Reklámadó: ki nyer, ki veszít?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Kik lesznek a reklámadó nagy nyertesei és vesztesei? Történt-e érdemleges változás az előző tervezethez képest, vagy a kormány csak a kritikus pontokon változtat, hogy elkerülje az Uniós szankciókat?

Mindenki felkötheti a nadrágját, mert a héten nyilvánosságra került törvénytervezet alapján gyakorlatilag minden vállalkozásnak, amelynek reklám közzétételi tevékenységből bevétele származik adófizetési kötelezettsége fog keletkezni.

Az RSM DTM Blog egy korábbi bejegyzésben már érzékeltette, hogy amennyiben az adósávokon és az alkalmazandó adókulcsokon kívül érdemi változás nem lesz, akkor minden olyan vállalkozás, amelyik eddig kényelmesen hátradőlhetett, mert a bevételi adatai és saját célú reklámköltései együttesen nem haladták meg éves szinten a félmilliárd forintot, most még is izgulhatnak!

A mostani változás úgy tűnik, valóban nem akar másról szólni, mint arról, hogy a törvény egyes rendelkezéseinek újragondolásával a korábbi normaszöveget megpróbálja a kormányzat EU konformmá tenni a későbbi szankciók megelőzése érdekében.

Ez a cél jelenik meg a törvénymódosítási tervezet szöveges indokolásának bevezetőjében is.

Reklámadó törvény változások

Továbbra is megmarad a progresszív adóztatás, de csak kettő kulcs marad. Az egyik az előzetesen már bejelentett 5,3 %-os kulcs, a másik a korábbi szabályzásban is meglévő 0 %. Az effektív adóterhet jelentő sávok teljesen megszűntek. Gyakorlatban a korábban 0 %-os kulccsal adózó 0,5 milliárd forintos küszöb lett 100 millió forintra leszállítva.

Kik lesznek a nyertesek?

Gyakorlatilag csak azok a vállalkozások, akik eddig a 10 % adókulcs adósávjának felső határához közel vagy a magasabb adómértékben voltak kötelesek a reklámadót megfizetni.

Kik a vesztesei az új szabályozásnak?

Minden vállalkozás, ahol az árbevétel, ideértve a saját célú reklámok közvetlen költségének összegét is a 100 millió forintot meghaladja és eddig az 1 %-kal fizette meg a reklámadót, illetve azok, akiknek az árbevétele 10 %-os adókulccsal adózó sáv alján közepén van.

• A megrendelői oldalon az adókulcs 20%-ról 5%-ra csökkent.
• Kapcsolt vállalkozásoknak csak akkor kell aggregálniuk reklámadó köteles bevételeiket és saját célú reklám költségeiket, ha a reklámadó törvény hatálybalépését követő szétválás következtében lettek kapcsolt vállalkozások.

Kik a nyertesek?

Minden vállalkozás, amely nem próbálta meg az új szabályokhoz igazítani céges struktúráját. Igaz a szabályok ismeretében annak, hogy találunk ilyen vállalkozást nagyon kicsi az esélye, hiszen a kapcsolt vállalkozások adóalapjának összeszámítására vonatkozó szabályok alól nem mentesülhettek korábban sem.

A módosítás a reklámadó törvényt érintő változásokon túl társasági adóban is igyekszik könnyíteni az adózók helyzetét. A megrendelők 2014-es szabályok szerint minden egyes reklámköltésükkel kötelesek voltak az adóalapjukat megnövelni, ha nem rendelkeztek a reklámadó alanyának nyilatkozatával. Az idei évtől 30 millió forintos reklámköltésig egyáltalán nem kellett adókorrekciót végrehajtani. Ennek a kedvező szabálynak az alkalmazhatóságát a tervezet kiterjeszti a 2014-es évre. ami azért is sok adózó életét megkönnyítő változás, mert a tavalyi csonka évben valószínűleg nagyon kevés adózó marad, akinek az adóalapját növelnie kellene.

Már csak az a kérdés, hogy pontosan mikortól lehet majd alkalmazni a szabályokat? Amit most tudunk az az, hogy amennyiben a Parlament elfogadja az új reklámadó szabályokat, akkor is csak a törvény kihirdetésétől számított 31. napon lép hatályba. Így egy dolog biztos, hogy ez az időpont mind 2014-es reklámadó, mind a 2014-es társasági adó (tao) bevallási határidejét követő május 31-dikét követően lesz.

Így marad a nagy kérdés, hogy akkor mit is nyernek a vállalkozások a módosítás következtében?

A bejegyzés szerzője dr. Fekete Zoltán Titusz, az RSM DTM Hungary adóenedzsere. Az RSM DTM Blog az Adó Online szakmai partnere.

---