Rendezvények adózásának kérdései
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A rendezvény fogalom alatt igazán sok minden érthető. Rendezvénynek tekinthető például a csapatépítő tréning, a céges kirándulás, a munkaértekezlet, a sajtótájékoztató, de ilyen lehet egy üzleti megbeszélés, vagy a családi nap, esetleg a céges gyermeknap, avagy a mikulásünnep is. Ugyancsak rendezvénynek minősül a karácsonyi party, de még az óév búcsúztató is. Igen sok rendezvény kötődik a hitélethez, a diplomáciához, vagy éppen az oktatáshoz, szakmai tájékoztatáshoz is. Ugyancsak rendezvénynek minősülnek a termék és szolgáltatások bemutatói, a nemzetközi és hazai vásárok. Igen sokszínű tehát a paletta, ami az év végéhez, az ilyenkor szokásos eseményekhez közeledve számos kérdést vet fel sokunkban.
Adójogi szempontból az egyes rendezvényekkel kapcsolatos költségek (bérleti díj, technikai feltételek megteremtése, személybiztosítás, asztali dísz, tolmácsolás költsége, ásványvíz stb.), továbbá az egyes természetbeni juttatások (étkezés, szállás, táncmulatság, városnézés, hajókirándulás, reprezentációs ajándék stb.) kapcsán merülnek fel problémák. Nem könnyű például megfejteni, hogy az egyes költségek az alábbi kategóriák közül hová tartoznak:
- rendezvényköltségek (adóztatás nélkül),
- reprezentációs költségek (szocho nélkül),
- azonos feltételek mellett nyújtott juttatások (szocho-val terhelten).
A 318/2021. (VI. 9.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése hozta évközi módosítás következtében a reprezentációs eseményekre különösen figyelni kell, hiszen a reprezentáció szocho mentessé vált.
Adójogi szempontból eltérés mutatkozik abban a tekintetben, hogy valamilyen juttatás (pl. étel, ital) reprezentációként kezelhető vagy sem.
Az Szja tv. 3. §. 26. pontja alapján a reprezentáció:
- a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, továbbá
- az állami,
- egyházi ünnepek
alkalmával nyújtott vendéglátás (étel, ital) és a rendezvényhez, eseményhez kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidőprogram stb.) azzal, hogy az előzőek nem minősülnek reprezentációnak, ha a juttatásra vonatkozó dokumentumok és körülmények (szervezés, reklám, hirdetés, útvonal, úti cél, tartózkodási hely és idő, a tényleges szakmai, illetve hitéleti program és a szabadidőprogram aránya stb.) valós tartalma alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme akár csak közvetve is megállapítható.
A költségstruktúrájuk összetettsége miatt külön gondolkodást igényelnek a szakmai, olykor nemzetközi konferenciák. Az egyik elsők között eldöntendő kérdés ebben a körben, hogy valóban indokolt-e a témára, az esemény jellegére is tekintettel a külföldi konferencia, az azon való részvétel, s az milyen összefüggést mutat a társaság tevékenységével. Például egy nemzetközi adószakértői konferencián való részvétel akár indokolt lehet, viszont mondjuk a magyar számviteli törvény változásairól külföldi konferencia keretében történő értekezés már nem az.
Amennyiben az indokoltság nem támasztható alá, akkor a szállás, illetve az utazás költségeinek megtérítése sem adómentes. Magáncélú utazásnak minősíthető. Az ellátás költségei a konkrét juttatás formájától függően, a jogviszonynak megfelelően adóznak, vagy a Szja tv. 70. §-a alapján azonos feltéttelek mellett nyújtott juttatásnak minősülnek. Amennyiben a dolog indokoltnak tekinthető, akkor az általános adózási szabályokat kell alkalmazni.
Mint arra fent már utaltunk, a rendezvényekkel kapcsolatban igen sokféle költség merül fel: szállás, utazás, étkezés, ajándékok, technikai felszerelés biztosítása, tolmácsok, hostessek, díszítések, terembérletek stb. Ez a sokféleség pedig kérdések sorát veti fel.
- Hogyan számoljuk el saját munkavállalóink szálláshoz kötődő és utazási költségeit? Milyen devizaárfolyamot vegyünk figyelembe? Egyszerű ráfordítás a szállás és az utazás? Netán reprezentációs költségnek minősíthető?
- A számlát adó külsős lebonyolítók számlaértéke minek minősül? Levonásba helyezhető-e ezek általános forgalmi adója?
- Hogyan számoljuk el a külföldön felvett készpénz banki jutalékát és egyéb költségeit?
- Mi az a határ, amikor még nem dől be a „munkarendezvény” meghatározás és nem minősül át szabadidős programmá a dolog?
- Hogyan dokumentáljuk az előbbieket annak érdekében, hogy később is megnyugtatóan alá tudjuk támasztani a dolgot?
- Miként kezeljük a szállásdíjban felszámított uszoda, jégkabin, golfpálya, városnézés, színházi bemutató, étel és ital költségeit? Mit kell figyelni a számlán? Hogyan történik a bizonylatolás?
A kapcsolódó ajándékok között – a fent már említett szocho mentesség miatt – külön kezelendőek az üzleti ajándékok. Üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány). Kérdésként merülhet fel, hogy kinek adható üzleti ajándék és kinek nem. Ilyen a főszabály szerint például saját dolgozónak nem adható.
Az ajándék az ajándékot adó személyétől, az ajándék konkrét formájától és a megrendezésre kerülő rendezvénytől függően lehet adómentes, és adóköteles is. Minden esetben adóköteles mondjuk a reklámajándék, a csekély értékű ajándék, az üzleti ajándék és a szabadidős tevékenységhez/vendéglátáshoz kapcsolódó ajándék is.
A cikk folytatásában arról olvashat, hogy a különféle kifizetői juttatások adóztatása kapcsán melyek a gyakorta felmerülő kérdések.
A cikk szerzője Sándorné Új Éva okleveles adószakértő, a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központjának oktatója.
